Vízrajzi Évkönyv 96., 1991 (Budapest, 1992)

Tartalomjegyzék

mintegy 8-13 cm vastag jégtakaró borította ezt a szakaszt. Sárvárnál már december első napjaiban megkezdődött a zajlás, ez azonban csak néhány napig tartott, majd január második felétől csaknem február végéig észleltek zajló jeget Sárvárnál, de összefüggő jégréteg a tél folyamán ezen a részen nem volt a folyón. A Repcén Répcevisnél december első, valamint utolsó napjaiban észleltek egy-egy rövid időszakban zajló jeget, január közepétől kezdődően egy ideig zajlott, majd jégmentes volt ez a folyószakasz, februárban pedig rövid zajlási időszakot követően mintegy három hétre befagyott. Az Ipoly nógrádszakáli szelvényében viszonylag rövid decemberi zajlási, valamint jégborítottsági időszakot köve­tően január közepétől február végéig állt a jég, vastagsága 4-23 cm volt. Balassagyarmatnál decemberben is, januárban is hosszabb ideig zajlott a jég, a jéggel való borítottság időszaka viszont rövidebb volt, mint Nógrádszakálnál. A jégtakaró március első napjaiban szakadozott fel, majd rövid zajlási időszakot követően jégmentessé vált a balassagyarmati szakasz. Az álló jég vastagsága 12-27 cm közötti volt. A Zala Zalaegerszegnél az 1990-1991. évi télen nem állt be, csak január elején zajlott a jég egy időn át. A Balaton legnagyobb részén decemberben megjelent a jég, de összefüggő jégréteg csak január közepétől borította a tavat. A jég csak február végén, egyes részeken, például Tihanynál, Balatonszemesnél csak március közepe táján töredezett össze, majd olvadt el. A Balaton jegének vastagsága a tél folyamán 4 és 25 cm között változott. A Velencei-tavat december utolsó és január első napjaiban borította néhány centiméteres jégréteg, majd január közepétől március közepéig volt összefüggő jég a tavon. A Sión Simontomyánál december közepétől csaknem január végéig váltakozva zajlott, majd ismét megállt a jég. A Kapóst Kurdnál és Pincehelynél február első felében fedte összefüggő jégtakaró, amelyet a kurdi részen rövidebb, a pincehelyi szakaszon hosszabb jégzajlásos időszak előzött meg, majd követett. A Dráva barcsi szelvényében csak február elején zajlott néhány napon át a jég, összefüggő jég a folyón ezen a télen nem volt. A Tiszának csaknem a teljes magyar szakaszát hosszabb-rövidebb időszakra jég borította az 1990-1991. évi télen. Vásárosnaménynál december végén és január közepén zajlott a jég egy ideig, majd január utolsó harmadától február végéig összefüggő jégréteg fedte a folyót ezen a szakaszon. A jég vastagsága 18 és 33 cm közötti volt. Záhonynál és Dombrádnál egy rövid időre már december végén befagyott a folyó, a beállást rövid ideig tartó zajlás előzte meg. Úgy­szintén zajlott néhány napon át január közepén is mindkét szakaszon, majd a zajlást követően befagyott a Tisza és csak március elején indult meg a jég ezeken a szakaszokon. Lényegesen rövidebb volt a jéggel borítottság időszaka Tokajnál; csak februárban volt összefüggő jégréteg egy ideig a folyón. Tiszakeszinél ezen a télen nem fagyott be a Tisza, Tiszafa - rednél pedig csupán február első felében fedte egy ideig jég a folyót. Tiszabönél csak február elején borította néhány napig jég a Tiszát, a jégborítottsági időszakot rövid zajlás előzte meg és viszonylag hosszú zajlási időtartam követte. Szolnoknál február nagyobbik részében, Csongrádnál, Mindszentnél és Szegednél pedig csaknem az egész február hónapban össze­függő jég volt a Tiszán. A Szamost Csengéméi egy rövidebb decemberi és a január második két hetére kiterjedő jégzajlást követően febru­árban csaknem egész hónapon át jég borította. Nábrádnál és Olcsvaapátinál az álló jég időszaka hosszabb, a zajló jégé rövidebb volt, mint Csengéméi. A jég vastagsága Nábrádnál elérte a 27 cm-t. A Krasznán Ágerdömajomál december végén egy időre megállt a jég, majd a hónap utolsó napjaiban elvonult. Január első felében nem volt jég a folyón, január második felétől február utolsó hetéig váltakozva megállt, majd zajlott a jég. A folyó kocsordi szakaszát december végén, majd január közepétől februárnak csaknem a végéig fedte jég. A Bodrog felső szakaszán az 1990-1991. évi télen kevés jég volt. Felsőbereckinél csak februárban állt meg, majd zajlott néhány napon át. A Sajó felső szakaszát lényegesen hosszabb ideig borította jégtakaró, mint a Bodrogét. Sajópüs- pökinél január utolsó harmadától február végéig, Bánrévénél az egész február hónapban állt a jég. Az alsóbb szakaszokon a jégviszonyok kedvezőbbek voltak, a meleg ipari vizek bevezetése következtében csak kevés jég keletkezett, a felülről érkező jég egy része pedig elolvadt. Sajószentpétemél a tél folyamán egyáltalán nem észleltek jeget, Felsözsolcánál pedig csak zajlott a jég (január végén és februárban). Kevés volt a jég az 1990-1991. év telén a Hemád felső szakaszán is. Hidasnémetinél januárban és februárban zajlott egy rövid időre, február elején pedig néhány napra megállt a jég. Sokkal hosszabb volt a jéggel borítottság időszaka Gesztelynél; január közepétől február végéig volt befagyva a Hemád. A Zagyván Apcnál január közepétől március közepéig jégtakarós és zajló jeges időszakok váltogatták egymást, a verpeléti szakaszon a Tama nem fagyott be az 1990-1991. évi télen, csak zajlott a jég mintegy két hónapon át. Jászdó - zsánál viszont több, mint egy hónapig állt a jég. A Körösök legnagyobb része január közepétől február végéig be volt fagyva, csupán a körösszakáli részen észleltek mintegy tíz napon át álló jeget február elején. Az álló jeges időszakokat jégzajlás előzte meg és követte. Decemberben egy rövid ideig zajlott a jég a Körösökön. A Berettyón a berettyóújfalui szakaszon december végén, valamint január közepétől február végéig zajlott a jég, de nem állt meg a tél folyamán. Darvasnál, Szeghalomnál viszont hat héten át be volt fagyva a Berettyó.-111 -

Next

/
Thumbnails
Contents