Vízrajzi Évkönyv 97., 1992 (Budapest, 1993)
Tartalomjegyzék
január végén ismét megálltak a zajló táblák, a zajlás időszaka pedig több szakaszon február végéig elhúzódott. Körös tárcsánál január közepén jégtorlasz keletkezett. A vízfolyások jégviszonyai mind a hely, mind pedig az idő függvényében esetenként nagymértékben változnak, ezért az egymástól ebből a szempontból távol lévő vízmérceszelvényekben naponként egyszer-két- szer végzett észlelések adatai gyakran csak közelítő képet adnak a jégjelenségekről. e. HORDALÉKVISZONYOK Magyarország nagyobb vízfolyásai 1992. hordalékviszonyainak alakulásáról a horalékmérő állomásokon végzett mérések adatai, alapján a B. 2. fejezet g. jelű táblázata tájékoztat. 1992-ben a 23 hordalékmérő állomás közül 22-ön mélték a hordalékmozgás jellemzőit. A mérések száma 1992-ben egy és 19 között változott. A Fekete-Körös sarkadi szelvényében az év folyamán nem mértek hordalékmozgási jellemzőket. Az 1992. évi (általában) alacsony vízállások, kicsiny vízhozamok következtében, a hordalékszállítás mérsékelt volt; az 1992. évi középtöménységek nem érik el az 1961 - 1970. évi közepes töménységeket. Mind a középértékek, mind pedig a legnagyobb vízhozamnak megfelelő adatok a töménység és a vízhozam összefüggéséből meghatározott értékek. Ezeket a kapcsolatokat azonban - különböző tekintettel arra, hogy a lebegtetett hordalék töménysége a vízállás változásának irányától is függ (az áradó ágban rendszerint nagyobb a töménység, mint az apadó ágbeli azonos vízállásnál) - további mérések adatai alapján pontosítani szükséges. A magyarországi vízfolyások egyes szakaszain időnként jelentős mennyiségű görgetett hordalékot is szállítanak. A görgetett hordalékhozamok mérési módszerének mérsékelt megbízhatósága következtében azonban az Évkönyvben a görgetett hordalék mozgását jellemző adatokat nem tüntettük fel. f. GÁZLÓVISZONYOK A Duna 1992. évi gázlóviszonyairól a B. fejezet 2.h. jelű ábrája, valamint táblázata tájékoztat. Az 1992. év folyamán a Pozsony és Gönyü közötti szakaszról jelentett legkisebb gázlómélység 14 dm volt, a Gönyü és Budapest közötti szakaszon 12 dm-es gázlót is mértek, a Budapest és az országhatár közötti részén a mért legsekélyebb gázló 14 dm-es volt. A Pozsony és Gönyü közötti szakaszon a gázlók tartósságai nem érték el az 1991. évi megfelelő gázló- tartósságokat és közelítőleg megegyeztek az 1946-1990. időszak átlagos gázlótartósságaival. A Gönyü és Budapest közötti részén a hajózási viszonyok kedvezőtlenebbek voltak, mint a felsőbb szakaszon, a gázlók tartóssága nagyobb volt; a 19 dm-esnél kisebb gázlók tartóssága meghaladta az 1991. évi megfelelő tartósságokat (a 19 dm-esnél kisebbek tartóssága nem érte el azt) és az 1992. év mindegyik gázlótartóssága nagyobb volt a sokévi átlagnál. Úgyszintén meghaladták a sokévi értékeket a Budapest alatti szakaszon is az 1992-ben mért gázlók, kivéve a 15 dm-nél sekélyebb gázlók tartósságát, a megelőző évi tartósságokat azonban ennek a szakasznak az 1992. évi gázlói nem érték el. A hajózás lehetőségei a Dunának ezen részén általában kedvezőbbek voltak, mint a felsőbb, a Gönyü és Budapest közötti Duna-szakaszon. g. BELVÍZVISZONYOK Magyarország 1992. évi időjárása, mint említettük, az átlagosnál melegebb és szárazabb volt. Az enyhe telet az átlagosnál melegebb és szárazabb tavasz és nyár követte, a csapadék mennyisége az ország területének jelentős részén az év első háromnegyed részében nem érte el a sokévi átlagot. Mindezek következtében a talajok nedvességtartalma az év folyamán az ország legnagyobb részén a kedvezőtől jelentős mértékben elmaradt. A vízhiányt az őszi esők mérsékelték, de a felső, mintegy egy méter vastag talajréteg számottevő vízhiánya nem pótlódott. Mindezeknek, valamint a megelőző, ugyancsak száraz év hatásának következtében az 1992. év folyamán az országban belvízzel elöntött terület nem volt és a gravitációsan, valamint szivattyúzással elvezetett belvizek mennyisége is lényegesen kevesebb volt, mint a megelőző években. (A belvízelvezetési adatokat a táblázat tartalmazza). Az 1992. év folyamán a befogadókba gravitációsan összesen 1089,16 millió, szivattyúzással 143,45 millió m3 belvizet vezettek (a pécsi és a szombathelyi vízügyi igazgatóság nem küldött adatokat). Bár az 1992. év, hasonlóan a megelőző évekhez, száraz volt, most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a viszonylag kevés belvizet tekintve hiba lenne arra a következtetésre jutni, hogy a belvíz Magyarországon nem okozhat gondokat. A belvizek keletkezése szempontjából veszélyesebb, csapadékos időjárás bekövetkeztének nagy valószínűsége van, várható, hogy a száraz évek után csapadékosabbak jönnek.-110
