Vízrajzi Évkönyv 88., 1983 (Budapest, 1984)
Tartalomjegyzék
i/ CSAPADÉKVISZONYOK Az 1983. évben lehullott csapadék az ország egész területén — éppúgy, mint az 1982. évben — a sokévi átlagnál kevesebb volt. A legtöbb csapadékot /715 mm-t/ Répáshután /Borsod-Abauj-Zemplén megye/, a legkevesebbet /256 mm-t/ Adonyban /Fejér megye/ mérték. A legcsapadékosabb terület az országnyugati része volt /ezen a csapadék meghaladta a 600 mm-t/, a legszárazabb területek pedig a Duna-Tisza közén voltak /ezeken a csapadék mennyisége nem érte el a 350 mm-t/. A csapadék évi eloszlását a B. fejezet 4. a. ábrái szemléltetik. Az év egyes hónapjainak csapadéka a következőképpen alakult: Januárban az ország területének 90 %-a kapott az átlagosnál kevesebb csapadékot, csak a Kisalföldön és a Nyirség egy részén hullott az átlagosnál több csapadék. Februárban az ország területének jelentős részénaz átlagosnál több csapadék hullott. Az átlagosnál kevesebb csapadékot a Duna-Tisza közének déli részén, a Körösök és a Zagyva-Tarna vidékén mértek. A márciusi csapadék területi eloszlása egyenlőtlen volt: az ország jelentős részén az átlagot meghaladó mennyiségű csapadék hullott, az Alföld nagy részén és a Dunántúl észak-nyugati területén viszont az átlagértéknek csak a felét mérték. Áprilisban az ország nagy részén az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, a Dunántúl nagy részén 25 mm-nél kevesebb, az Alföldön 25-50 mm, a Felső-Tisza vidékén 50-75 mm eső esett. A májusi csapadék eloszlása szeszélyes volt. Az ország területének mintegy 80 %-án a csapadék nem érte el az átlagot, az Északi-Közép-hegységben és a Dunántúl északi részén viszont a sokévi átlag 150 %-a hullott. Júniusban a déli és a keleti megyék voltak a legcsapadékosabbak, a legszárazabb területek a Dunántúl közepén és nyugati részén voltak. A júliusban lehullott csapadékaz ország területének legnagyobb részén nem érte el a sokévi átlagot. Különösen a Dunántúl és a Duna-Tisza közének középső részén, valamint a Nyirség keleti felén volt száraz az időjárás. Ezeken a területeken a júliusi csapadék nem érte el a 25 mm-t. Szekszárd környékén viszont 80-100 mm csapadékot mértek. A szárazság augusztusban folytatódott. A lehullott csapadék általában 15-50 mm közötti volt. A szeptemberi csapadék a Balaton-felvidék és a Kisalföld kivételével országszerte meghaladta a sokévi átlagot. Október hónapban a csapadék igen kevés volt. Csak Zalaegerszeg és Pápa környékén haladta meg kevéssel az átlagos értéket, az Alföld nagy részén az átlag felénél is kevesebb hullott. Ugyancsak csapadékban szegény volt a november is; az ország legnagyobb részén az átlagos mennyiségnek csak a 25-75 %-a hullott le. A december hónap rendkívülien száraz volt. Az ország nagy részén a 15 mm-t sem érte el a lehullott csapadék, csak az északnyugati határszélen haladta meg a 25 mm-t, az átlagértéket pedig az országban sehol sem érte el. A B. fejezet 4. b. jelű térképei a csapadék évszakonkénti megoszlását szemléltetik, a B. fejezet 4. c. jelű ábrái pedig az öntözési félév csapadékának eloszlását mutatják. Az 1982-1983. évi tél csapadéka az ország területének nagy részén meghaladta a sokévi átlagot, a tavaszi csapadék mennyisége viszont a Felső- -Tisza-vidék és az Északi Hegyvidék kivételével az átlag alatt maradt. A nyári csapadék az ország terüle- tének legnagyobb részén lényegesen kevesebb volt az átlagosnál. Ugyancsak nem érte el az őszi csapadék sem az országnak csaknem az egész területén a sokévi átlagot. Jóval az átlagérték alatt volt az ország legnagyobb részén a tenyészidőszakban /öntözési félévben/ lehullott csapadék is. A csapadék havi és évi összegeit a B. fejezet 4. d. jelű táblázata tartalmazza. A csapadékmérési állomások csoportositása megfelel a talajvizkutak esetében alkalmazott, vizgyüjtőterületenkénti csoportosításnak. /A csoportositás vázlatát az A. jelű fejezet 4. ábrája mutatja/. Az év folyamán a legtöbb csapadékos nap /99/ Tatán volt, A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok jellemzőit a B. fejezet 4. e. jelű táblázata tartalmazza. Az év folyamán a leghevesebb felhőszakadást Bajnán, április 15-én észlelték, amikor 5 perc alatt 8, 4 mm csapadék hullott le. 24 óra alatt hullott, 50 mm-t meghaladó csapadékokat az év folyamán 60 alkalommal mértek. A hótakaró vastagságának és vizegyenértékének időbeli változását mutatja a B. fejezet 4. f. jelű táblázata. Az 1982-1983. évi télen a legnagyobb hóvastagságot /46 cm-t/ 1983. februárjában a Kékestetőn mérték. A tél első felében viszonylag kevés hó volt. Nagyobb mennyiségű hó február első napjaiban hullott és március végéig boritotta az ország nagy részét. j/ A HŐMÉRSÉKLET ALAKULÁSA 1983-ban az ország területén az átlagosnál melegebb volt az időjárás. Február, junius és december hónap kivételével0mindegyik hónapban melegebb volt az átlagosnál. Az évi középhőmérsékletek az ország sik területein 9 és 12 C közöttiek voltak. A legalacsonyabb hőmérsékleteket természetesen a hegyvidékeken * mérték. Az évfolyamán a fagyos napok száma /ezeken a napokon a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C vagy annál kisebb/ a Tiszántúlon 100-110, az ország többi részén 70-90 volt. Téli nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke nem éri el a 0 С-t/ országszerte kevesebb volt az átlagosnál; a hegyvidékek kivételével 10-12. Zord nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke kisebb, mint -10 °C/ 8-17 fordult elő. Ez az átlagos értéknek mintegy a fele. A nyári napok száma /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke nagyobb 25 C-nál/ 60-100 volt, az átlagosnál 10-15-tel több. Hőségnap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke eléri vagy meghaladja a 30 °C-t/18-30 volt/ez 8-10-zel több a sok
