Vízrajzi Évkönyv 86., 1981 (Budapest, 1982)

Tartalomjegyzék

Olyan vízügyi igazgatósága nem volt az országnak, amelynek területén az év folyamán a belvízi szi­vattyúk hosszabb-rövidebb ideig ne működtek volna, és csupán a székesfehérvári, a pécsi és a bajai vízügyi igazgatóságnak nem volt belvízzel elöntött területe. Különösen nagy volt a belvíz által elöntött terület és en­nek következtében a belvízi szivattyúk által átemelt vízmennyiség a nyíregyházi, a szolnoki, a debreceni és a gyulai vízügyi igazgatóság területén. A legnagyobb belvizes területe az év folyamán a gyulai vízügyi igaz­gatóságnak volt és ugyanennek az igazgatóságnak a területéről emelték a legtöbb vizet a szivattyúk a befoga­dókba /284,9 millió m -t/. Az évfolyamán hosszabb-rövidebb ideig összesen 153 588 hektárnyi területet borított belvíz —az e- lőző évben a belvízzel, elöntött terület nagysága 141 700 hektár volt —, a belvízi szivattyúk 307 491 üzemóra alatt 1262,9 millió m vizet emeltek a befogadókba. A belvízi elöntések átlagos időtartama 0 és 100 nap kö­zött változott, a legnagyobb tartósságu a miskolci vízügyi igazgatóság területén volt. Az 1981. évi belvizviszonyok összesített adatait a következő táblázat tartalmazza: Belvízzel elöntött terület A belvízi elöl i t é s e к A b e 1 V izi szivattyúk Vízügyi Igazgatóság időszaka átlagos időtartama üzemideje által átemelt víz­mennyiség h a hónap nap óra millió m Északdunántuli 1140 III., IV., VI. 5 2500 14, 2 Kö z épdunántuli 0­0 2000 9, 0 Nyugatdunántuli 5050 I., II., III., IV., VI., VII. 28 2068 2, 2 Déldunántuli 0­0 6163 15, 3 Középdunavölgyi 600 I. 15 5000 7,4 Alsódunavölgyi 0­0 11000 39, 0 Északmagyarországi 8650 I., II., III., IV. 100 31000 141, 0 Felsőtiszavidéki 26000 III. 20 52000 231, 0 Középtiszavidéki 17757 I., П., III., IV. 20 43000 197, 3 Tiszántúli 30500 II., III. 35 80400 211, 0 Körösvidéki 49350 II., III., IV. 17 50000 284, 9 Alsótiszavidéki 14541 II., III., IV. 81 22360 110, 6 e/ TALAJ VÍZÁLLÁSOK A talajvizszintek 1981. évi alakulásáról a B. fejezet 3.a. jelű táblázata és 3.b. és 3.c. jelű ábrá­ja tájékoztat. Az 1980. december 1. és 1981. február 28. közötti télen lehullott csapadék mennyisége az ország területének legnagyobb részén az átlagosnál kisebb volt, csak Baranya megye déli részén haladta meg kis­mértékben a sokévi átlagot. Az ország legszárazabb vidéke a Balatontól nyugatra fekvő terület, a Tárná, a Tápió és a Zagyva torkolatának környéke, valamint a Borsodi medence volt. December és január hónapban az időjárás az átlagosnál hidegebb, februárban az átlagosnál enyhébb volt. 1980. októberében és novemberé­ben az ország területének nagyrészére az átlagosnál több csapadék hullott. Az említett csapadék- és hőmérsékleti viszonyok következtében a talajvizszint az országnak a Tá­pió és a Tisza vonalától keletre és északkeletre fekvő területein 100 cm-nél nagyobb mértékben haladta meg a sokévi átlagos talajvizszintet, a Duna-Tisza közének a Tápió vonalától délre levő részén viszont nagyobb területeken alatta maradt annak, bár a talajvizszint az ország területének legnagyobb részén a tél folyamán emelkedett. A tavaszi csapadék mennyisége Nagykörű és Szigetvár környékének kivételével csak kicsiny mérték­ben tért el a sokévi átlagtól; a három tavaszi hónap csapadékának összege mintegy 50-150 mm volt. A leg­kevesebb csapadékot a Duna-Tisza közének középső része és a Mezőföld kapta, a legtöbb eső az ország dél­nyugati és délkeleti határvidékén esett. A talajvizszinnek a tél folyamán észlelt emelkedése a tavasz elején általában folytatódott és 1981. évi legmagasabb értékét az ország területének legnagyobb részén márciusban-májusban érte el. A tavasz fo­lyamán a talajvizszint az ország területének a Zagyva-Tisza vonalától keletre és északkeletre levő részén általában 50-100 cm-rel, sok helyen 100 cm-t is meghaladó mértékben magasabb volt a sokévi átlagnál, a Dunántúl keleti részén, a Dunához csatlakozó sik területen pedig mintegy 100 cm-rel volt magasabb a soké­vi átlagnál, de ennek a területnek egyes részein általában 50 cm-t meg nem haladó mértékben alatta maradt a sokévi átlagnak. A tél és a tavasz folyamán a talajvizszint az ország területének nagyrészén magasabb volt. — 97 —

Next

/
Thumbnails
Contents