Vízrajzi Évkönyv 86., 1981 (Budapest, 1982)
Tartalomjegyzék
A Duna mellékfolyóin általában hosszabb volt a zajlási időszak, mint a Dunán és egyes szakaszokat hosszabb-rövidebb ideig januárban álló jég fedett. így például a Rábán december közepén néhány napon át zajlott a jég, január második hetétől február közepéig csaknem folyamatosan jégzajlás és parti jég volt észlelhető, az alsóbb szakaszokat pedig január második hete és február eleje között helyenként megszakításokkal két-három héten át álló jég fedte. Úgyszintén jégtakaró fedte január hónap folyamán — egyes szakaszokon a február hónapba is átnyúlva — több héten át az Ipolyt is. Az álló jegü időszakokat mintegy 5-10 napig tartó jégzajlás előzte meg és néhány napos zajlás követte. Két-három héten át álló jég borította január hónap folyamán a Zala és a Sió egyes szakaszait, a Dráván és a Murán a tél folyamán a jég nem állt meg, csupán jégzajlás volt észlelhető január közepén, mintegy 4-10 napon át. A Balatonon és a Velencei-tavon december elején jelentek meg a jégtáblák, majd néhány nap elteltével összefagytak és a Balaton nagyrészét február elejéig-közepéig, a Velencei tavat pedig legnagyobb részén február végéig összefüggő takaróval borították. Egyes helyeken, mint például a Balatonon Balatonsze- mes térségében, esetenként több napon át tartó jégtorlaszok keletkeztek. A Balaton jege egyes területeken február végén, a tó más részein március 8-10. napja táján olvadt el teljesen. A Velencei-tó jege ugyancsak március 8-10. körül tűnt el. A Tiszát az 1980-1981. év telén jóval hosszabb ideig borította részben zajló, részben pedig álló jég, mint a Dunát. A folyónak csaknem az egész magyarországi szakaszán már december 5-9. táján megjelent a jég és 4-11 napon át folyamatosan zajlott. A december hónap folyamán a Tiszán összefüggő jégtakaró nem keletkezett. A hónap második felében a folyó vizén néhány rövidebb szakasztól eltekintve nem volt jég, csupán a partok mentén volt észlelhető keskeny jégréteg. A január 7-10. közötti időszakban a folyónak csaknem a teljes szakaszán megindult a zajlás. Helyenként hosszabb-rövidebb időre megállt a jég, egyes szakaszokon — mint például Záhonynál és Tokajnál — összefüggő rétegben borítva a felszint, másutt — például Mindszentnél, Szegednél — torlaszokban halmozódott. Az álló jégtakaró, a torlaszok később megindultak, és a február 3-27. közötti időszakban eltűnt a folyóról a jég. A Tisza mellékfolyóin úgyszintén december első napjaiban kezdődött a jégzajlás és a Körösök vízrendszere kivételével a hónap közepén megszűnt, a Sebes-Körösön, a Berettyón a hónap végéig tartott,e- gyes szakaszokon megállva, helyenként torlaszokat alkotva. így például jégtorlasz keletkezett december folyamán Doboznál, Békésnél, Szarvasnál, Kunszentmártonnál stb. A Tisza mellékfolyóin január 8-10. táján indult meg ismét a jégzajlás, majd a. hónap közpétől általában február első hetéig-közepéig álló jég borította a mellékvizek legnagyobb részét. Az álló jég helyenként — például Gyulánál, Doboznál, Remeténél, Szarvasnál — feltorlódott, majd később megindult. A mellékvizek jegének zajlása általában február 10-20. táján befejeződött, de egyes szakaszok, mint például a Zagyva Jászteleknél, már február lá^-én jégmentessé váltak. с/ GÁZLÓVISZONYOK A Duna 1981. évi gázlóviszonyairól a B. fejezet 2.i. jelű ábrája, illetőleg táblázata tájékoztat. A folyam Pozsony-Gönyü közötti szakaszáról január első napjaiban, január 15. és február 5. között, február 24. és 28., március 1. és 10. között, julius közepén, valamint szeptember 8. és 14. között jelentettek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 18 dm volt. A Gönyü és Budapest közötti szakaszon február első hat napján, március 2. és 10. között, julius 10. és 17. között, valamint szeptember 8. és 16. között volt gázló. A legkisebb gázlómélység 20 dm volt. A Budapest és Mohács közötti szakaszon csak két napon át, február 4. és 5. napján volt gázló /25 dm-es/. A gázlók szempontjából legkedvezőtlenebb szakasz - éppúgy, mint a megelőző években - a Pozsony és Gönyü közötti rész volt. Kedvezőbben alakultak a gázlók a Gönyü és Budapest közötti szakaszon, a Budapest alatti részen pedig csak egy helyen észleltek gázlót. A Duna mindhárom vizsgált szakaszán az egyes gázlómélységek tartóssága rövidebb volt, mint a megelőző, 1980. évben és jóval kedvezőbben alakultak a gázlóviszonyok, mint az 1946 és 1980 közötti időszakban. Például a 20 dm-es gázlómélységek tartóssága a Pozsony és Gönyü közötti szakaszon az 1981. évben 6 nap, az 1980. évben 19 nap, az 1946-1980. évek átlagában pedig 76 nap volt. A Gönyü és Budapest közötti szakaszon ugyanennek a gázlómélységnek a tartóssága az 1981. évben 1 nap, az 1980. évben 10 nap, az 1946-80 közötti időszakban 49 nap volt. A Tiszán a tiszalöki, a kiskörei és a törökbecsei duzzasztók hatására lényegesen kedvezőbbek a hajózási viszonyok, és ezért a gázlómélységeket nem mérik. d/ BELVÍZVISZONYOK Az év folyamán az ország területének nagyobb részét borította belvíz, mint az előző, 1980. évben. Bár a csapadék a tavasz és a nyár elején az átlagosnál kisebb volt, a februári és a márciusi, átlagosnál melegebb időjárás a belvizek keletkezésének kedvezett, a belvízzel elöntött területek csökkenését pedig az áprilisi, átlagosnál hűvösebb időjárás mérsékelte. Mindezek következtében a legnagyobb kiterjedésű belvizek általában február-április hónapokban voltak és ezen az időszakon kívül csupán a Nyugatdunántuli Vízügyi Igazgatóság területén volt januárban, júniusban és júliusban, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén januárban és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén ugyancsak januárban belvíz. — 96 —
