Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)

Tartalomjegyzék

Ugyancsak kevés volt a február havi csapadékösszeg is; a havi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén alacsonyabb volt a sokévi átlagnál; a hőmérsékleti anomália -3,5 °C és -1,5 °C közötti változott. A hónap folyamán a

legmagasabb hőmérsékletet, +10,5 °C Siklóson, a legalacsonyabbat, -20,3 °C-t Pakson mérték. A havi csapadékösszeg az ország északkeleti, keleti és délnyugati részén a sokévi átlagnak csak mintegy az 50-90 %-a volt, más területeken 60-80

%-kal maradt a sokévi átlag alatt. A hónap folyamán a legtöbb csapadékot, 60 mm-t Farkasgyepíín, a legkevesebbet, 2

mm-t Szombathelyen mérték. A hónap második felében az ország legnagyobb részét hó borította.

A március hónap a szokásosnál hidegebb, napfényben szegény, az ország jelentős részén az átlagosnál szárazabb volt. A havi középhömérséklet 1,4 °C és 5,7 °C között változott, az ország legnagyobb részén alacsonyabb volt a sokévi átlagnál. A hónap folyamán a legmagasabb hőmérsékletet, +24,5 °C-t Marcaliban, a legalacsonyabbat, -15,5 °C-t Baján mérték. A havi csapadékmennyiség területi eloszlása nagyon egyenlőtlen volt. Annak ellenére, hogy az országos viszonylatban nem érte el a sokévi átlagot, az Alföld

és a Dunántúl egyes részein az átlagosnál több csapadék hullott. A havi legtöbb csapadékot, 75 mm-t

Zircen, a legkevesebbet, 11 mm-t Székesfehérvárott mérték.

Áprilisban az ország legnagyobb részén száraz, az átlag körüli hőmérsékletű volt az időjárás. A hónap első kétharmada az átlagosnál hűvösebb, hamiadik nyáriasan meleg volt. A napfénytartam a sokévi átlag 80-110 %-a között változott. A havi középhőmérséklet 8,3 és 12,0 °C között alakult. A hónap folyamán a legmagasabb hőmérsékletet, +29,0 °-t Záhonyban, a legalacsonyabbat, -6,9 °C-t Borsodnádasdon mérték. Az áprilisi csapadék az ország területén nagyon egyenlőtlenül oszlott el. Az Alföldön az átlagosnál több, a Dunántúlon annál lényegesen kevesebb hullott. A havi legtöbb csapadékot, 82 mm-t Mezőhegyesen, a legkevesebbet, 7 mm-t Kisbéren mérték.

A májusi időjárás napos, száraz, az átlagosnál jóval melegebb volt. A napfénytartam elérte a sokévi átlag 110-130 %-át, a havi középhőmérséklet 2,5-4,0 °C-szal haladta meg a sokévi átlagot. A hónap folyamán a legmagasabb hőmérsékletet, 33,0 °C-t Szentendrén, a legalacsonyabbat, +3,0 °C-t Pakson mérték. A szárazság mértékére jellemző, hogy az ország keleti részén a havi csapadék mennyisége a sokévi átlagnak csak az 1-10 %-át érte el. Tiszakécskén például csak 1 mm-t, Salgótarjánban pedig 2 mm-t mértek. (A tiszakécskei érték volt a hónap folyamán a legalacsonyabb). A havi legtöbb csapadékot, 70 mm-t Hidasnémetiben mérték.

A júniusi csapadék területi eloszlása, hasonlóan a májusihoz, nagyon egyenlőtlen volt, mennyisége pedig az országos átlagot tekintve csak kissé haladta meg a sokévi átlag felét. Az ország középső részén az átlagosnál kevesebb, a Dunántúlon és egyes északkeleti területeken annál több hullott. A havi legtöbb csapadékot, 97 mm-t Sopronhorpácson, a legkevesebbet, 12 mm-t Jászberényben mérték. A havi közép- hőmérséklet 17,3 és 21,2 °C között változott. A legmagasabb hőmérsékletet, 35,8 °C-t Makón, a legalacsonyabbat, 4,5 °C-t Romhányban mérték.

A július időjárása az átlagosnál kissé hűvösebb volt, a csapadék területi eloszlása, hasonlóan a megelőző hónapokéhoz, nagyon egyenlőtlen volt. A napfénytartam a sokévi átlag 90-95 %-át érte el, a középhömérséklet a síkvidéki területeken 18,0 és 22,2 °C közötti volt, a legmagasabb hőmérsékletet, 37,0 °C-t Makón, a legalacsonyabbat, 4,5 °C-t Romhányban mérték. Az ország középső részén, valamint északkeleten a havi csapadék mennyisége sokfelé meghaladta a sokévi átlagot, a Dunántúl egyes területein, valamint az Alföld déli részén a sokévi átlagnál kevesebb hullott. A hónap folyamán a legtöbb csapadékot (121 mm-t) Nagykanizsán, a legkevesebbet, 17 mm-t Zalaegerszegen mérték.

Augusztusban az átlagosnál melegebb volt az időjárás, de mind a csapadék, mind pedig a hőmérséklet- 87 -