Vízrajzi Évkönyv 89., 1984 (Budapest, 1985)

Tartalomjegyzék

A hótakaró vastagságának és vizegyenértékének időbeli változását a B. fejezet 4. f. jelű táblázata mutatja. Az 1983-1984. évi télen a legnagyobb hóvastagságot /68 cm-t/ 1984. márciusában a Kékestetón mérték. A tél folyamán már decemberben lehullott a hó és helyenként április elejéig boritotta az országot.

j/ A HŐMÉRSÉKLET

1984-ben Magyarországon az átlagosnál kissé hűvösebb volt az időjárás, csak a január, a február, az október és a november hónap időjárása volt kissé melegebb a sokévi átlagnál.

Az év folyamán a fagyos napok száma /ezeken a napokon a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 °C vagy annál kisebb/ az ország síkvidéki területein 90-110 közötti, a Mátrában 140 volt. Téli nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke nem haladja meg a 0 °C-t/ a Dunántúlon 10-25, az Alföldön 20-30, a Bakonyban és a Mecsek-Villányi hegységben 35-40 közötti, a Mátrában pedig 80 volt. Zord nap /ezeken a napokon a legmagasabb hőmérséklet kisebb -10 С-nál/ a Dunántúlon a Balaton vonalától északra, valamint Budapesten és Szolnok környezetében egyáltalán nem fordult elő, az ország többi részén 1-5, a Mátrában 10 volt.

Nyári nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke meghaladja a 25 °C-t/ a Dunántúlon 40-60, az Alföldön 50-70, a Kékestetőn mindössze négy volt. Hőségnap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke eléri vagy meghaladja a 30 С-t/ a Dunántúlon 5-10, az Alföldön 10-20 között, a Mátrában egy sem volt. Forró nap /ezeken a napokon a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 С-t/ a Dunántúlon és az ország északi és északkeleti részén egyáltalán nem volt, másutt 1-2 fordult elő. Fülledt nap /az ilyen napon a hőmérséklet legkisebb értéke nem kisebb 20 С-nál/ az 1984. év folyamán az országban csak néhány volt, a legtöbb /5/ Siófokon fordult elő.

A léghőmérséklet napi középértékeinek alakulását a B. fejezet 4. g. jelű, havi középértékeinek változását a 4.h. jelű, területi eloszlását pedig a 4. i. jelű ábrája szemlélteti. Az év egyes hónapjaiban a hőmérséklet — amint a táblázatok is mutatják — a következőképpen alakult:

A januári időjárás igen enyhe volt. A havi középhőmérsékletek a síkvidéki állomásokon 1,5- 3, 5 fokkal voltak magasabbak a sokévi átlagnál. Az enyhe időjárás februárban az ország északnyugati és délnyugati részének a kivételével folytatódott. A hőmérsékleti anomália - 0, 5 és + 1, 5 C között változott. A legmagasabb hőmérsékletek főképpen a hónap utolsó napjaiban alakultak ki; ekkor 7-13 C-t mértek. A legalacsonyabb hőmérsékleteket február második dekádjában mérték, ezek helyenként elérték a - 6 - -15 C -t. Márciusban az idő az átlagosnál valamivel hidegebb volt; a havi középhőmérséklet 2, 5 C és 6, 5 C között változott. Ugyancsak az átlagosnál hűvösebb volt az idő áprilisban is, ez alól csak az északkeleti országrész volt a kivétel. Továbbra is hűvös maradt az idő — kivéve a hónap első részét — májusban is. A havi középhőmérséklet 13-17 C volt, csak Pápa térségében |gyezett meg a sokévi átlaggal. Hűvös volt a junius időjárása is. A havi középhőmérséklet 15, 5 C és 19, 0 C közötti volt. A havi legmagasabb hőmérsékleteket a síkvidéki állomásokon főképpen 21-én, a legalacsonyabbakat 13^án mérték. A havi legmagasabb értéket /31,6 С-t/ 21-én Kisteleken és Mohácson, a havi minimumot /2, 8 C-t/ 13-án Zircen mérték.

A hűvös n^ár júliusban folytatódott; a havi középhőmérséklet 16-20 °C volt. A havi legmagasabb hőmérsékletet/37, 4 С-t/ 12-én Tiszakécskén, a legalacsonyabbat /4, 5 С-t/ Kékestetőn és 8-án Pápán mérték. Az időjárás augusztusban is hűvös maradt; a havi középhőmérséklet 17-20 C közötti volt. A havi legmagasabb hőmérsékletet /35,5 С-t/ 1-én Marcaliban és Mohácson, a legalacsonyabbat /3,5 С-t/ 29-én Romhányban mérték. A Duna-Tisza közének keleti része kivételével szeptemberben is hűvös maradt az idő; a napi középhőmérséklet 14-18 C közötti volt. A havi legmagasabb hőmérsékletet /33, 4 °C-t/ Körösszaká- lon /Hajdu-Bihar megye/ 6-án, a legalacsonyabbat /1, 6 °C-t/ 14-én Fügödön /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ mérték. Az október időjárása viszonylag enyhe volt; a 10, 0 és 13, 5 C közötti havi középhőmérséklet 1-2 fokkal magasabb volt a sokévi átlagnál. A'havi legmagasabb hőmérsékletet /27,8 С-t/ 5-én Szigetvá- rótt, a legalacsonyabbat /-3, 7 С-t/ 17-én Romhányban mérték. A november időjárása az évszaknak megfelelő volt, eltekintve az utolsó dekádtól, amikor szokatlanul meleg volt. A havi legmagasabb hőmérsékletet /21,2 С-t/ 24-én Somogyszobon, a legalacsonyabbat /-10, 2 °C-t/ Borsodnádasdon mérték. Az átlagosnál hidegebb volt a december hónap; a havi középhőmérséklet -3, 5 és 1, 0 C közötti volt. A hónap legmagasabb hőmérsékletét /12, 4 °C-t/ 11-én Szentgotthárdon, a legalacsonyabbat, -15, 6 °C-t pedig Makón mérték.

Az évi középhőmérsékletek területi eloszlásának térképe /b. fejezet, 4. i. jelű ábra/ azt mutatja, hogy az évi középhőmérséklet a Dunántúl északnyugati és déli határvidékén, Budapest területén és a Gödöllő- i-dombvidéken, az Északi Középhegységben és a Szatmári síkságon, válamint Turkeve térségében egyezett meg a sokévi átlaggal, illetőleg haladta meg azt, az ország egyéb területein pedig nem érte el a sokévi átlagot. Az átlagtól való legnagyobb negativ eltérés Békéscsabán/-0, 8 C/, a legnagyobb pozitiv eltérés /+0,5 C/ pedig Salgótarjánban fordult elő. Az évi legmagasabb hőmérsékletet /37,4 С-t/ julius 12-én Tiszakécskén, a legalacsonyabbat /-15, 6 С-t/ január 12-én Lentiben és december 27-én Makón mérték.

A tenyészidőszak ^az április l.és szeptember 30. közötti időszak/ középhőmérséklete a síkvidéki állomásokon 14, 0 és 17, 5 C között változott, a Mátrában pedig 11, 0 C volt. Békéscsabán, Nagykanizsán és Zalaegerszegen a tenyészidőszak időjárása másfél fokkal hűvösebb volt a 70 évi átlagnál. A tenyészidőszak leghidegebb napja /a -6, 6 C hőmérsékletű április 1-e volt/ezt a hőmérsékletet Jósvafőn mérték.

— 98