Vízrajzi Évkönyv 96., 1991 (Budapest, 1992)
Tartalomjegyzék
Felsőbereckinél a januári árhullám tetőzésekor 256 m /s folyt át, az évi legkisebb vízhozam az augusztusi 15,0 m /s volt. Ez csaknem kétszerese volt az 1990. évi legkisebb vízhozamnak, a 7,55 mJ/s-nak, az 1991. évi legnagyobb vízhozam pedig közelítőleg megegyezett az előző évi legnagyobb vízhozammal, a 259 m3/s-mal. Az 1991. évi fajlagos lefolyás az 1,16 m3/s és a 19,9 m3/s értékek között változott, az év folyamán a szakaszon összesen 2630 millió m3 folyt át. A Sajón Felsőzsolcánál az 1991. évben márciusban, májusban, októberben, novemberben és decemberben vonult át egy-egy árhullám. Közülük a legnagyobb a 318 cm-rel tetőző novemberi volt. Magassága csaknem két méterrel maradt el az eddig (1974-ben) mért legmagasabb vízállástól, az 512 cm-től. Az 1991. évi legalacsonyabb vízállást Felsőzsolcánál október ötödikén mérték, értéke 9 cm volt; csak 18-cm-rel haladta meg az 1987. szeptemberében mért -9 cm-es eddigi legalacsonyabb vízállást. A vízállás 1991. évi két szélső értékéhez tartozó vízhozam 206 m3/s és 7,71 m3/s volt. A fajlagos lefolyás az év folyamán az 1,20 1/skm2 és 32,0 1/skm2 értékek között változott, a felsőzsolcai szakaszon az év folyamán 906 millió m3 folyt át. A Sajó Ónodnál 1991-ben - éppúgy, mint a felsöberecki részen - márciusban, májusban, októberben, novemberben és decemberben vonult le egy-egy árhullám. A legmagasabb a 322 cm-es vízállással tetőző novemberi volt, magassága azonban csaknem két méterrel (198 cm-rel) maradt el az ónodi mércénél eddig mért legmagasabb vízállástól, az 520 cm-től. A legalacsonyabb vízállás az év folyamán Ónodnál a 109 cm-es februári völgyelés volt, amely 19 cm-rel, haladta meg az ónodi szakaszon ezideig mért legalacsonyabb vízállást. A Hemád 1991. évi vízállásai viszonylag alacsonyak voltak. A novemberben levonult árhullám Hidasnémetinél 132 cm-rel tetőzött, számottevően elmaradva az eddig mért legmagasabb hidasnémeti vízállástól, a 410 cm-től. Tetőzésekor a hidasnémeti szakaszon 139 m3/s vízhozam folyt át. Ettől az árhullámtól a tetőző vízállást tekintve csak 1 cm-rel, a vízhozamot tekintve csupán egy m3/s-mal maradt el a májusi árhullám. A fajlagos lefolyás a hidasnémeti szakaszon az 1991. évben 2,00 és 30,8 1/skm2 értékek között változott, a szelvényen az év folyamán 850 millió m3 folyt át. A hidasnémeti mércénél 1991-ben mért legalacsonyabb vízállás -73 cm volt; egy cm-rel alacsonyabb az 1988-ban mért eddigi legalacsonyabb vízállásnál. Ehhez 9,05 m3/s vízhozam tartozott. Hasonlóképpen alakultak a lefolyási viszonyok Gesztelynél is; a lefolyó legnagyobb vízhozam csak kevéssel volt nagyobb, mint Hidasnémetinél (140 m3/s). Ez a hozam a májusi árhullám tetőzésekor (200 cm-es vízálláskor) folyt le, ennél csak 4 m3/s-mal volt kisebb a novemberi árhullám tetőzésekor lefolyt vízhozam (136 m3/s). A Hármas -Körös gyomai szelvényénél az 1991. évben több árhullám vonult le. Közülük a legmagasabb az 516 cm tetőzésű májusi volt, az októberi tetőzés a 465 cm-t érte el. Mindkettő jelentősen elmaradt a gyomai mércénél eddig mért legmagasabb vízállástól, az 1970. évi 918 cm-től. A májusi árhullám tetőzésekor Gyománál 360 m3/s vízhozam folyt le. A gyomai mércén 1991-ben mért legalacsonyabb vízállás -22 cm volt (a mércével mért eddigi legalacsonyabb vízállás az 1935. évi -116 cm volt). Az 1991. évi legkisebb vízhozam Gyománál 12,4 m3/s volt. A fajlagos lefolyás 0,63 és 18,3 1/skm2 értékek között változott; az 1991. év folyamán összesen 2320 millió ni folyt le. A Maros makói vízállásai 1991 -ben alacsonyak voltak. Az évi legmagasabb, a májusban levonult árhullám tetőzése is csak 260 cm volt, sokkal alacsonyabb, mint az eddig mért legmagasabb, 1975. évi 625 cm-es vízállás, az 1991. évi legalacsonyabb vízállás a februárban mért -82 cm pedig csak 18 cm-rel haladta meg az eddig mért legalacsonyabb, -100 cm-es vízállást (ezt 1983-ban mérték). A makói szelvényen átfolyó, 1991. évi vízhozamok két szélső értéke 51,4 m3/s és 554 m3/s volt, a fajlagos lefolyás az. 1991. évben 1,70 és 18,4 1/skm2 között változott. A szakaszon az évben összesen 4710 millió m3 víz folyt le. К Balaton vízállásai 1991-ben kissé szűkebb tartományban változtak, mint 1990-ben. A siófoki mércénél például a legalacsonyabb, illetőleg a legmagasabb vízállás 1990-ben 60, illetőleg 139 cm, 1991-ben 61 és 124 cm volt. A tó más mércéin mért vízállások különbsége főképpen a vízlengés következtében ettől eltérő is lehet. A balatonfüzföi részen rendszerint ennél nagyobb, Tihanynál kisebb mértékben ingadozik a vízszin. 1991-ben például a vízszinigadozás mértéke Balaton fűzfőnél 80 cm, a tihanyi révnél 33 cm volt. A lényegesen kisebb területű Velencei-tó vízszintje 1991-ben kisebb mértékben ingadozott. Az agárdi vízmércével mért legalacsonyabb vízállás 87 cm, a legmagasabb 116 cm volt. Vízfolyásaink, állóvizeink vízállásait részben a természeti (lefolyási, hidrometeorológiai stb.) viszonyok, részben pedig az emberi beavatkozások (duzzasztások, vízkivételek, vízbevezetések) esetenként számottevően befolyásolhatják. Hidrológiai, vízgazdálkodási feladataink megoldásakor ezeket a körülményeket figyelembe kell venni. e. JÉGVISZONYOK A magyarországi vízfolyások, a Balaton és a Velence-tó 1990-1991. évi télen észlelt jégviszonyairól а B.2. jelű fejezet f. jelű ábrája tájékoztat. A dunai vízmérceállomásokról az 1990-1991. évi télen álló jeget nem jelentettek, zajló jeget is csak február első és középső harmadában. A zajlás időtartama a folyó magyarországi felső szakaszán nem haladta meg a 3-7 napot, Mohácsnál azonban 17 napon át észleltek zajló jeget. A Rábán a jég Szentgotthárdnál január második felében és február folyamán zajlott, összefüggő jégtakarót nem észleltek a folyónak ezen a szakaszán. Körmendnél ugyancsak zajlott a jég január második felében, februárban pedig-110-
