Vízrajzi Évkönyv 96., 1991 (Budapest, 1992)

Tartalomjegyzék

A Maroson Makónál mintegy tíz napig tartó zajlást követően január végétől egy hónapon át állt a jég. A jéggel borítottság időszakához február elején mintegy 10 napig tartó zajlási időszak csatlakozott.

A vízmérceszelvényeknél naponként egyszer végzett jégészlelések adatai a jégviszonyokról csak közelítő képet adnak, minthogy azok a mérceszelvények közötti szakaszokon is, az egyes észlelések között is számottevő mértékben változhatnak.

f. HORDALÉKVISZONYOK

Magyarország nagyobb vízfolyásai 1991. évi lebegtetett hordalékviszonyainak alakulásáról a hordalékmérő állomásokon végzett mérések alapján a B.2. fejezet g. jelű táblázata tájékoztat. A 23 hordalékmérő állomás közül 23-on mérték 1991 -ben a hordalékmozgás jellemzőit. A mérések száma 1991 -ben állomásonként kettő és 12 között változott. A Feke - te-Körös sarkadi részén az év folyamán nem mértek hordalékmozgási jellemzőket.

Az alacsony vízállások, a kicsiny vízhozamok következtében a hordalékszállítás 1991-ben mérsékelt volt; az állomásokon átfolyó vízhozamok és a lebegtetett hordalék töménysége közötti összefügések alapján meghatározott 1991. évi középtöménységek a Rába árpási szelvényét kivéve nem haladták meg az 1961 -1970. évtizedre vonatkozó középértékeket. A hordalékadatok táblázata az 1991. évi mérési eredmények és az 1961-1970. időszakra vonatkozó közepes hordaléktöménységek mellett tartalmazza az eddigi legnagyobb vízhozamnak (az LNQ-nak) megfelelő hordaléktöménységeket és hordalékhozamokat is. A dunaalmási szelvényben az 1991. évi legnagyobb vízhozamnak (az NQ-nak, vagyis a 7900 m3/s-nak) megfelelő hordaléktöménység megközelíti az LNQ-nak megfelelő töménységet. Mind a középértékek, mind pedig a legnagyobb vízhozamnak megfelelő adatok a töménység és a vízhozam összefüggéséből számítottak.

A magyarországi vízfolyások egyes szakaszaikon időnként számottevő mennyiségű görgetett hordalékot is szállítanak. A görgetett hordalékhozamok mérési módszereinek mérsékelt megbízhatósága következtében azonban a B.2. jelű táblázatában a görgetett hordalékot jellemző adatokat nem tüntettük fel.

g. GÁZLÓVISZONYOK

A Duna 1991. évi gázlóviszonyairól a B. fejezet 2.h. jelű ábrája, illetőleg táblázata tájékoztat. Az 1991. év folyamán a Pozsony és Gönyü közötti szakaszról egy ízben 12 dm-es gázlómélységet is jelentettek, de a 14 dm-es gázlómélység tartóssága is 5 nap, a 25 dm-es gázlóé pedig 206 nap volt.

Kedvezőbbek voltak a hajózási viszonyok a Gönyü és Budapest közötti szakaszon; a legkisebb gázlómélység 15 dm volt, amelynek tartóssága hat napot ért el, a nagyobb gázlómélységek tartóssága azonban ezen a szakaszon sem volt számottevően rövidebb. A 25 dm-es vagy annál kisebb gázlók 192 napon keresztül fordultak elő. Mind Pozsony és Gönyü, mind Gönyü és Budapest között a gázlóviszonyok az 1991. évben általában kedvezőtlenebbek voltak, mint 1990-ben.

Budapest és Mohács között a gázlóviszonyok az 1990. évi gázlóviszonyoktól nagyobb mértékben tértek el, mint a felsőbb Duna-szakaszokon. A Dunának ezen a részén a legkisebb gázlómélység 1991-ben 13 dm, 1990-ben 16 dm volt, a 15 dm, vagy annál kisebb gázló tartóssága az 1946-1990. év áltagában 8 nap, az 1991. évben pedig 38 nap volt. A legnagyobb, a 25 dm-es gázlómélység tartóssága is növekedett, az 1990. évi 162 napos tartóssággal szemben 1991-ben 222 napot ért el.

Az 1946-1990. időszak átlagos gázlótartósságaihoz viszonyítva Pozsony és Gönyü között 1991-ben általában kedvezőtlenebbek voltak a hajózás lehetőségei; a 17 dm-es vagy annál nagyobb gázlók tartóssága nagyobb volt.

A Gönyü és Budapest közötti Dunán az 1946-1990. évek átlagos gázlóviszonyainál 1991-ben ugyancsak kedvezőtlenebbek voltak a hajózás lehetőségei; a 25 dm-nél sekélyebb gázlók tartóssága 1991-ben nagyobb volt (192 nap), mint az 1946-1990. időszakban (124 nap). Ezen belül megnőtt a 17 dm-nél mélyebb gázlók tartóssága.

Úgyszintén kedvezőtlenebbekké váltak a hajózási mélységek a Budapest alatti, az országhatárig terjedő szakaszon is; az 1991. évben a 25 dm-nél sekélyebb gázlók tartóssága jelentősen nagyobb volt (222 nap), mint az 1946-1990. időszak áltagában (81 nap).

Több gázlót jelentettek 1991 -ben a Tiszáról is. A gázlós napok száma 47 volt, a gázlók mélysége 8 dm és 17 dm között változott.

h. BELVÍZVISZONYOK

Magyarország időjárása az 1991. évben - mint említettük - az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb volt. A csapadék évi mennyisége az ország területének kétharmadán meghaladta a sokévi átlagot, területi eloszlása egyenlőtlen volt. A Kisalföldön az átlagosnál lényegesen kevesebb csapadék hullott, a Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közének északi részén a csapadékhiány mérsékeltebb volt.

Az év időjárásának jellemzője volt a téli és a kora tavaszi szárazság. A havi csapadék mennyisége csak májusban érte el, ületőleg helyenként haladta meg a sokévi átlagot. A június az átlagosnál szárazabb, a július annál lényegesen csapadékosabb volt, az augusztust az átlag körüli csapadékmennyiségek jellemezték. Szeptemberben a délnyugat-dunántúli térség kivételével az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, októberben a Dunántúl északnyugati részének kivételével a havi csapadékösszegek a sokévi átlagot jelentősen felülmúlták. Novemberben az Alföldön az átlagérték körüli, az ország-112-