Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)
Tartalomjegyzék
vízállások ezen a területen is áprilisban és májusban voltak, majd a nyári vízszínsüllyedéseket kisebb emelkedések követték. Ezeknek értéke novemberig-decemberig néhány cm-től néhány dm-ig terjedt. A Nyírségben levő talavízkutak vízszíneinek 1993. évi alakulása igen változatos volt. A mélyebb, például a magaslatokon fúrt kutakban a vízszín kevésbé, a folyók vízjárása által befolyásoltakban jelentősebb mértékben változott. Az évi legmagasabb talajvízállások, kivéve néhány kutat, májusban voltak, a nyári vízszínsüllyedéseket az őszi-téli hónapokban csak néhány dm-es vízszínemelkedések követték. A Hajdúságban a talajvízszínek ingadozása aránylag kismértékű volt: 10-20 cm-től 70 - 90 cm-ig terjedt. Az évi legmagasabb vízállásokat ezen a területen is általában áprilisban-májusban mérték. Mivel a nyár is és az ősz is száraz volt, december végéig csak kissé emelkedtek a talavízszínek. Az évi legmagasabb talajvízállások a Hortobágy területén is májusban alakultak ki. Ezt követően a talajvízszínek lassan süllyedtek, majd az őszi esők hatására csak mindössze 10-20 cm-t emelkedtek. A nagykunsági talajvízkutak 1993. évi legmagasabb vízállását a kutak helyétől és egyéb jellemzőitől függően az április és a június közötti időszakban mérték. A nyár- folyamán a talajvízszínek általában süllyedtek, csak néhány kút vízszíne emelkedett meg a nyár folyamán kismértékben, majd ismét süllyedt. A talajvízszintváltozások általában néhány cm-től 4-8 dm-ig terjedtek. A Körösök völgyében levő néhány kútban a vízszint csak alig változott az év folyamán, többségükben azonban a vízszintingadozás mintegy 40 - 70 cm volt. A Körösök és a Maros közén az évi legmagasabb talajvízállások az ország több területéhez hasonlóan az áprilisi-májusi időszakban voltak, az ezt követő vízszínsüllyedéseket az őszi-téli csapadékok sem szüntették meg, csak a süllyedések mértékét csökkentették. A novemberi és a decemberi havi közepes vízállások közötti különbség a legtöbb kút esetén csak néhány cm volt. A Jászságban levő talajvízszintmérési kutak 1993. évi legmagasabb vízállása a kutak helyétől, geológiai jellemzőitől függően az év különböző időszakaiban következett be. Az év első részében a talajvízszintek alig változtak. Az Északi-Középhegység peremén levő talajvízkutak 1993. évi legmagasabb vízállása a korábbi éveknél később következett be. A vízszintek a nyári időszakban általában süllyedtek, majd decemberben néhány centimétert, egyes helyeken két-három decimétert, emelkedtek. A Duna-Tisza-közén az őszi csapadékok hatására a talajvízszín általában emelkedett, de az emelkedés mértéke nagyon különböző volt. A magasabb vízszínű kutak legmagasabb vízszínei decemberben voltak, más kutak vízszíne az év folyamán alig változott. A Duna negyedkori árterületén levő talajvízkutak vízszíne 1993-ban számottevő mértékben változott. Az őszi és a tél elején hullott csapadék hatására a decemberi havi átlagos talajvízállás több esetben megközelítette, esetenként meghaladta a tavaszi legmagasabb értékeket. A Mezőföldön és a Sárközben a legmagasabb talajvízállásokat általában áprilisban mérték, de egyes kutakban decemberben voltak a vízszínek a legmagasabbak. Év közben a vízszintek esetenként csak néhány centimétert, más kutaknál több, mint egy métert változtak. A Kisalföld vízfolyásoktól távolabb levő kútjaiban általában áprilisban és májusban mérték a legmagasabb vízszíneket, majd a nyári süllyedéseket ősszel változó mértékű vízszínemelkedések követték. A vízfolyásokhoz közelebb levő kutak vízállásait a vízfolyások vízszintváltozásai kisebb-nagyobb mértékben befolyásolták. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a talavízszintek 1993. évi területi és időbeli változását a korábbi évekhez hasonlóan a csapadékviszonyok nagymértékben befolyásolták. Az évi legmagasabb talaví- zállások általában a márciusi-májusi időszakban érvényesültek, a nyár folyamán a talajvízszintek általában süllyedtek, az év végén, bár változatos területi és időbeli eloszlásban, kisebb-nagyobb mértékben emelkedtek a vízszínek. Összehasonlítva az 1993. évi átlagos talajvízszinteket az 1956-1960. évi átlagos talajvízszintekkel megállapítható, hogy a talajvízszínek térbeli helyzetét tekintve az előző évekhez viszonyítva számottevő eltérés nem volt.- 96 -
