Vízrajzi Évkönyv 96., 1991 (Budapest, 1992)
Tartalomjegyzék
Ugyancsak hűvösebb volt a sokévi átlagnál az időjárás júniusban is. A havi középhőmérséklet 16,5 és 20,5 °C, a havi hőmérsékleti anomália -0,8 és +0,4 °C között változott, a napfénytartam a sokévi átlag 70-110 %-a között változott. Napfényben szegény, az átlagosnál melegebb volt az időjárás júliusban. A napfénytartam a sokévi átlag 70-100 %-át érte el, a havi középhőmérséklet 21,0 és 23,5 °C, a havi hőmérsékleti anomália +0,2 és +1,6 °C között változott. A legmelegebbet, 38,2 °C-t 13-án Tokajban, а leghidegebbet, 6,2 °C-t elsején Tatán mérték. Augusztusban a havi hőmérsékleti anomália a Dunántúl nyugati és középső részén az átlag feletti, másutt az átlag alatti volt; a -1,4 és a +1,2 °C között változott, a havi középhőmérséklet 18 és 22 °C között alakult. A legmelegebbet, 34,8 °C-t 12-én Marcaliban, a leghidegebbet, 6,2 °C-t 20-án Fügödön mérték. A szeptemberi időjárás az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérséklet 14 és 18 °C, a havi hőmérsékleti anomália -0,4 és+1,5 °C között változott. A legmelegebbet, 31,2°C-t 30-án Bácsalmáson, a leghidegebbet, -1,0 °C-t 8-án Fügödön és Szendrőládon mérték. A napfénytartam a sokévi átlag 90-110 %-a között változott. Napfényben szegény, az átlagosnál hűvösebb volt az időjárás októberban. A havi középhőmérséklet 7-11 °C, a havi hőmérsékleti anomália -1,8 és -0,4 °C között változott. A legmelegebbet, 27,1 °C-t a Hortobágyon elsején, a leghidegebbet, -11,0 °C-t 30-án Pakson mérték. A napfénytartam a sokévi átlag 70-110 %-át érte el. Az átlagosnál melegebb volt az időjárás novemberben. A havi középhőmérséklet 4-7 °C, a havi hőmérsékleti anomália -0,1 és +1,0 °C között változott, az utóbbi csak Kaposvár térségében nem érte el a sokévi átlagot. A legmelegebbet 20,5 °C-t 4-én Homokszentgyörgyön, a leghidegebbet -10,9 °C-t másodikén Pakson mérték. A napfénytartam a sokévi átlag 75-130 %-át érte el. Az átlagosnál hidegebb, de napfényben gazdag volt az időjárás decemberben. A havi középhőmérséklet a -5,3 és -0,1 °C, a hőmérsékleti anomália -4,7 és -0,9 °C között változott. A legmelegebbet, 9,0 °C-t elsején Záhonyban, valamint 19-én Esztergomban, a leghidegebbet, -19,0 °C-t 26-án Fügödön mérték. A napfénytartam a sokévi átlag 100-220 %-a közötti volt. c. PÁROLGÁS Az 1991. folyamán a szabad vízfelszínről elpárolgott vízmennyiséget a január-március és az október-december hónapokra vonatkozóan a Meyer képletből számították ki, az április-szeptember időszakban pedig A típusú kádat alkalmazva mérték. A hónapok és az év párolgási jellemzőit a B. fejezet 4.c. jelű táblázata tartalmazza. Az év folyamán a legkisebb párolgást, 444,7 mm-t a Kékestetön, a legnagyobbat, 943,0 mm-t Szarvason mérték. Ezen az állomáson kívül a 900 mm-t csak Budapest-Pestlörincen haladta meg a párolgás évi mennyisége (ott 906,0 mm volt). A januári számított párolgási összegek közül csak a pécsi haladta meg a 20 mm-t (22,6 mm volt), a legkisebb pedig a békéscsabai érték volt (8,9 mm). A februári párolgási értékek több állomás esetén kisebbek voltak a januáriaknál; a Kékestetön mért meteorológiai adatokból a Meyer képletből csak 7,8 mm-t számítottak ki. Ez volt a februári legkisebb érték. A legnagyobb értéket, 16,9 mm-t ebben a hónapban is a pécsi adatokból számították. A márciusi számított párolgási adatok jelentősen meghaladták a februáriakat. A számított legkisebb érték 25,3 mm volt (ezt a Kékestető meteorológiai adataiból számították ki), a hónap legnagyobb értéke a pécsi 45,2 mm volt. Az időjárás melegedésével természetszerűleg fokozódott a párolgás is. Az áprilisi - már mért - legnagyobb párolgás a szegedi 84,7 mm volt, a legkisebb értéket a hónap folyamán a Kékestetön mérték (29,0 mm-t). A májusi párolgási összegek meghaladták az áprilisiakat. A hónap folyamán mért legkisebb párolgási összeg a Kékes- tetői 60,5 mm volt, a havi legnagyobb mértékű párolgást, 125,9 mm-t Zalaegerszegen mérték. A júniusi párolgási összegek közül a legnagyobb a Szegeden mért 183,1 mm volt, a legkisebb mértékű párolgást ebben a hónapban is a Kékestetön mérték (82,8 mm-t). A legnagyobb havi párolgási értékeket júliusban mérték. A Budapest-Pestlörinc állomáson mért 186,1 legnagyobb havi érték kiemelkedik ugyan a többi állomáson mért havi párolgási összegekből, de 140 mm havi párolgási összeget meghaladó értéket több állomáson is mértek. Augusztusban a hőmérséklet és a napfénytartam fokozatos csökkenésének megfelelően mérséklődött a párolgás. A legnagyobb mért értéke, a szegedi 135,9 mm nem érte el a júliusi 186,1 mm-es legnagyobb párolgást. Szeptemberben a nyári hónapokhoz viszonyítva már lényegesen mérséklődött a párolgás. A mért legnagyobb havi párolgási összeg már csak 126,8 mm volt (ezt Kecskeméten mérték). A havi legkevesebb párolgás, 44,7 mm ebben a hónapban is a Kékestetön volt. Úgyszintén a kékestetői párolgás volt a legkevesebb októberban és novemberben is (18,4 és 13,7 mm), a decemberi párolgási összeg legkisebb értékét azonban a Békéscsabán mért meteorológiai adatokból számították ki (3,5 mm-t). Az októberi legmagasabb párolgási összeg a pécsi 71,1 mm, a novemberi a pápai 34,8 mm, a decemberi pedig a pécsi 19,4 mm volt.- 106