Vízrajzi Évkönyv 94., 1989 (Budapest, 1990)

Tartalomjegyzék

A csapadék és a hőmérséklet alakulása az előző évekhez hasonlóan nagymértékben befolyásolta a belvízi elöntések helyét, időpontját és kiterjedését. Az 1989. évben a belvízi elöntések csak a Felsőtiszavidéki, az Északmagyarországi és a Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén fordultak elő, gravitációsan vagy szivattyúzással vagy mindkét módon azonban csaknem mindegyik vízügyi igazgatóság területéről vezettek el jelentős mennyiségű belvizet (a Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területére vonatkozó adataink hiányosak voltak).

Az 1989. év folyamán a befogadókba összesen 742,4 millió m3 vizet emeltek (1988-ban .893,5 millió m -t, 1987-ben 1075,9 millió m'-t). Az év folyamán gravitációsan a befogadókba vezetett belvíz mennyisége összesen 246,5 millió m3 volt (1988-ban 1177,0 millió m3-t, 1987-ben 1404,1 millió m3-l vezettek be gravitációsan).

Az 1989. évi belvízviszonyok jellemző adatait a következő táblázat mutatja:

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Belvízzel elöntött legnagyobb terület ha

A belvízi elöntések időszaka hónap

A gravitációsan levezetett víz- mennyiség millió ni

A belvízi szivaty- lyúk által átemelt vízmennyi- ség

millió in'5

Északdunántúli

00

0,1

Középdunavölgyi

074,0

2,8

Alsódunavölgyi

037,2

0,7

Középdunántúli

0X

0

Déldunántúli

X0

0,6

Nyugatdunántúli

04,4

1,7

Felsőtiszavidéki

152,5

I.-XII.

431,4

47,3

Északmagyarországi

55,36

I.-XII.

9,8

43,6

Tiszántúli

050,4

46,0

Középtiszavidéki

05,5

55,8

Alsótiszavidéki

018,8

21,6

Körösvidéki

45,8

I.-1V., Vl.-XJI.

110,9

26,3

X = Adathiány

Bár a száraz és enyhe időjárás következtében az 1989. évben a befogadókba gravitációsan és szivattyús emeléssel 988,9 millió m3 belvizet juttattak, kevesebbet, mind az 1988. évben, amikor a befogadókba gravitációsan és szivattyúzással együttesen 1570,5 millió m3 vizet vezettek és a belvízzel elöntött terület is kisebb volt, mint a megelőző évben, nem szabad a lehetséges belvízveszélyt lebecsülni. Számottevő valószínűsége van annak, hogy a száraz, enyhe éveket hidegebb, csapadékosabb évek követhetik, nincs kizárva a havas, hideg teleket követő gyors hóolvadás veszélye sem, esetleg azáltal súlyosbbodva a helyzet, hogy a hótakaró alatti talaj fagyos és az olvadást jelentős esőzés is kíséri. Mindezek következtében a belvízzel elöntött területek nagyságai, az utóbbi évek belvízmennyiségei nagymértékben megnövekedhetnek, igen nagy károkat okozva ezáltal a mezőgazdaságnak.

Szárazabb, enyhébb időszakokban gazdaságosabban lehet elvégezni a belvízgazdálkodási létesítmények fejlesztésének költséges munkáit, amelyekkel a mezőgazdaságot nagy belvízkároktól lehetne megvédeni. Bár a nehéz gazdasági viszonyok között jelentős terhet jelent a belvízrendszerek kismértékű fejlesztése is, mégis nyilvánvaló, hogy a későbi károk elkerülése céljából érdemes olyan áldozatot hozni, amelynek többszörös megtérülése nagyon valószínű.

i. TALAJVÍZÁLLÁSOK

A talajvízállások 1989. évi alakulásáról a B. fejezet 3.a. jelű táblázata, valamint a 3.b. és a 3.c. ábrája tájékoztat.

Az előző évi, valamint az 1989. évi, már ismertetett meteorológiai viszonyok, továbbá a domborzati, a földtani tényezők és az esetenkénti emberi beavatkozások következtében 1989-ben a talajvízszinek az év első két hónapjában általában alacsonyak voltak. Márciusban, áprilisban emelkedni kezdtek, az emelkedések mértéke mintegy 25-50 cm volt. A legmagasabb talajvízszineket az ország területének nagy részén májusban mérték,- 130 -