Vízrajzi Évkönyv 97., 1992 (Budapest, 1993)
Tartalomjegyzék
A belvízgazdálkodási létesítmények karbantartása, fejlesztése szárazabb időszakokban gazdaságosabb, mint akkor, amikor az elöntések már bekövetkeztek. A károk elmaradása várhatóan jelentősen ellensúlyozza majd a fejlesztés és a fenntartás költségeit. h. TALAJVÍZÁLLÁSOK A talajvízállások 1992. évi alakulásáról a B.3. jelű fejezet a. jelű táblázata, valamint b. és c. ábrája tájékoztat. Az enyhe tél, valamint a viszonylag meleg tavasz következtében a növények fejlődése korábban indult meg a szokottnál. Ennek és a csapadékviszonyok alakulásának következtében a talajvízszintek legmagasabb értékei többnyire a tél végén, a tavasz elején voltak mérhetők. Ezt követően a növényzet vízfogyasztása, valamint a csapadékhiány következtében a talajvízszínek az ország területének legnagyobb részén süly- lyedtek. Ezt a süllyedést a júniusi csapadék csak mérsékelte, de nem szüntette meg. A süllyedés mértéke területenként változó, néhány cm és néhány dm közötti volt. Mérsékeltebb, csak néhány cm-es volt a süllyedés a Körösök vidékén, a Kö- rös-Maros-közben, az Északi Középhegység peremvidékén, a Jászságban és a Duna-Tisza közének egyes kútjaiban, másutt egy-két dm nagyságrendű volt a süllyedés. Szeptember végéig a süllyedések mértéke a síkvidéki területeken általában elérte a 2 - 5 dm-t. A 1992. év nyarán bekövetkezett talajvízszínsüllyedéseket bizonyos mértékig szemlélteti az 51., a 829., a 839, és a 2614. sz. kút 1992. évi nyári vízszintgörbéje. A Duna-Tisza közén és a Mezőföldön mért, viszonylag kicsiny vízszínsüllyedések valószínű oka az, hogy ezeken a területeken a talajvízszín egyébként is mélyebben van, ennek következtében kisebb a növényzet okozta és az egyéb párolgási veszteség. Az 51. számú, fehérgyarmati talajvízszint megfigyelő kút vízszíne 1992. áprilisában-májusában viszonylag közel volt a terephez. Az előbbiekben említett okok következtében vízszíne szeptember végére jelentős mértékben süllyedt, ezért a termőtalaj vízellátottsága a nyár folyamán egyre kedvezőtlenebbé vált. A terep alatt mélyebben lévő vízszinű, 829. sz., kecskeméti talajvízkút vízszínalakulását a meteorológiai körülmények kevésbé befolyásolták, mint a magas vízszinű kutakét. A 839. számú, lakiteleki, már május elején is aránylag mélyen lévő vízszínű talajvízkút vízszíne a nyár folyamán számottevő mértékben süllyedt. Ez a süllyedés a meteorológiai tényezők hatásával nem magyarázható, oka feltehetőleg a közeli talajvízkivétel vagy a mélyebb talajrétegekbe való szivárgás. A Kisalföldön levő, 2614. számú talajvíszín megfigyelő kút vízszíne június elejéig kissé emelkedett, azt követően a nyár végéig számottevő mértékben süllyedt. A süllyedés oka feltehetőleg a Duna sokévi átlagnál alacsonyabb nyári vízállása volt. Az 1992. év nyarán a Duna-Tisza-köze és a Mezőföld északi része kivételével a talajvízszínek az 1956- 1960. időszak nyári félévi talajvízszíneinél különösképpen a Nyírségben, a Hajdúság délkeleti részén, a Körösök vidékén, az Északi-középhegység peremén, valamint a Kisalföldön alacsonyabbak voltak. Az év megelőző részén a csapadékosabb ősz folyamán a talajok víztartalma növekedett, de a síkvidéki területeken a vízkapacitásnak csak az 50-60 %-át érte el. A Dráva völgyében lévő kutak vízszíne az ősz folyamán tovább süllyedt és csak néhány kút vízszíne közelítette meg az 1956-1960. évi időszak átlagát. A Sió és a Sárvíz völgyében a talajvízszínek a sokévi átlagnál 50 cm-nél nagyobb mértékben alacsonyabbak voltak. A Duna negyedkori árterületein a talajvízszínek helyenként néhány dm-rel magasabbak, másutt alacsonyabbak voltak az 1956-1960. évek őszi átlagánál. A Duna-Tisza közén és a Jászságban a nyárvégi-őszi havi közepes talajvízszínck az 1956-1960 időszak őszi átlagos talajvízszíneinél 50-100 cm-rel voltak alacsonyabbak, helyenként azonban ennél nagyobb eltéréVízügyi Igazgatóság A gravitációsan elvezetett belvízmeny - nyiség millió m3 A belvízi szivattyúk által átemelt vízmennyiség millió m3 Északdnnántúli 0,28 0 Középdunavölgyi 79,4 2,5 Alsódunavölgyi 263,2 8,8 Középdunántúli 0 0,43 Déldunántúli X X Nyugatdunántúli X X Felsőtiszavidéki 310,5 20,7 Északmagyarországi 4,2 12,3 Tiszántúli 278,6 29,5 Középtiszavidéki 67,5 49,5 Alsótiszavidéki 9,1 6,8 Körösvidéki 76,3 12,9 X = Adathiány-111 -
