Vízrajzi Évkönyv 92., 1987 (Budapest, 1988)
Tartalomjegyzék
Több, viszonylag szerény magasságú árhullám vonult le az év első felében a Maroson is. Közülük a legmagasabb a makói szelvényben mintegy három méterrel volt alacsonyabb az eddig legnagyobb víznél (az 1975. július 10-én mért 625 cm-nél). A folyó 1987. évi legalacsonyabb vízállása csak 12 cm-rel volt magasabb az eddigi legkisebb víznél (a - 100 cm-nél, amelyet 1983. december 21-én észleltek). Az 1987. évben a vízállások alakulásának megfelelően változtak a vízhozamok is, a Duna közepes vízhozamai mintegy 500-800 m3/s-mal magasabbak a Tisza 1987. évi közepes vízhozamai 200-300 m3/s-mal kisebbek voltak a megelőző évtized közepes vízhozamainál. Ugyancsak általában alacsonyabbak voltak a Tisza mellékfolyóinak 1987. évi közepes vízhozamai is az előző évtized közepes vízhozamainál. A Duna magyarországi szakaszán az 1987. év folyamán a kisvízi vízhozamok nagyobbak, a nagyvíziek kisebbek voltak a megelőző évtized megfelelő értékeinél. A kisvízi vízhozamok az 1987. évben a Tisza esetében is nagyobbak voltak az előző évtized kisvízi hozamainál, a nagyvízi hozamok azonban kisebbek voltak, mint a megelőző évtized legnagyobb vízhozamai. A Tiszán az 1987. évben lefolyó vízmennyiség kisebb volt, mint a megelőző évtizedben évenként átlagosan lefolyt vízmennyiség. A Duna magyarországi szakaszán az 1987. évben lefolyt vízmennyiség meghaladta a megelőző évtizedben évenként átlagosan lefolyt vízmennyiséget. A pozsonyi szelvényen például az 1987. évben 78592.10 m3,az 1977/1986. évek átlagában évenként 63895 . 106 m , a budapesti szelvényen 1987-ben 88991 . 106 m3, az 1977/1986. évek átlagában 72484.106 m3, a mohácsi szelvényen 86734.106 m3, illetőleg 74416.106 m3 folyt át. e/ JÉGVISZONYOK A magyarországi vízfolyások, a Balaton és a Velencei-tó jégviszonyairól az 1986-1987. évi télre vonatkozólag a B. 2. jelű fejezet f. ábrája tájékoztat. A Dunán az 1986-1987. év telének második felében (január-február hónapban) volt jég. A Budapest és Rajka közötti szakaszon egyes helyeken esetenként egy-két héten át állt, majd hosszabb-rövidebb időn át zajlott a jég vagy jégmentes volt a víz, a Budapest alatti részen az álló jeges időszakok hosszabbak voltak, mint Budapest felett. Február második felétől kezdődően a Duna magyar szakasza gyakorlatilag jégmentes volt. A Rába egyes szakaszain a zajlás már 1986. decemberében megindult, majd időnként megállva, esetenként mozogva váltakozva borította jég a víz felszínét. Január második és február első felében a Rábát hosszú szakaszokon tartósan álló jég borította. A jég véglegesen csak március közepén tűnt el a folyóról. Az Ipoly felső szakaszán már december első felében megkezdődött a zajlás, majd néhány nap elteltével a folyó befagyott és viszonylag rövid megszakításokkal egészen március közepéig-második feléig állt a jég. Az alsóbb szakaszon az álló jéggel való borítottság időszakai rövidebbek voltak, mint a felsőn, de véglegesen az alsó szakaszról is március közepén-második felében tűnt el a jég. A Balatont az 1986-1987. évi tél folyamán január első felétől csaknem március végéig borította legnagyobbrészt álló, viszonylag rövid ideig táblákra töredezett jég. A Velencei-tó jéggel való borítottságának időszaka a Balaton jégborítottsági időszakától számottevő mértékben nem tért el. A Tiszán ajég december közepén-második felében jelent meg, a felsőbb szakaszon néhány nap elteltével beállt, az alsóbb szakasz egyes részein a jég később, helyenként csak január első hetében állt be. Teljes hosszában jégmentessé csak március második felében vált a folyó. A Szamos és a Kraszna jégviszonyai az 1986-1987. évek telén hasonlóképpen alakultak, mint a Tisza jéggel való borítottsága: december közepén megkezdődött a zajlás, majd előbb megszakításokkal, december második felétől egészen február második feléig időben megszakítás nélkül jég borította a folyókat. Február második felében ajég a két folyó legnagyobb részén megindult, majd március elején ismét megállt és hosszabb-rövidebb megszakításokkal a hónap közepéig borította a két folyót. Március második felétől kezdődően mindkét folyó jégmentes volt. A Sajó felső szakaszán a jégviszonyok hasonlóképpen alakultak, mint a Tiszán, a Szamoson és a Krasznán, a sa- jószentpéteri szakaszon viszont a meleg ipari víz bevezetése következtében nem volt jég és a felsőzsolcai szelvényben is csupán zajló jeget észleltek. Az ónodi Sajó-szakaszt január elejétől február második feléig borította álló jég. A Hemád legnagyobb részét december közepétől zajló, második felétől kezdődően álló jég borította. Ajég csak február végén tűnt el a folyóról. A Zagyva felső szakaszát a január-március időszakban, az alsó részét december közepétől március második feléig borította jobbára álló jég. A Tama jégviszonyai az 1986-1987. év telén a Zagyva jégjárásához hasonlóan alakultak, de a Tárná legnagyobb részén már december közepén megjelent a jég. A Körösök vízrendszerének felső részén január elején jelent meg a jég, majd február közepéig legnagyobbrészt álló jég borította a folyót. Március első felében a vízrendszer felső szakaszának legnagyobb részén ismét megállt a jég- 109 -
