Vízrajzi Évkönyv 96., 1991 (Budapest, 1992)
Tartalomjegyzék
d. VÍZJÁRÁS Magyarország vízfolyásainak és nagyobb állóvizeinek 1991. évi vízjárásáról a B.2. fejezet a. és c. jelű táblázata, valamint b. jelű ábrája tájékoztat. Magyarország időjárása az 1991. évben - mint említettük - az átlagosnál csapadékosabb és hűvösebb volt. Sok esetben hasonló volt az időjárás vízfolyásaink országhatárokon túli vízgyűjtőterületén is. Az időjárási viszonyok vízfolyásaink vízjárását is befolyásolták. Vízfolyásainkon - mint minden évben -1991 -ben is vonultak le árhullámok, de azok nem érték el az addig előfordult legmagasabb árvízszinteket. A Dunán májusban, júniusban, júliusban, decemberben vonult le egy-egy kisebb és augusztus elején egy számottevő, az eddig előfordult legmagasabb, jég által nem befolyásolt vízállást Rajkánál 23 cm-rel, Mohácsnál 120 cm-rel megközelítő árhullám. Ez lefelé haladva fokozatosan ellapult, Budapestnél 783 cm volt a tetőzés, 62 cm-rel alacsonyabb az eddig mért legmagasabb vízállásnál, 448 cm-rel haladta meg az 1931-1940. évtized közepes vízállását és négy cm-rel volt alacsonyabb az 1931 - 1940 évtizedben mért legmagasabb, jég nélküli vízállásnál. A májusi, a júniusi és a júliusi árhullámok magassága az egész magyarországi Duna-sza- kaszon kisebb volt, mint az augusztusi árhullámé; Rajkánál 415 cm, 442 cm, és 402 cm, Budapestnél 431 cm, 478 cm és 521 cm, Mohácsnál 540 cm, 595 cm és 502 cm. A budapesti 431 cm például csak 96 cm-rel, a mohácsi 540 cm pedig 70 cm-rel haladta meg a helyi vízmércére és az 1931-1940. évtizedre vonatkozó közepes vízállást. Februárban, áprilisban, októberben, novemberben és decemberben viszonylag alacsonyak voltak a Duna vízállásai. Rajkánál az 1991. évi legalacsonyabb vízállást, -75 cm-t december 18-án, Budapesten november 6-án (75 cm-t), Mohácson február 27-én (134 cm-t) mérték. A vízállások változásának megfelelően alakultak a Duna vízhozamai is. Az augusztusi árhullám tetőzésekor a rajkai szelvényen 8890 m3/s, a budapestin 7560 гг?Is, & mohácsin 6400 m3/s folyt át. Az 1991. évi legkisebb vízhozam az említett három szelvényben rendre 800, 1000 és 1190 m3/s volt. Az egy km2-re vonatkoztatott fajlagos lefolyás két értéke a rajkai szelvényben 6,08 és 67,61/s km , Budapestnél 5,41 és 40,91/s km2, Mohácsnál pedig 5,69 és 30,61/s km2 volt. Az évi lefolyt vízmennyiségek a három szakaszon a következőképpen alakultak: Rajkánál 53 400 millió m3, Budapestnél 63 000 millió m3 és Mohácsnál 64 000 millió m3volt.-£3000 Te g~ о О 2500 N ~> 1Л a 2000 N-* 1500 ’>- c о N 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 Időszak, év £ 1000 Amint az ábra mutatja, az évi közepes vízhozamok háromtagú mozgó átlagának kiszámított értékei a mohácsi szakaszon 1950-óta csaknem szabályos, 10-12 éves periódusidővel jellemezhetően ingadoznak. Az 1989, az 1990. és az 1991. év közepes vízhozamaiból kiszámított átlagértékek, valamint az évi közepes vízhozamok a görbe hullámvölgyében vannak. Feltehetően hasonlóan alakultak az évi középvízhozamok a magyar Duna-szakasz más vízmérceszelvényeinél is. Hasonló szabályosság látható a pozsonyi szelvényen átfolyó évi középvízhozamok átlagértékei görbéjének az 1920. évtől kezdődő részén is. Az időjárás alakulásának megfelelően a Duna mellékvízfolyásain is több árhullám vonult le az 1991. év folyamán. A Rába aránylag hosszú időn át tartó alacsony vízállásaira májusban, júliusban, szeptemberben és novemberben futottak árhullámok. Közülük a legmagasabb a szentgotthárdi szelvényben a júliusi, 308 cm tetőző vízállású,- 107-
