Vízrajzi Évkönyv 87., 1982 (Budapest, 1983)

Tartalomjegyzék

A nyári hónapokban /a junius l.és augusztus 31. közötti időszakban/ a csapadék mennyisége az ország területének nagyrészén meghaladta a sokévi átlagértékeket, csupán a Visegrádi hegység, az Északi középhegység területén és Hajdu-Bihar megyében volt annál kisebb. A sokévi átlagtól való legnagyobb pozitiv eltérés /+98 %/ Pannonhalmán, a legnagyobb negativ eltérés /-59 %/ Ecsegen /Nógrád megye/ volt.

Az ősz folyamán /a szeptember 1. és a november 30. közötti időszakban/ lehullott csapadék meny- nyisége az ország területének a 90 %-án nem érte el a sokévi átlagot. Jelentősebb csapadéktöbblet csak a Kőszeg-Körmend vonalon hullott. A sokévi átlagtól való legnagyobb pozitiv eltérés /+87 %/ Kőszegen, a legnagyobb negativ eltérés /-68 %/ pedig Somogyhatvanban és Ercsiben volt.

A csapadék öntözési félévi /tpnyészidőszaki/ eloszlását szemléltetik a B. fejezet 4. c. jelű ábrái. Az április l.és szeptember 30. közötti tenyészidőszakban lehullott csapadék mennyisége az ország területének jelentős részén a sokévi átlagérték körüli volt. Az öntözési /a nyári/ félévi csapadékok átlagos összegei a Dunántúlon 250-550 mm, az Alföldön 200-400 mm, a hegyvidéken pedig 250-400 mm közöttiek voltak. Az öntözési félév legnagyobb csapadékát /676 mm-t/ Kőszegről, a legkisebbet /142 mm-t/ Gyöngyösről jelentették.

A csapadék havi és évi összegeit a B. fejezet 4. d. jelű táblázata tartalmazza. A csapadékmérési állomások csoportositása megfelel a talajvizkutak esetében alkalmazott, vizgyüjtőterületenkénti csoportosításnak /a csoportositás vázlatát az A. jelű fejezet 4. ábrája mutatja/. Az év folyamán a legtöbb csapadékos nap /111/ Balatonaligán volt, a legnagyobb csapadékot /1201 mm-t/ — mint említettük— Kőszegen mérték.

A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok jellemzőit a B. fejezet 4. e. jelű táblázata tartalmazza. Az év folyamán a leghevesebb felhőszakadást Mezőkeresztesen junius 23-án észlelték, amikor 20 perc alatt 41 mm eső hullott /ez 342 1/s.ha intenzitásnak felel meg/. A 24 óra alatt hullott 50 mm-es, vagy ennél nagyobb csapadékokat az év folyamán 233 alkalommal mértek.

A hótakaró vastagságának és vizegyenértékének időbeli változását mutatja a B. fejezet 4. f. jelű táblázata. Az 1981-1982. évi télen a legnagyobb hóvastagságot 1981. decemberének végén Kékestetőn mérték /80 cm-t/.

A télen viszonylag korán, október közepén hullott a Mátrában néhány cm vastagságú hó. Ez két nap alatt elolvadt és csak több, mint egy hónap múlva, november végén boritotta néhány napig hó az ország nagy részét. Számottevő havazás az országban december elején kezdődött és csak február végén-márciusban olvadt el a hó. A Kékestetőn még április végén is mértek néhány cm vastagságú havat.

if A HŐMÉRSÉKLET ALAKULÁSA

1982-ben az ország területén az átlagosnál kissé melegebb volt az időjárás. A hőmérséklet évi átlagos értéke a hegyvidéki állomások kivételével 9 és 11 °C között változott és az ország nagyrészén mintegy 0, 5 °C-szal meghaladta a sokévi átlagos értéket. A sokévi átlagoknál mintegy 0, 5 °C-szal kisebb évi átlagos hőmérsékleteket a Zempléni hegységben, valamint a Maros és a Körösök közötti területen mértek. Az évi legmagasabb hőmérsékletet /35,8 °C-t/ julius 22-én Örkényben, a legalacsonyabbat /-26,0 °C-t/ január 14- én Pátyodon mérték.

Az év folyamán a fagyos napok száma /ezeken a napokon a hőmérséklet legkisebb értéke 0 °C yagy annál kisebb/ az ország sik vidékein 75-125, a hegyvidékeken 135-140 volt. Téli nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke nem éri el a 0 °C-t/ a hegyvidékek kivételével 24-35, a hegyvidékeken 44-46 volt. Zord nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke kisebb, mint -10 °C/ az év folyamán 2-25 volt. A nyári napok/ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke nagyobb 25 °C-nál/ száma 50-102 volt, de a Kékestetőn az év folyamán a hőmérséklet egyszer sem érte el a 25 °C-t. Hőségnap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke eléri, vagy meghaladja a 30 °C-t/ a Dunántúlon 5-10, az ország többi részén 15-20 volt, a forró napok száma az év folyamán csak egy volt /ezen a napon a hőmérséklet elérte, vagy meghaladta a 35 °C-t/.

A léghőmérsékletek napi középértékeinek alakulását a B. fejezet 4. g. jelű, havi középértékeineK változását a 4. h. jelű táblázata, területi eloszlását pedig a 4. i. jelű ábrája szemlélteti.

Az év egyes hónapjaiban a hőmérséklet — mint a táblázatok is mutatják — a következőképpen alakult:

Januárban az időjárás igen hideg volt. Az ország síkvidéki területein a haviközéphőmérs^kletek -1, 0 °C és -8, 0 UC között változtak, a sokévi átlagértékekhez viszonyitott eltérésük -3, 5 °C és -0, 7 c közötti volt. Csak a Kékestetőn volt a havi középhőmérsékleteknek a sokévi átlaghoz viszonyitott eltérése pozitiv. A hónap folyamán a leghidegebb általában az ország északkeleti része volt, ott több, mint 3°C-szal volt alacsonyabb a januári középhőmérséklet a sokévi átlagnál. A hideg időjárás februárban folytatódott; a sikvidéki állomásokon a havi középhőmérséklet 0, 6 - 2, 5 °C-szal volt alacsonyabb a sokévi átlagnál. A hónap folyamán mért legmagasabb hőmérsékletek általában 5-10, a Dunántúl egyes részein 10-12 °C között változtak. A március hónap az átlagosnál melegebb volt. A sikvidéki területeken a középhőmérsékletek 4, 0 és 7,0 °C között változtak. Az átlagértékhez viszonyítva a legmelegebb az ország északnyugati részén volt. A legmagasabb hőmérsékletek 17-20 °C között változtak, a legalacsonyabbak -2,0 és -6,0 °C közöttiek voltak.

— 101 —