Vízrajzi Évkönyv 89., 1984 (Budapest, 1985)

Tartalomjegyzék

i/ CSAPADÉKVISZONYOK

Az 1984-ben lehullott csapadék mennyisége az ország területének mintegy 70 %-án kevesebb volt a sokévi átlagnál. A csapadék mennyiségének időbeli és hely szerinti eloszlása az év folyamán nagyon szeszélyes volt. A hetven évi átlaghoz viszonyitott legnagyobb csapadéktöbbletet Balatonszepezden /Veszprém megyében/ mérték /273 mm-t/, az átlaghoz viszonyitott legnagyobb csapadékhiány /216 mm/ Vitnyéd-Cser- majorban /Győr-Sopron megyében/ volt. Az 1984. évi legtöbb csapadékot /961 mm-t/a Somogy megyei Görgetegen mérték, az év folyamána legkevesebb csapadék a Békés megyei Békésszentandráson hullott /403 mm/.

Az 1984. év folyamán a sokévi átlagot meghaladó csapadékmennyiség /a meghaladás mértéke mintegy 30-40 % volt/ általában a Balaton térségében és attól délre, valamint a hegyvidékeken fordult elő. A csapadék évi eloszlását a B. fejezet 4. a. jelű ábrái szemléltetik.

Az év egyes hónapjainak csapadéka a következőképpen alakult:

A januárban lehullott csapadék mennyisége az ország területének 90 %-án meghaladta a sokévi átlagot. A legtöbb csapadék a Dunántúl déli részére hullott /100-150 mm/, ahol helyenként elérte a sokévi átlag háromszorosát. A Kisalföldön és az ország északi és északkeleti területein viszont a havi csapadék csak mint- egy 15-50 mm volt. A február hónap csapadékban szegény volt. A lehullott csapadék mennyisége az ország területének 85 %-án a sokévi átlagérték alatti volt, csak a nyugati határvidéken és a Duna-Tisza közének déli részén haladta meg az átlagot, másutt általában 20 mm-rel kevesebb hullott a szokásosnál. A március hónap ugyancsak viszonylag száraz volt, az ország területének 85 %-án a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott és csak a Duna-Tisza közének déli részén, valamint Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abauj-Zemplén megyében haladta meg a sokévi, 30-40 mm-es átlagot /helyenként annak a kétszerese hullott/. Az április hónap sem volt lényegesen csapadékosabb a márciusnál; a hónap csapadékösszege az ország területének 70 %-án kevesebb volt az átlagosnál, csak a Dunántúl középső, valamint a Duna-Tisza közének déli részén haladta azt meg. Májusban az ország területének a 80 %-án a sokévi átlagnál több csapadék hullott, csak a Dunántúl e- gyes részein maradt az átlagérték alatt. Az Északi Középhegység területén a sokévi átlagos mennyiségnek a két-háromszorosa hullott le. Minden eddigi mért havi csapadékot meghaladó mennyiséget mértek többek között a Kékestetőn /224 mm-t/. Királyréten /219 mm-t/, Salgótarjánban /218 mm-t/ és a Hűvösvölgyben /253, 7 mm-t/. A havi legkevesebb csapadékot /38, 4 mm-t/Celldömölkön /Vas megyében/ mérték.

Az év első felének általában száraz időjárása júniusban folytatódott;a lehullott csapadék összege az ország területének a 85 %-án nem érte el a sokévi átlagot. Csupán a Balaton térségében, az ország déli határvidékén és az Ipoly völgyének a középső részén hullott a sokévi átlag másfél-kétszerese. Júliusban a csapadék havi összege csak Kisvárda térségében és a délnyugati határvidéken érte el, illetőleg haladta meg a sokévi átlagot, az ország középső részén a sokévi átlaghoz viszonyítva 35-60 mm-es, másutt 5-20 mm-es volt a csapadékhiány. Augusztusban a Dunántúl nyugati felén az átlagosnál kevesebb, a keleti részén annál több csapadék hullott. Szeszélyesebb volt a csapadék eloszlása a keleti országrészben; a területnek mintegy a harmadán a sokévi átlagnál 10-60 mm-rel több, másutt annál 5-40 mm-rel kevesebb volt a csapadék. Az ország területének több, mint a 95 %-án szeptemberben a sokévi csapadékátlagnál több eső hullott. Csak a Duna-Tisza közének délnyugati részén esett a sokévi átlagnál, 50 mm-nél kevesebb eső. Októberban a Mecsekben, a Villányi hegységben és a környező dombvidéken, a Mátrában és a Bükkben a sokévi átlagnál több eső esett, a Kisalföldön és a Nagykunságban viszont az átlagos értéknek a felét sem érte el a csapadék. A november hónap aránylag száraz volt; az ország területének 95 %-án a sokévi átlagnál kevesebb volt az eső, csak a Balaton térségében és a Kisalföldön haladta meg az átlagot. A száraz időjárás decemberben folytató- dott. Csak a Dunántúlon, a Duna-Tisza közének középső területein és az Alföld keleti részén haladta meg a csapadék mennyisége a sokévi átlagot.

A B. fejezet 4. b. jelű térképei a csapadék évszakonkénti eloszlását, a 4. c. jelű ábrái pedig az öntözési félév csapadékainak alakulását mutatják.

Az 1983-1984. évi télen a Dunántúl délnyugati és déli, valamint az Alföld délkeleti részén az átlagosnál több, másutt annál kevesebb csapadék hullott. A tavaszi hónapokban az ország területének 70 %- án meghaladta a sokévi átlagot, mivel a május hónapban viszonylag sok eső hullott. A nyári csapadékok összege csak a Balaton térségében, a Dunántúl déli határvidékén és az északkeleti országrész néhány helyén haladta meg a sokévi átlagot, az ország területének 95 %-án az átlag alatti volt. Az őszi csapadék szeptember hónap csapadékossága következtében általában meghaladta a sokévi átlagot, csak a Soproni-medencében, az Őrségben és a Duna-Tisza közén maradt a sokévi átlag alatt.

Az 1984. évben a tenyészidőszakban az ország területére általában 300-500 mm eső hullott. Ennek eloszlása igen változatos volt: a Balaton térségében és a hegyvidékeken — kivéve a Mecsek-Villányi és a Du- nazug-hegységet — 450 mm-nél több, másutt annál kevesebb eső hullott. A tenyészidőszakban a legtöbb esőt Birjánban /Baranya megye/, a legkevesebbet Gyulán /Békés megye/ mérték /579, illetőleg 224 mm-t/.

A csapadék havi és évi összegeit a B. fejezet 4. d. jelű táblázata tartalmazza. A csapadékmérési állomások és talajvizkutak csoportositása egymással megegyező, megfelel a viz gyűjtőterületek alakulásának /a csoportositás vázlatát az A. jelű fejezet 4. ábrája mutatja/. Az 1984. év folyamán a legtöbb csapadékos nap /123/ Bakonysárkányban volt.

A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok jellemzőit a B. fejezet 4. e. jelű táblázata tartalmazza. Az 1984. évben a leghevesebb felhőszakadást a Tolna-megyei Zombán észlelték julius 2-án, amikor 10 perc a- latt 15, 9 mm eső hullott le.

— 97 —