Vízrajzi Évkönyv 91., 1986 (Budapest, 1987)

Tartalomjegyzék

A száraz időjárás - főképpen az év második felében - a Sajó vízjárásán is éreztette a hatását. Májusi és júniusi legalacsonyabb vízállásai csak mintegy négy deciméterrel,a július és a december hónap közötti időszakban pedig a havi legalacsonyabb vízállások csak egykét centiméterrel voltak magasabbak az évi legalacsonyabb vízállásnál.

Jellegzetes volt a Hernád 1986.évi vízjárása: az év 12 hónapjában a havi legalacsonyabb vizállás az évi legalacsonyabb vízállásnál legfeljebb 31 cm-rel volt magasabb, de ekkora eltérés is csak a március hónapban volt, a többi hónapban az eltérés nem haladta meg az egy decimétert és az évi legmagasabb vízállása is csak 50 cm-rel volt magasabb az évi közepes vízállásnál. A gesztelyi vízmércén az év folyamán leolvasott havi legalacsonyabb vízállások közül csak egy, az április havi tért el 50 cm-rel az évi legalacsonyabb vízállástól, de az év utolsó három hónapjának legalacsonyabb vízállása megegyezett az évi legalacsonyabb vízállással /a többi hónapban az eltérés 50 cm-nél kisebb volt/.

A Hármas-Körös kunszentmártoni szelvényében az 1986.év legmagasabb vízállását /650 cm-t/ áprilisban észlelték. A januári legmagasabb vizállás ettől csak 20 cm-rel volt alacsonyabb. Az év utolsó négy hónapjában a havi legalacsonyabb vízállások legfeljebb 22 cm -rel voltak magasabbak az évi legalacsonyabb vízállásnál.

A Maros makói vízmércéjén leolvasott havi legalacsonyabb vizállás decemberben megegye—1 zett az évi legalacsonyabb vízállással, az augusztus-november időszakban pedig attól legfeljebb mintegy három deciméterrel voltak magasabbak a havi legalacsonyabb vízállások. A szeptember-december időszakban a havi legmagasabb vízállások sem haladták meg mintegy 5 dm -nél nagyobb mértékben a tárgyhavi, illetőleg az évi legalacsonyabb vízállást.

A Balaton siófoki, 1986.évi legalacsonyabb vízállása 56 cm, legmagasabb vízállása pedig 122 cm volt, az 1975-1984. évtized szélső értékeitől /54 cm-től és 127 cm-től/ csak kismértékben tért el. Mivel a Balaton vizszintjét a siófoki zsilippel szabályozzák, a viz- szintek időbeli' alakulásából hidrológiai következtetéseket közvetlenül levonni nem lehet.

Az 1986.évben - a vízállások alakulásának megfelelően - a vízhozamok is jobbára a kisebb értékek közelében voltak. A Duna, a Tisza és ezek mellékvizfolyásainak 1986.évi legmagasabb vízhozamai meg sem közelítették az elmúlt évtized legmagasabb vízhozamait, a legkisebb vízhozamok viszont több vizfolyásszakaszon csak kissé haladták meg az elmúlt évtized legkisebb vízhozamait, és voltak vizfolyásszakaszok, amelyeken kisebb hozamok folytak át az év egy-egy időszakában, mint az elmúlt évtizedbeli legkisebb vízhozamok. Például a pozsonyi szelvényen az 1986.évben átfolyt legkisebb,vízhozam /861 nr/s/jól megközelítette az 1976- 1985.évtized legkisebb vízhozamát /a 731 пг/s^ot/, az Ipoly balassagyarmati szelvényén az 1985.évben átfolyt legkisebb vízhozam /о,71 пг/s/ pedig megegyezett az 1976-1985. évtized legkisebb vízhozamával. A Duna dombori-pusztai szakaszán az 1986.évi legkisebb vízhozam kisebb volt az 1976-1985.évi legkisebb vízhozamnál. Ugyanez állapítható meg a Zala zalabéri,a Tisza vásárosnaményi, tiszapalkonyai, szolnoki, mindszenti, szegedi, a Bodrog felsőberecki szakaszára vonatkozóan is. Az 1986.év folyamán a vízfolyások egyes szakaszain átfolyt vízmennyiségek - néhány kivételtől, például a Rába szentgotthárdi, sárvári, árpási szelvényétől eltekintve - kisebbek voltak az elmúlt évtizedbeli átlagosan lefolyt vízmennyiségeknél.

e/ JÉGVISZDNYOK

A magyarországi vízfolyások, a Balaton és a Velencei-tó jégviszonyairól az 1985-1986. évi télre vonatkozólag a B.2.jelü fejezet f. ábrája tájékoztat.

A Dunán az 1985-1986.év telének második felében, februárban zajlott a jég és ennek a zajlásnak az időtartama is viszonylag rövid volt, a magyarországi felső szakaszon néhány nap, folyásirányban lefelé haladva a jeges napok száma jobbára a melléfolyókról érkező jég hatására kissé növekedett és átnyúlt március első napjaira.

Lényegesen több volt a jeges nap a Duna mellékfolyóin; február elejétől március elejéig a mellékfolyók legtöbbjén észleltek parti, zajló vagy álló jeget.Például a Rábán Győr-- nél a zajlás február 8-án kezdődött és a folyón parti, zajló vagy álló jég egy nap megsza- kxtással március 5-ig észlelhető volt. Ugyancsak a Rábán Árpásnál február 7-én kezdődött a jég zajlása, február 10-től március 8-ig pedig álló jég borította a folyót.Szentgotthárd- nál csak 11 napon /február közepén hét és végén négy napon át/ borította összefüggő jégtakaró a Rábát.

Az Ipoly vámosmikolai szakaszán januárban 18 napon, februárban 23 napon át észleltek jeget, a balassagyarmati szakaszon január 3-a és március 5-e közötti időszakban megszakításokkal fordult elő álló, zajló vagy parti jég. A Mura letenyei szelvényében a tél folyamán csak 12 napon át észleltek /csupán parti/ jeget. A Dráván Drávaszabolcsnál hat, Szentbor- básnál 10 jeges nap volt.

A Balaton Siófoknál február 8-án állt be és március 8-án szűnt meg a tó összefüggő jégtakarója. A Velencei-tavon Agárdnál már 1985. novemberének közepén megjelent a jég és december első hetében a tavat Agárd környékén összefüggő jégtakaró borította.

Az ország keleti részén levő vízfolyásokon az 1985-1986.év telén több jég volt,mint a Duna magyarországi szakaszán és hazai mellékvizein. A Tiszán a tél első két hónapjában még nem volt jég, a mellékfolyók némelyikén, például a Sajón, a Hernádon decemberben már megjelent. A Tisza felső szakaszán január 7-e, 8-a táján kezdődött a zajlás és hosszabb- rö- videbb megszakításokkal március első hetéig tartott. A zajló jég egyes szakaszokon, mint például Tivadarnál február 20-án, Dombrádnál február 21-én, Tiszabercelnél január 14-én, március 5-én és 6-án torlasszá halmozódott, más szakaszokon - például Lónyánál, Záhonynál, Tuzsérnál - hosszabb-rövidebb ideig összefüggő jégréteg borította a folyót. A jeges-92 -