Vízrajzi Évkönyv 94., 1989 (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
A jégviszonyok összefoglalásaképpen megállapítható, hogy az 1988-1989. évek telén Magyarországon a Dunán semmi jég sem volt, mellékfolyóin is jóval kevesebb jeget észleltek, mint amennyi átlagosan előfordulni szokott, a Balaton és a Velencei-tó egyes részein hosszabb időn át összefüggő volt a jégtakaró, a Tisza és mellékfolyói a tél folyamán hidegebbek, jegesebbek voltak, mint a Duna és magyarországi mellékfolyói,\ de az átlagosnál kevesebb volt rajtuk a jég. Februárban és márciusban a Balaton és a Velencei-tó kivétel a törzshálózati vízmércék közöti vízfolyásszakaszokon nem észleltek jeget. f. HORDALÉKVISZONYOK Magyarország nagyobb vízfolyásainak hordalékviszonyairól a B.2.g. táblázat tájékoztat. Az 1989. év folyamán az ország 23 hordalékmérő állomása közül 19 állomáson mérték a lebegtetett hordalék mozgásának jellemzőit. Az 1989. évi mérések száma kettő és 11 között változott, a mért töménységek a száraz időjárásnak és annak következtében a viszonylag alacsony vízállásoknak és vízhozamoknak megfelelően aránylag kicsinyek voltak. Például a Dunán. Medvénél az év folyamán mért legkisebb töménység 13,4 g/m3, a legnagyobb 44,3 g/m3, Budapestnél 17,0 g/m3 és 82,2 g/m3, Mohácsnál 18,1 g/m3 és 42,1 g/m3, a Rábán Körmendnél 13,0 g/m3 és 286,5 g/m3, Árpásnál 29,5 g/m3 és 89,1 g/m3, a Dráván Drávaszabolcsná 1 12,2 g/m3 és 47,0 g/m3 a Tiszán Tivadarnál 12,4 g/m3 és 886,5 g/m3, Szolnoknál 15,5 g/m3 és 199,2 g/m3, Szegednél 19,0 g/m3 és 183,4 g/m3, a Szamoson Csengéméi 59,4 g/m3 és 653,4 g/m3, a Maroson Makónál 19,7 g/m3 és 97,9 g/m3 volt. A táblázat az 1989. évi mérési adatok mellett tartalmazza az 1961-1970. időszakra vonatkozó közepes, továbbá az eddigi legnagyobb vízhozamnak (az LNQ-nak), valamint az 1989. évi legnagyobb vízhozamnak (a NQ-nak) megfelelő hordalékmennyiséget és hordalékhozamot is. Mind a középértékek, mind pedig a legnagyobb vízhozamoknak megfelelő értékek a töménység és a vízhozam összefüggéséből számítottak. g. GÁZLÓVISZONYOK A Duna 1989. évi gázlóviszonyairól a B. fejezet 2.h. jelű ábrája, illetőleg táblázata tájékoztat. Az 1989. év folyamán a Pozsony és Gönyü közötti szakaszról egy ízben 13 dm-s gázlómélységet is jelentetlek, de a 14 dm-s gázlómélység tartóssága is 7 nap, a 25 dm-s gázlómélység taróssága pedig fél év (183 nap) volt. Kedvezőbbek voltak a hajózási viszonyok a Gönyü és Budapest közötti szakaszon; a legkisebb gázlómélység 14 dm volt, ennek 5 napos tartóssága azonban csaknem elérte a Pozsony-Gönyű közötti szakasz 14 dm-s gázlómélységének tartósságát, a 7 napot, a nagyobb gázlómélységek tartóssága azonban ezen a szakaszon lényegesen kisebb volt, mint a felette lévő szakaszon; a 25 dm-s vagy annál kisebb gázlók 99 napon át fordultak elő. Mind a Pozsony-Gönyű, mind pedig a Gönyű-Budapest közötti szakaszon a gázlóviszonyok az 1989. évben általában kedvezőtlenebbek voltak, mint 1988-ban. A nagyon kicsiny, 17 dm alatti gázlómélységek a Pozsony-Gönyű közötti szakaszon, a 16 dm alattiak pedig a Gönyű-Budapest közötti szakaszon a megelőző (1988.) évben nem fordultak elő, és a nagyobb mélységek tartóssága is kisebb volt az 1988. évben, mint az 1989-ben. Hasonló volt a helyzet a Budapest és Mohács közötti szakaszon is. A Dunának ezen a részén 1989-ben a legkisebb gázlómélység 16 dm, 1988-ban 19 dm volt, a !e ;yobb, 25 dm-s gázlómélység tartóssága pedig 1989-ben maghaladta az 1988. évi 44 napos tartósságot; 52 nap volt. Az 1946-1988. időszak átlagos gázlótartósságaihoz viszonyítva a Pozsony és Gönyű közötti szakaszon általában kedvezőtlenebbekké váltak a hajózás lehetőségei; a 20 dm-nél nagyobb gázlók tartósságai nagyobbak voltak. A Gönyű és Budapest közötti Dunán az 1946-1988. időszak gázlóviszonyaihoz képest javultak a hajózás lehetőségei; a gázlók tartóssága az 1989. évben kisebb volt, mint az 1946-1988. időszakban. Úgyszintén kedvezőbbekké váltak a hajózási mélységek a Budapest alatti, az országhatárig terjedő szakaszon is; az 1988. évben a gázlók tartóssága kisebb volt, mint az 1946-1988. időszak átlagában. Több gázlót jelentettek az 1989. év folyamán a Tiszáról is. A gázlós napok száma 35 volt, ebből 28 olyan nap volt, amikor a gázlómélység nem érte el a 10 dm-t. h. BELVÍZVISZONYOK Magyarország időjárása az 1989. évben - mint említettük - az átlagosnál szárazabb és melegebb volt. Az év folyamán a csapadék az ország területének 95 %-án nem érte el a sokévi átlagot, az évi középhőmérséklet pedig 0,1-1,2 °C közötti értékekkel volt magasabb a sokévi átlagnál.- 129 -
