Vízrajzi Évkönyv 91., 1986 (Budapest, 1987)
Tartalomjegyzék
napok száma folyásirányban lefelé haladva, ingadozva bár, kissé csökkent, például Szolnoknál kilenc, Martfűnél tiz, Algyónél kilenc, Szegednél csak nyolc volt. A Szamoson Nábrádnál január 10-én jelent meg a jég, mintegy tiz napon át zajlott,majd jégmentessé vált a folyó. Februárban ismét megindult a zajlás, majd a hónap közepén egy héten át összefüggő jég boritotta a folyót. A tél utolsó jeges napja március 4-e volt. A Sajón Sajópüspökinél az 1985-1986. év telén először január 6-án észleltek jeget és március 7-től volt jégmentes a folyó. Közben január közepén öt napig, február közepén kilenc, a végén négy napig, március elején pedig öt napon állt a jég. A jégboritásos időszakok között zajlásos, valamint jégmentes napok voltak. Folyásirányban lefelé haladva a melegebb ipari vizek bevezetése következtében a folyó jegének mennyisége, a jeges napok száma jelentősen csökkent. Például Ónodnál már csak parti jeget észleltek, időtartama február elején hét, a végén nyolc nap volt. A Bódva szendrői szakaszán januárban hat, február tizenegy, márciusban öt jeges nap volt, álló jég a tél folyamán megszakításokkal összesen kilenc napig boritotta a folyót. Viszonylag kevés jég volt a tél folyamán a Hernádon is. Hidasnémetinél januárban két napon /12-én és 13-án/ észleltek jeget /csupán parti jég volt7~j februárban 11, márciusban öt jeges nap volt /a március hónap első öt napja/. Gesztelynél megszakításokkal hét napon át boritotta jég a Hernádot, időnként zajlott és hosszabb időn át jégmentes volt a folyó a télen. A Körösökön 1985-1986. telén ugyancsak viszonylag kevés jég volt. A Fehér-Körös gyu- lai szakaszán január 11-én jelentek meg a jégtáblák, majd négy napi zajlás után eltűntek, három nap elteltével ismét megjelentek, majd hosszabb-rövidebb zajlási és jégmentes időszakok váltogatták egymást. Az utolsó jégzajlásos nap március 2-a volt. Álló jég ezen a télen a gyulai szakaszon nem volt. A Sebes-Körös körösszakáli szelvényében a tél folyamán összesen hat jeges nap volt, ezeken a napokon zajló vagy parti jégét észleltek. Hasonlóak voltak a jégviszonyok a Fe- kete-Körösön Remeténél is. A Hármas-Körös kunszentmártoni mércéjénél a tél folyamán álló jeget úgyszintén nem észleltek, a zajló és a parti jeges napok száma összesen 21 volt. f/ HORDALÉKVISZONYOK Az ország főbb vízfolyásainak hordalékviszonyairól a B.2.g. táblázat tájékoztat.Az 1986. év folyamán az ország 23 hordalékmérő állomása közül 21 állomáson mérték a lebegtetett hordalék jellemzőit. Az 1986.évi mérések száma egy és 19 között, az állomásonként az 1986.év végéig elvégzett összes mérés 28 és 505 között változott. Az eddigi legnagyobb hordaléktöménységet, 6110 g/m5^t a Hernád gesztelyi szelvényében mérték, az 1986-ban mért legnagyobb töménység 1050 g/nr volt /ezt a Sajó sajópüspöki szelvényében mérték/. Az 1986. év folyamán mért legnagyobb töménységek a sajópüspöki szelvény kivételével mindenütt kisebbek voltak a az eddig mért legnagyobb töménységeknél /a sajópüspöki szelvényben az eddig mért legnagyobb töménység 701 g/пт volt/. A táblázat az 1986. évi mérési eredmények mellett tartalmazza az 1961-1970. évekre vonatkozó közepes, továbbá az eddigi legnagyobb vízhozamnak /az LNQ-nak/, valamint az 1986. évi legnagyobb vízhozamnak /az NQ-nak/ megfelelő hordaléktöménységeket és hordalékhozamokat is. Mind a középértékek, mind pedig a legnagyobb vízhozamoknak megfelelő értékek a töménység és a vízhozam összefüggéséből számítottak. Amint a táblázat adatai mutatják, az 1986.évre vonatkozó közepes töménységek mindegyik állomás esetében kisebbek az 1961-1970. évtizedre vonatkozó közepes töménységeknél, az 1986.évi kevés csapadék következtében nem csak a lefolyó vizek mennyisége csökkent, a hordalékszállitás is mérséklődött. g/ GÁZLÚVISZONYOK A Duna 1986. évi gázlóviszonyairól a B.fejezet 2.h. jelű ábrája, illetőleg táblázata tájékoztat. Az 1986. évben a Pozsony-Gönyü közötti szakaszon csak az április, a május és a junius hónapban nem jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélység, amely az év folyamán előfordult, 13 dm volt. Ugyanebben a három hónapban nem volt gázló a Gönyü - Budapest szakaszon sem. A Budapest-Mohács szakaszon a gázló nélküli hónapok száma eggyel több volt; a julius hónapban sem jelentettek gázlót erről a szakaszról. A Gönyü-Budapest szakaszon az 1986-ben előfordult legkisebb gázló 12 dm-es, a Budapest-Mohács szakaszon peddig 14 dm-es volt. A 23 dm-es és az annál mélyebb gázlók tartóssága az 1986. évben az egész magyar Duna-szakaszón mintegy a kétszerese volt az 19B5. évi tartósságnak. Az 1986. év folyamán a gázlók szempontjából a magyar Duna-szakaszon a legkedvezőtlenebb a Gönyü-Budapest szakasz volt, ezt követte a Pozsony-Gönyü, majd a Budapest-Mohács szakasz.A gázlók tartóssága a szakaszok emlitett sorrendjében 200, 164 és 140 nap volt. A megelőző időszak tartósságánál lényegesen nagyobb értékek a száraz időjárás, illetőleg az alacsony vízállások következményei. Sok gázlót jelentettek az 1986. év folyamán a Tiszáról is. A gázlós napok száma 115, a legkisebb gázlómélység 5 dm volt. h/ BELVIZVISZ0NY0K Bár az 1986.évben Magyarország területének 96 %-án a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott, januárban és februárban az ország területének 95 %-a a havi átlagosnál több-93-
