Vízrajzi Évkönyv 87., 1982 (Budapest, 1983)
Tartalomjegyzék
Az átlagosnál hűvösebb volt az időjárás áprilisban. A havi középhőmérséklet 6, 0 és 9, 0 °C közötti, a sokévi átlagtól való eltérés -3, 1 és -1, 6 °C közötti volt. A legmagasabb hőmérsékletek 20 és 22 °C, a legalacsonyabbak 0 és -4 °C között változtak. Május első napjaiban hideg, majd enyhe volt az időjárás. A hőmérséklet átlagos értéke 14 és 18 °C közötti volt, országszerte kevéssel meghaladta a sokévi átlagos értéket. A legmagasabb hőmérsékletek 26 és 29 °C között, a legalacsonyabbak +3, 0 és -2, 0 °C között voltak. Az átlagosnál kissé melegebb időjárás júniusban folytatódott. A sikvidéki területeken a havi középhőmérséklet 17,0 és 21, 5 °C között változott, a sokévi átlagtól való eltérés -0, 5 és +1, 1 °C közötti volt. A julius havi középhőmérséklet a Dunántúl déli részén kissé elmaradt a sokévi átlagtól, a Tiszántúlon pedig helyenként 1 fokot meghaladó negativ eltérések is voltak. A hőmérséklet legnagyobb értékei 31 és 34 °C, legkisebb értékei 7 és 10 fok közöttiek voltak. Az augusztusi középhőmérsékletek az ország területén közelítőleg megegyeztek a sokévi átlaggal: 18 és 20 °C közöttiek voltak. A legnagyobb értékek 30 és 33 C, a legkisebbek 7 és 11 °C között voltak. A szeptember hónap az átlagosnál lényegesen melegebb volt. A havi középhőmérséklet 16 és 21 °C között, a középhőmérsékleteknek a sokévi átlagtól való eltérése 1, 7 és 3, 4 °C között változott. Úgyszintén magasabbak voltak a sokévi átlagnál az októberi középhőmérsékletek is. Értékük 10, 0 és 13, 5 °C, a sokévi átlagtól való eltérésük -0, 7 és +1, 4 °C között változott. A havi legmagasabb hőmérsékletek21 és 25 °C, a legalacsonyabbak 0 és 4 °C közöttiek voltak.Novemberben a havi középhőmérsékleteknek a sokévi átlagtól való eltérése a Duna vonalától nyugatra pozitiv, attól keletre negativ volt. A havi középhőmérséklet 3, 0 és 6, 5 °C, a havi középhőmérsékleteknek a sokévi átlagtól való eltérése -0, 7 és +1, 4 °C között változott. A havi legmagasabb hőmérsékletek 13 és 18 °C közöttiek, a legalacsonyabbak -3 és -9 °C közöttiek voltak. Decemberben az átlagosnál enyhébb volt az időjárás. A havi középhőmérséklet 2,0 és 4, 5 °C között változott. Ezek az értékek 1,6- 3, 2 fokkal voltak magasabbak a sokévi átlagnál. A havi legmagasabb hőmérsékletek 12-16 °C közöttiek, a legalacsonyabbak -3 és -8 °C közöttiek voltak. A léghőmérséklet területi eloszlásának térképe /a B. fejezet 4. i. jelű ábrája/ azt mutatja, hogy az évi középhőmérsékletek az ország területén 8 és 11 °C közöttiek voltak. A legalacsonyabb hőmérsékleteket a hegyvidéken mérték. A Dunántúlon és a Duna-Tisza közén a sokévi átlagnál kissé melegebb, a Tiszántúlon annál kissé hidegebb volt az időjárás. A tenyészidőszak /az április 1. és a szeptember 30. közötti időszak/ középhőmérsékletei a sokévi átlagnál —kivéve a Cserhát hegység térségét — magasabbak voltak. A középhőmérsékletek a tenyészidőszak- ra vonatkozóan a 15 és a 18 °C tartományban változtak. A sokévi átlagtól való legnagyobb pozitiv eltérés Veszprémben volt. j/ NA P FÉNY TAR TA M Az év folyamán a napsütéses órák száma 1700 és 2100 közötti volt, országszerte kevesebb a sokévi átlagnál. A legkisebb értékeket a Nyugat-Dunántulon, a legnagyobbakat pedig a déli és a délkeleti megyékben mérték. A sokévi átlagtól való legnagyobb eltérések a Tisza vonalában és a Duna-Tisza közén voltak: ezeken a területeken a Nap több, mint 200 órával kevesebbet sütött a sokévi átlagnál. A sokévi átlag körüli napfénytartamokat csak Békés megyében mérték. Néhány állomás napfénytartamának havi összegeit a B. fejezet 4. j. jelű táblázata mutatja. к/ • PÁROLGÁS A szabad vízfelületek párolgását jellemző adatokat a B. fejezet 4.k. jelű táblázata tartalmazza. Az április 1. és október 31. közötti időszak egyes hónapjaiban elpárolgott vízmennyiségek értékeit 3 rn területű kádak vizének mért párolgási adataiból határozták meg, az év többi hónapjának párolgási összegeit a Meyer-képletet alkalmazva számították ki. Mint a táblázat adatai mutatják, az évi párolgási összegek Far- kasgyepü, Budapest-Pestlőrinc, Pécs, Kunhegyes, Siófok, Zalaegerszeg, Biharugra, Martonvásár állomások esetében nagyobbak, az egyéb állomások esetében kisebbek az 1970-1979. évtized átlagos értékeinél. — 102 —
