Vízrajzi Évkönyv 92., 1987 (Budapest, 1988)
Tartalomjegyzék
A Mura 1987. évi vízállásainak alakulása nagymértékben hasonlított a Dráva vízállásainak változásához, a drávai árhullámok legnagyobb részének megfelelői a Murán is észlelhetők voltak. Mindkét folyó vízállásait a vízerőművek duzzasztása befolyásolta. A Balaton és a Velencei-tó vízszintjei az év folyamán csak kismértékben (néhány deciméteren belül) változtak. A tél végétől nyárig vízállásaik az átlagosnál kissé magasabbak voltak, a Balaton vízszintje a július közepe-december vége közötti időszakban gyakorlatilag nem változott, a Velencei-tó vízállása a július-október időszakban az átlagosnál egy kissé alacsonyabb volt. A Tisza felső szakaszán 1987 februárjában egy, áprilisában két és júniusában egy jelentősebb árhullám vonult le. Közülük a legnagyobbnak, a februárinak a magassága számottevő mértékben elmaradt az eddig észlelt legmagasabb vízállástól, a vásárosnaményi szelvényben például három méterrel volt alacsonyabb annál. Általában jobban megközelítették az 1987. évi kisvízek az eddigi legalacsonyabb vízállásokat, mint az 1987. évi nagyvízek az előfordult legnagyobb vizeket. Például a vásárosnaményi szelvényben az eddigi legalacsonyabb vízállás -224 cm, az 1987. évi kisvíz pedig -185 cm, vagyis a különbség 39 cm volt. Az 1987. évi közepes vízállások általában 6-8 deciméterrel alacsonyabbak voltak a Tisza felső szakaszán a megelőző évtized közepes vízállásainál, ennek megfelelően az 1987. évi közepes vízhozamok sem érték el a megelőző évtized középvízhozamait. A Tisza felső szakaszának árhullámai folyásirányban lefelé haladva részben a természeti viszonyok, részen pedig a tiszalöki és a kiskörei vízlépcső duzzasztó hatására ellapultak, a mellékvizek árhullámainak következtében pedig magasságban is, időtartamban, illetőleg vízmennyiségben is növekedtek. Ezeknek a hatásoknak a következtében például a szolnoki szelvényben ugyancsak észlelhetők voltak a felső szakaszon levonuló árhullámok megfelelői, méreteik azonban nagyobbak voltak. 4 A szolnoki szelvényben az árhullámok levonulásán kívül, többek között januárban, februárban, márciusban, olyan időszakok is voltak, amikor a vízállás nem érte el az 1987. évi középvízállást. Ugyanilyen időszak volt a július eleje és a november közepe között is. A Tisza szegedi vízmércéjén az 1987. évben mért vízállások évi középértéke néhány deciméterrel alatta maradt az elmúlt évtized közepes vízállásának, az 1987. évi kisvíze pedig 302 cm-rel volt magasabb az eddigi legkisebb vízállásnál. A Tisza felsőbb szakaszain az év folyamán levonult három árhullám (illetőleg a május végi-júniusi kettős árhullám), ellapult alakban bár, Szegednél is észlelhető volt. A vízállásgörbére tekintve látható a törökbecsei duzzasztó hatása is. A Túr, a Szamos, a Kraszna és a Bodrog 1987. évi vízállásainak alakulását szemléltető görbék a Tisza 1987. évi nem duzzasztott vízszineinek alakulását mutató görbékhez nagymértékben hasonlítanak, a három tiszai árhullám megfelelői mind a négy mellékfolyó esetében láthatók. A Sajó 1987. évi vízjárása viszonylag nyugodt volt. A sajópüspöki vízmércénél csak egy árhullámot észleltek (áprilisban), de ez is 178 cm-rel alacsonyabb volt az eddig mért legmagasabb vízállásnál, a szelvényben az 1987. évben mért legalacsonyabb vízállás pedig csupán 1 cm-rel volt magasabb az ezideig mért legkisebb víznél. A Hemád 1987. évi vízjárása viszonylag nyugodt volt, a vízállások általában alacsonyak voltak. A folyón az év folyamán két említésre méltó árhullám vonult le, magasságuk a hidasnémeti szelvényben azonban még a két métert sem érte el (az eddig észlelt legmagasabb vízállás 410 cm volt, 1948. június 9-én) a gesztelyi vízmércénél pedig csak kismértékben haladták meg a két métert (az eddig mért legmagasabb vízállás Gesztelynél 400 cm volt, 1974. október 24- én). A július-december időszakban a hidasnémeti vízállás a 0 és a 100 cm között ingadozott, a gesztelyi vízállások az év második felében még ennél is kisebb mértékben változtak. Úgyszintén viszonylag nyugodt volt az 1987. év folyamán a Zagyva vízjárása is. Februárban, áprilisban és májusban volt egy-egy árhulláma. Közülük a legnagyobb a májusi volt, magassága a hatvani szelvényben csak két centiméterrel maradt el az eddig előfordult legmagasabb vízállástól. A június és december közötti időszakban a vízállás ingadozásának a tartománya sehol sem haladta meg az egy métert. A Hármas-Körös szarvasi szelvényén az 1987. év folyamán négy jelentősebb árhullám vonult át, februárban, áprilisban, májusban és júniusban. Közülük a júniusi volt a legmagasabb, 646 cm-es vízállása azonban több, mint három méterrel maradt el az eddigi legnagyobb víz magasságától (a 954 cm-től). A Berettyó 1987. évi vízállásai a Hármas-Körös vízállásaihoz hasonlóan alakultak, a folyó árhullámai ugyancsak februárban, áprilisban (ebben a hónapban kétszer), májusban és júniusban vonultak le. Az év második felében a vízállások ingadozásának tartománya nem haladta meg az egy métert. Nyugodt volt a vízjárása az év második felében a Sebes-Körösnek is, az év első felében azonban több kisebb árhullám vonult le a folyón. Az év első felében a Kettős-Körösön is több árhullám vonult végig. Közülük a legmagasabb a júniusi volt. Magassága például a békési szelvényben 177 cm-rel maradt el az eddig mért legmagasabb vízállástól (az 1974. június 15-én mért 972 cm-től). A Körösök vízállásait az 1987. év folyamán a duzzasztók számottevő mértékben befolyásolták.- 108/
