Vízrajzi Évkönyv 92., 1987 (Budapest, 1988)
Tartalomjegyzék
nyitott, mind pozitív, mind pedig negatív irányú egy méteres vagy annál nagyobb eltérések az országban több területen előfordultak (az átlagos értékeknél alacsonyabbak a Duna-Tisza közén, magasabbak a Tiszántúlon). Az 1986. év őszén hullott kevés csapadék következtében az ország területének jelentős részén a talajvízszin az 1987. év elején a sokévi átlagos talajvízszintekhez viszonyítva süllyedt, a pozitív eltérések területe szűkült. A süllyedések közül ki kell emelni a Duna-Tisza közén mérhető számottevő süllyedést, amelynek feltehetően nemcsak meteorológiai, hanem emberi beavatkozásokra visszavezethető okai is vannak. Valószínű, hogy a mélyebben levő rétegekben keletkezett nyomáscsökkenés hatására olyan mértékű a lefelé irányuló szivárgás, amelyet a csapadék nem képes ellensúlyozni. Az 1987. évi januári-februári alacsony talajvízállások a februárban meginduló olvadás hatására kismértékben emelkedtek. Az emelkedés a májusi csapadékok hatására folytatódott, bár az 1987. május végén mért talajvízállások általában 30-70 cm-rel elmaradtak az 1986. évi legmagasabb talajvízállásoktól. A június-szeptember közötti időszak elején a talajvízszitítek korábbi időszakban bekövetkezett emelkedése megállt, majd a júniusi meleg, száraz időjárás következtében az ország területének nagyrészén a talajvízszint süllyedni kezdett, egyes területeken pedig nem változott. 100 cm-t meghaladó, nagyobb területre kiterjedő süllyedés a Szatmári síkságon, a Tiszaháton, a Bodrog-közben, a Takta völgyében, a Hortobágyon, a Berettyó mentén, a Körösök völgyének középső részén, a Duna-Tisza közén, valamint a Dunántúl egyes részein volt észlelhető. A Duna-Tisza közének egyes részein szeptember hónapban kismértékben emelkedett a talajvízszint. Október és november folyamán a talajvízszin süllyedése lassult, az őszi minimális talajvízszintek az ország területének nagyrészén október vége és november közepe között alakultak ki. j/ A MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK VÍZSZINTJEI A fontosabb mélyfúrású kutak 1987. évi vízszintjeinek alakulásáról a B. fejezet 3,d. jelű táblázata tájékoztat. Azoknak a kutaknak a köre, amelyeknek adatait a táblázat tartalmazza, az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott. A táblázatbeli kutakat annakidején úgy választottuk ki, hogy adataik az ország fontosabb réteg- és karsztvíztároló kőzeteinek vízállásait, különös tekintettel a nagyobb vízkivételek környezetére, lehetőleg jól jellemezzék. Részben az 1987. évi, részben pedig a múltbeli, a Vízrajzi Évkönyvben közölt és az adattári vízállások alapján megállapítható, hogy az 1987. év folyamán, hasonlóan az előző évhez, a réteg\'ízszinek süllyedése az országban csaknem mindenütt folytatódott. Hévíz térségében, valamint Veszprém és Zala megye egymással határos területein a vízszinsüllyedés mértéke átlagosan 0,1 m volt. Nem szűnt meg a vízszinsüllyedés azokon a területeken, amelyeknek kútjait vízkitermelésre használják, valamint ott, ahol külszíni fejtések vannak (mint például Bükkábrány, Visonta környékén). Nem szűnt meg és nem is mérséklődött a 100 méternél mélyebb rétegek vízszinének süllyedése. Ennek átlagos mértéke 0,3 m, de nagyobb vízkivételek környezetében ennél nagyobb, 0,5 - 1,0 méteres süllyedéseket is mértek. A karsztvízszin magasságának mérésére használt kúthálózat a korábbi telepítésnek megfelelően az 1987. évben is jobbára a Dunántúli Középhegység területén működött. Ezen a területen a karsztvízszinek az előző évekhez hasonlóan az 1987. évben is tovább süllyedtek, de a süllyedések, hasonlóan az előző időszakokhoz, több helyen mérséklődtek, sőt egyes helyeken vízszinemelkedések is észlelhetők voltak. A bányászati vízemelések által nem, vagy kevésbé érintett területeken a beszivárgás hatására a karsztvízszinek magassága kedvezően alakult. A vízszinek Hévíz térségében átlagosan 0,1 métert, a Balaton-felvidéken 0,5 métert süllyedtek. A Bakonyban avízszintváltozásoknak egyértelműen kimutatható irányzatuk nem volt. A bányászati vízemelések hatására egyes területeken a vízszin süllyedése az 1987. évben is jelentős volt, mértékük a Vértesben 1-8 m, a Gerecsében 2-4 m, Nagyegyháza térségében 6-10 m, a Budai hegység nyugati oldalán 1-4 m közötti volt. Az évi néhány deciméteres, még inkább azonban a néhány méteres, sőt a 10 méteres vízszinsüllyedés igen számottevő érték, különösképpen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a süllyedések, illetőleg süllyedési sebességek hosszabb időn át érvényesülve eredményül több 10 méteres vízszinsüllyedéseket okozhatnak. A különböző (bányászati, vízellátási és egyéb célú) vízkiemelések kedvező és kedvezőtlen hatásainak mérlegelésekor ezeknek a vízszinsüllye- déseknek a következményeit is szükséges számításba venni. к/ FORRÁSOK VÍZHOZAMAI Az 1987. évben éppen úgy, mint az előző években, elsősorban azoknak a forrásoknak a hozamát mértük, amelyek nagyobb hozamuk következtében a vízellátás távlati fejlesztése szempontjából számításba vehetők. Figyelemmel kisér-112 -
