Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)
Tartalomjegyzék
A Pilisben a karsztvízszintek általában nem változtak, esetenként 0,2 métert meg nem haladó mértékben emelkedtek. A Budai-hegységben észak-nyugat felől közeledve a karsztvízszínek kismértékben még mindig süllyedtek, a süllyedés mértéke átlagosan 0,2 m volt, a Budai-hegység előterében azonban már 0,5 - 1,0 m nagyságú vízszínemelkedéseket mértek. A Budai-hegységben 1993-ban 0,2 - 0,3 méteres karsztvízszín süllyedéseket mértek, a főváros területén levő karsztkutak vízszínei az év folyamán nem változtak. A Duna bal oldalán, az úgynevezett Váci-rögök területén levő váci kutakban a vízszín 0,4 métert, a szendehelyi kút vízszíne 4,0 métert süllyedt az előző évhez viszonyítva. Hévízkutak vízszintjének, nyomásának mérése. Magyarországon évtizedek óta hasznosítanak hévizeket különböző célokra. A hévízhasznosítás fokozódása és a hévízutánpótlódás lassúsága miatt várható, hogy a hévízkutak vízszintje, nyomása a jövőben csökkenni fog, ezért fokozott mértékben szükséges figyelemmel kísérni vízszintjüknek, nyomásuknak alakulását. Az észlelőhálózat kiépítése megkezdődött, a mérések céljára üzemen kívül helyezett hévízkutakat használnak, részben meddő szénhidrogénkutakat alakították át észlelőkutakká. (Ez utóbbiak közül többnek a mélysége meghaladtja az 1000 métert.) A vízszinteket minden esetben regisztrálóműszerrel mérik. A méréseket esetenként megnehezíti a kútfejnél összegyűlekező gáz, más esetekben a kútba beszivárgó olaj. A hálózat fejlesztését a nehézségek ellenére folytatni kell. A mélyfúrású kutak vízszintjének alakulása hosszabb időszak alatt. Az előbbiekben az ország egyes területeit illetően a mélyfúrású kutak vízszínének 1993. évi alakulását vizsgáltuk. Átfogóbb, szemléletesebb képet kapunk a réteg- és a karsztvizek szintjének alakulásáról, a változásokat okozó természeti és emberi tényezők hatásáról, ha a hosszabb időszakra (több évre) kiteijedő változásokat vizsgáljuk. Magyarországon a mélyfúrású kutak vízszintjének mérése az ötvenes évek elején kezdődött. A mérések célja a Dunántúli Középhegységben végzett bányászati víztennelések hatásának nyomonkövetése volt. A fokozódó víztermelések következtében először a bányák környezetében süllyedtek a ' vízszínek, majd a hegységperemeknél levő fonások egy része apadt el vagy csökkent a fonások hozama. A hetvenes évek elején az Alföld nagy vízmüvei környezetében létesítettek rétegvízszint megfigyelő kutakat a víztermelések hatására keletkező nyomáscsökkenések megfigyelésére. A rétegvizek szintjét, nyomását esetenként nem csak a vízkitermelések, hanem a csapadékviszonyok is befolyásolják. A létrehozott észlelőhálózat természetesen esetenként az emberi és a természeti hatások következtében kialakult vízszintek mérését tette lehetővé. A B.4. fejezet e. részében néhány rétegvízkút és karsztkút hosszabb időszak alatti vízszintalakulását is szemléltetjük. Bányavíztelenítés okozta vízszintvállozások: A bemutatott Tarján-2 jelű karsztvízszínmegfigyelő kút a Tatabánya térségi bányavízemelések szomszédságában van. A bányák víztelenítésére 7972-ben 95 m3/perc vízhozamot emeltek ki. Ezt követően a vízkiemelés fokozódott, mértéke 1987-ben 256 rnVpcrc volt, majd ezután gyorsan csökkent, 1993-ban már csupán 45 m3/perc vízhozamot emeltek ki. Az ábra jól mutatja a kút vízszínének az első időszakban bekövetkezett, mintegy 30 méteres süllyedését, majd az ezt követő emelkedést. 7993-ban a kút vízszíne kissé csökkenő mértékben, tovább emelkedett. A Sáska-1 jelű kutat a nyírádi bányászati vízkietrrelés okozta leszívás mértékének meghatározására létesítették. A bányából 7972-ben 246 rn/perc vízhozamot szivattyúztak ki. Ez a vízmennyiség 1980-ra 300 m3/percre emelkedett, majd fokozatosan csökkent, 7997. őszén már csak 57 m3/perc volt. Ennek megfelelően alakult a kút vízszintgörbéje is; a vízszín csaknem folyamatosan süllyedt, majd 7997. őszén, időben kissé később, mint a kiemelt vízhozamok csökkenése, emelkedni kezdett. Mindkét kút görbéje jól mutatja, hogy a természeti hatások okozta vízszínváltozásoknál a mesterséges hatások okozta változások sokkal nagyobbak. Ví.zszintváltozások a meteorológiai viszonyok hatására. A természeti hatások, főképpen a csapadékviszonyok, a mélyfúrású kutak vízszíneinek alakulását kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják. Ha emberi hatások neirr érvényesülnek, a természeti hatások és a- 100-
