Vízrajzi Évkönyv 96., 1991 (Budapest, 1992)
Tartalomjegyzék
délkeleti részén az átlag alatti, a Dunántúlon annál több csapadék hullott, decemberben pedig, mint emítettük, a lehullott csapadékmennyisége országosan az átlagérték alatt volt. A nyári hónapokban a talaj nedvességtartalma a vízkapacitás 50 %-a felett maradt, szeptemberben azonban a szárazság következtében a 0-50 cm-es rétegben előfordultak 30-40 %-os értékek is. Októberban, különösen pedig novemberben a talajok nedvesség tartalma gyorsan növekedett, a tél elején mind a 0-50, mind pedig a 0-100 cm rétegben országosan a 70-100 % között volt. Az 1991. év időjárási körülményei, valamint a megelőző három év aszályos jellege következtében az országban viszonylag kis területeket elöntő, kevés belvíz keletkezett, mindössze májusban fordultak elő belvízi elöntések a debreceni és a gyulai vízügyi igazgatóság területén. A vízügyi igazgatóságok területéről gravitációsan, valamint szivattyúzással elvezetett belvizek mennyiségét a táblázat tartalmazza (a pécsi és a szombathelyi Vízügyi Igazgatóság nem küldött adatokat). Az 1991. év folyamán a befogadókba gravitációsan összesen 1096,0 millió, szivattyúzással 207,0 millió m3 belvizet vezettek. Az előbbi 75 %- kai, az utóbbi 78 %-kal haladta meg az 1990. évben a befogadóba juttatott belvizek mennyiségét. Az előző évekhez hasonlóan most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az elmúlt, mérsékelten csapadékos vagy száraz évek katasztrófákat nem okozó, viszonylag kevés belvizét tekintve hiba lenne arra a következtetésre jutni, hogy a belvíz MagyarVízügyi Igazgatóság A gravitációsan levezetett víz- mennyiség millió m A belvízi szivattyúk által átemelt vízmennyi- ség millió in Északdunántúli 0 4,8 Középdunavölgyi 65,8 2,4 Alsódunavölgyi 272,8 10,6 Középdunántúli 0 0 Déldunántúli X X Nyugatdunántúli X X Felsőtiszavidéki 267,2 13,4 Északmagyarországi 13,2 11,5 Tiszántúli 283,8 .39,9 Középtiszavidéki 73,4 63,2 Alsótiszavidéki 12,6 13,5 Körösvidéki 107,2 47.6 X = Adathiány országon nem okozhat gondot. A csapadékosabb évek, a belvizek keletkezése szempontjából veszélyesebb időjárási viszonyok bekövetkeztének számottevő valószínűsége van. A belvízlevezető, a belvízgazdálkodási létesítmények karbantartási, fejlesztési munkáit szárazabb időszakokban gazdaságosabban lehet elvégezni, mint akkor, amikor az elöntések kisebb-nagyobb mértékben már bekövetkeztek. A károk elmaradása várhatóan jelentősen ellensúlyozza majd a fejlesztési-fenntartási költségeket. i. TALAJVIZALLASOK A talajvízállások 1991. évi alakulásáról a B.3. jelű fejezet a. jelű táblázata, valamint b. és c. ábrája tájékoztat. Az előző, valamint az 1991. évi, már ismertetett meteorológiai viszonyok, továbbá a domborzati, a földtani tényezők és az esetenkénti emberi beavatkozások következtében az általában szokásos tavaszi magas talajvízállások bekövetkezésének időpontja eltolódott, és sok helyen a tavasz végén, a nyár elején, esetenként a nyár közepén mérték a magas vízszíneket. Az októberi - novemberi esők hatására sok kút vízszíne a nyári süllyedést követően emelkedett, esetenként azonban csupán mérsékelte a csapadék a vízszínek süllyedését. A Szatmári síkságon például csak júniusban - júliusban mérték a magas talajvízszinteket több kút esetén, a terület egyes részein pedig a talajvízszínek apadását mérsékelték a júliusi esők. Hasonlóképpen alakult a Rétköz és a Bodrogköz, valamint a Nyírség talajvízjárása is. Az évi legmagasabb és legalacsonyabb talajvízállások különbsége általában nem haladta meg a 100 - 150 cm-t, de a legtöbb esetben 20 - 50 cm között volt többek között a Tiszántúl kötött talajú területein, a Nagykunságban, a Körösök vidékén és a Körös-Maros közben. A Hortobágy és a Hajdúsági egyes területein az évi legmagasabb talajvízállások júliusban-augusztusban alakultak ki. A Duna negyedkori árterületén az év folyamán a talajvízszínek viszonylag kis mértékben változtak. A Mezőföldön a talajvízszínek az 1990. évi állapothoz viszonyítva számottevő mértékben nem módosultak. Az 1956 - 1960. évi átlagos talajvízszintekhez viszonyítva a Szatmári síkságon a talajvízszintek az 1991. évben általában emelkedtek, a Bodrogközben viszont süllyedtek. Úgyszintén alacsonyabbak voltak az említett összehasonlítási időszak talajvízszíneinél a Hajdúság területének talajvízszínei is. A Nagykunságban és a Tiszazugban a talajvízszínek az 1991. év folyamán az 1956 -1960. évi átlagos talajvízszíneknél magasabbak, a Tiszántúl más területein azoknál alacsonyabbak, a Maros hordalékkúpjain és a Jászság egyes területein magasabbak voltak.-113-
