Vízrajzi Évkönyv 92., 1987 (Budapest, 1988)

Tartalomjegyzék

és csupán a hónap második felében váltak jégmentessé a rendszer vízfolyásai. A Körösök alsó szakaszán már december közepén megjelent a jég és a hónap második felében már csaknem mindenütt összefüggő jég borította a Körösök alsó szakaszát. Ez a jégborítás január elején felszakadozott, egy ideig a jég zajlott, majd rövid időre eltűnt a vízfelszínről. A jégmentes néhány napnyi időszakot ismét zajlás, majd az álló jéggel való borítottság időszaka követte. Február elején a jégtakaró összetöredezett, megindult a zajlás, majd a hónap végén bekövetkezett lehűlés hatására a március első napjaiban ismét zajlani kezdett ajég. A néhány napig tartó zajlást a hónap közepéig álló jeges időszak követte. A Körösök alsó szakasza csak március második felében vált jégmentessé.

A Berettyó jégviszonyai a Körösökéhez hasonlóan alakultak. A zajlás január első napjaiban kezdődött, majd néhány nap elteltével a Berettyó legnagyobb részén megállt a jég. A jéggel való borítottság csak február közepén-máso- dik felében szűnt meg, néhány napig tartó zajlást követően a jeges időszak átmenetileg megszűnt. A február végén bekövetkezett lehűlés hatására március elején a Berettyó ismét zajlani kezdett, majd a jég megállt és csupán a hónap közepén-második felében olvadt el.

A Berettyó jégviszonyaihoz hasonlóak voltak az 1986-1987. év telén a Maros jegének jellemzői is, azzál az eltéréssel, hogy a zajlás már korábban, december második felében megkezdődött és néhány nap elteltével a folyó legnagyobb részét már álló jég borította. Január elején a jég elolvadt, a néhány napos jég nélküli időszakot zajlás, majd beállás követte és csupán február közepén olvadt el a folyó jege. Március első felében a Maros nagyrészét - hasonlóan a Berettyóhoz - ismét jég borította, a jéggel való fedettség azonban csupán viszonylag rövid ideig tartott, a hónap közepétől kezdődően a Maros magyarországi szakaszán már nem volt jég.

f/ HORDALÉKVISZONYOK

Az ország főbb vízfolyásainak hordalékviszonyairól a B. 2. g. jelű táblázat tájékoztat.

Az 1987. év folyamán a vízrajzi hálózat 23 hordalékmérő állomása közül 21 állomáson mérték a lebegtetett hordalék mozgásának jellemzőit. Az év folyamán a görgetett hordalék mozgási adatait nem mérték. Az 1987. évi mérések száma egy és 21 között (az utóbbi méréseket a Rába körmendi szelvényében végeztek), az egyes állomásokon az 1987. év végéig elvégzett összes mérés száma 34 és 744 között változott. Az eddigi legnagyobb hordaléktöménységet, 6110g/m3-t a Hernád gesztelyi szelvényében mérték, az 1987-ben mért legnagyobb hordaléktöménység 745 g/m3 (ezt a Szamos csengeri szelvényében mérték). Az 1987. év folyamán mért legnagyobb töménységek a Dráva barcsi és drá- vaszabolcsi szelvénye kivételével mindenütt kisebbek voltak az eddig mért legnagyobb töménységeknél.

A táblázat az 1987. évi mérési eredmények mellett tartalmazza az 1961-1970. évekre vonatkozó közepes, továbbá az eddigi legnagyobb vízhozamnak - az LNQ-nak -, valamint az 1987. évi legnagyobb vízhozhozamnak - az NQ-nak megfelelő hordaléktöménységeket és hordalékhozamokat is. Mind a középértékek, mind pedig a legnagyobb vízhozamnak megfelelő értékek a töménység és a vízhozam összefüggéséből számítottak.

Amint a táblázat adatai mutatják, az 1987. évi közepes töménységek a dunai állomások esetében nagyobbak az 1961-1970. évekre vonatkozó közepes töménységeknél, a Rába, a Tisza és a Tisza mellékfolyóinak esetében az 1987. évi közepes töménységek pedig kisebbek, mint az 1961-1970. évi értékek.

g/ GÁZLÓVISZONYOK

A Duna 1987. évi gázlóviszonyairól a B. fejezet 2. h. jelű ábrája tájékoztat. Az 1987. évben a Duna Pozsony és Gönyű közötti szakaszán a január hónapban és a szeptember-december időszakban észleltek gázlót. A legkisebb gázlómélység 15 dm volt. A Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz gázlós időszaka az év utolsó négy hónapja volt. A mért legkisebb gázlómélység ezen a szakaszon ugyancsak 15 dm volt. A Budapest és a déli országhatár közötti Duna-szaka- szon az 1987. évben októberben és novemberben fordultak elő gázlók, legkisebb mélységük 22 dm volt.

Az 1987. évben a gázlók szempontjából legkedvezőtlenebb a Pozsony és Gönyű közötti szakasz volt. Ezt követte a Gönyű és Budapest, ezt pedig a Budapest - országhatár közötti része a magyar Dunának. A gázlók tartóssága a Du- na-szakaszok említett sorrendjében 98, 72 és 29 nap volt. A szakaszok 1986. évi tartósságánál mindhárom érték kisebb. A kisebb tartósságok magyarázatai az elmúlt évinél általában magasabb vízállások.

A Tiszáról az 1987. év folyamán 49 napon jelentettek gázlókat (az 1986. évben 115 gázlós nap volt). A legkisebb gázló mélysége 8 dm volt (1986-ban 5 dm).- 110 -