Vízrajzi Évkönyv 88., 1983 (Budapest, 1984)
Tartalomjegyzék
évi átlagnál/. Forró nap /ezeken a napokon a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 °C-t/ az év folyamán csak egy volt az országban. A léghőmérséklet napi középértékeinek alakulását a B. fejezet 4. g. jelű, havi középértékeinek változását a 4. h. jelű táblázata, területi eloszlását pedig a 4. i. jelű ábrája szemlélteti. Az év egyes hónapjaiban a hőmérséklet — amint a táblázatok is mutatják - a következőképpen alakult: Januárban az időjárás enyhe volt. A havi középhőmérséklet a Dunántúlon 4-6, az ország többi részén 5-7 uC-szal volt magasabb az átlagosnál. Februárban hidegebbre fordult az idő. A havi középhőmérséklet a Dunántúlon egy-két fokkal alacsonyabb volt az átlagosnál, a Dunától keletre levő területeken az átlagostól számottevő mértékben nem tért el. A március hónap az átlagosnál enyhébb volt. A havi középhőmérsékletek az átlagosnál 1,2-2, 4 °C-szal voltak magasabbak. Az áprilisi középhőmérséklet 1, 8-2, 4 °C-szal volt magasabb a sokévi átlagnál. Ugyancsak melegebb volt az átlagosnál a május hónap is. A havi középhőmérsékleteknek a sokévi átlagtól való eltérése 1, 5-4, 5 °C közötti volt. Az ország legmelegebb területe az Alföld volt, a legalacsonyabb hőmérsékletet, 1,0 °C-t 7-én Vámosmikolán mérték. Az ország legnagyobb részén az átlagosnál kissé hűvösebb volt a junius hónap, csak a Dunántúl egyes helyein volt a sokévi átlagnál kissé melegebb. A julius hónap időjárása igen meleg volt. A havi középhőmérsékletek a Dunától keletre 0, 5-1,5 °C-szal, a Dunántúlon 2, 0-3, 5 °C-szal voltak magasabbak a sokévi átlagnál. Augusztus hónapban a Dunán- tulona sokévi átlagnál kissé melegebb, a Dunától keletre levő országrészen kissé hűvösebb volt az időjárás. A legmagasabb hőmérsékletet, 35, 5 °C-t Tiszakécskén, a legalacsonyabbat, 6, 0 C-t Romhányban mérték. A szeptember hónapban az ország északnyugati területein voltak a hőmérsékletek a sokévi átlagnál magasabbak, a többi országrészen pedig annál alacsonyabbak. Október hónapban a Dunántúlon — kivéve Nagykanizsa térségét — az átlagosnál kissé melegebb, a Dunától keletre annál kissé hűvösebb volt. Novemberben hidegre fordult az idő; a Dunántúlon 2-3 fokkal, az Alföldön 3-4 fokkal volt hidegebb az átlagosnál. Decemberben az átlaghőmérsékletek a Dunántúlon 0 °C felettiek, az Alföld nagy részén és az Északi-hegyvidéken a fagypont alattiak voltak. Az évi középhőmérsékletek területi eloszlásának térképe /B. fejezet, 4. i. jelű ábra/ azt mutatja, hogy az ország legnagyobb részén az évi középhőmérséklet magasabb volt az átlagosnál, csak a Körösök mentén volt kevéssel alacsonyabb annál. A tenyészidőszak /az április 1. és a szeptember 30. közötti időszak/ középhőmérsékletei a Körösök völgyének kivételével magasabbak voltak a sokévi átlagnál. к/ NAPFÉNYTARTAM Az év folyamán a napsütéses órák száma 1900 és 2200 közötti volt. A Dunántúlon az átlagosnál többet, a Duna vonalától keletre az átlagosnál kevesebbet sütött a nap. A tenyészidőszak az egész országban napsütésben szegény volt; a Dunántúlon 20-70 órával, az ország többi részén 100-200 órával sütött kevesebbet a Nap az átlagosnál. Néhány állomás napfénytartamának havi összegeit a B. fejezet 4. j. jelű táblázata mutatja. 1/ PÁROLGÁS A szabad vizfelszin párolgását jellemző adatokat a B. fejezet 4.k. jelű táblázata tartalmazza. Az április 1. és október 31. közötti időszakban elpárolgott vizmennyiségek értékeit mérési adatok alapján, az év többi hónapjában párolgási összegeit a Meyer-képletből határozták meg. Amint a táblázat adatai mutatják, az év folyamán a legnagyobb mértékű párolgást Budapest-Pestlőrincen /1083, 6 mm-t/, a legkisebbet a Kékestetőn /488, 3 mm-t/ mérték.-97 -
