Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)
Tartalomjegyzék
AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZŐI В . 1 . Az év hidrológiai jellemzése a. A CSAPADÉK ÉS A HŐMÉRSÉKLET ALAKULÁSA Magyarország területén /997-ban az időjárás az átlagosnál kissé melegebb, az ország területének legnagyobb részén napfényben gazdagabb és csapadékban szegényebb volt. A napfénytartam a sokévi átlag 95 és 110 % -a között változott, a napsütés időtartama a leghosszabb Pécsett, a legrövidebb Zalaegerszegen volt. Az évi középhőmérsékletek a síkvidéki állomásokon 9,5 és 10,6 °C között, a hőmérsékleti anomáliák -0,1 és +0,5 °C között változtak. Az év leghidegebb hónapja a február, a legmelegebb az augusztus volt; a hőmérséklet havi középértéke -1,9 °C, illetőleg 20,9 °C volt. Az év folyamán a legmagasabb hőmérsékletet, 38,1 °C-t augusztus Lén Vámosmikolán, a legalacsonyabbat, -20,3 °C-t február elsején Pakson mérték. Érdekes, hogy a november havi középhőmérséklet (1,3 °C) alacsonyabb volt, mint a decemberi (2,2 °C). A csapadék évi mennyisége csak a Dunántúl déli és középső részén haladta meg a sokévi átlagot. A tavasz és a nyár rendkívülien aszályos volt, az évi csapadék legnagyobb része ősszel és decemberben hullott. A legnagyobb hó vastagságot december 28-án Farkasgyepün mérték. Az ország csapadékviszonyainak hosszabb időszak alatti alakulásáról bizonyos mértékben tájékoztat a budapesti csapadékmennyiségek 1967-1993. évi változását mutató ábra, amelyen az évi csapadékmennyiségeken kivíil feltüntettük azok háromtagú mozgó átlagértékeit is. Egy kiválasztott állomás adatsora az egész ország csapadékjellemzőinek alakulásáról azért tájékoztat közelítőleg, mert a terület viszonylag kicsiny mérete ellenére a csapadékmennyiség területi változása nagymértékű. A hosszabb időszak alatti alakulásról azonban egy-egy állomás csapadék-idősora is képet ad. A budapesti csapadékadatokra tekintve látható, hogy Budapesten 1993-ban több csapadék hullott, mint /992-ben, a háromtagú mozgó átlag azonban még így is a száraz időszakot jelzi. A budapesti középhőmérséklet /997-ban alacsonyabb volt, mint a megelőző évben (11,4 °C), de még így is a magas értékek tartományában volt. Az ország más területein sok állomáson meghaladta a 10 °C-t. A viszonylag magas hőmérséklet, a csapadék kedvezőtlen időbeli eloszlása a mezőgazdasági munkák eredményességét jelentősen csökkentette azokon a területeken, amelyek öntözése nem volt lehetséges, az öntözött területeken viszont az aszály nem okozott károkat. Időjárási viszonyainak időbeli és területi alakulása szükségessé teszi a mezőgazdasági területek öntözését. Az öntözőrendszerek, létesítési költségei viszonylag rövid idő alatt megtérülnek. A csapadékok és a hőmérsékletek az 1993. év hónapjaiban Magyarország területén a következőképpen alakultak: Januárban az átlagosnál enyhébb, csapadékban igen szegény, napsütéses volt az időjárás. A napfénytartam a sokévi átlag 120-230 %-át érte el, a középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon -3,7 °C és +1,6 °C közötti volt (az előbbi értéket a Pátyodon, az utóbbit a Marcaliban mért adatok alapján számították ki). A havi csapadék mennyisége az ország egész területén a sokévi átlag alatt volt, az eltérés egyes helyeken elérte az 50-100 %-ot. Szendrőlád környékén a hónap folyamán egyáltalán nem hullott csapadék.- 86 -
