Vízrajzi Évkönyv 86., 1981 (Budapest, 1982)
Tartalomjegyzék
a tiszabecsi volt kivétel, ahol az 1981. évi legalacsonyabb vizállás -139 cm, az 1931-1940. évi pedig -102 cm volt. A Tisza 1981. évi közepes vizállásai általában alacsonyabbak voltak az 1980. év és magasabbak az 1931-40. évtized közepes vízállásainál. A Tisza egyes szelvényein az 1981. évben átfolyt vízmennyiségek azt mutatják, hogy az év folyamán kevesebb viz folyt le a folyón, mint az 1981. évben és hozzávetőleg annyi — egyes szelvényekben /például a vásárosnaményi és a szegedi szelvényben/ mintegy 20-25 %-kal több—, mint az 1970-1979. évek átlagában. A Tisza mellékvizfolyásainak 1981. évi vízjárása vizgyüjtöterületük domborzati és meteorológiai jellemzői közötti különbözőségeknek megfelelően egymástól is, a Tiszáétól is különböző volt. A Tisza jobbparti mellékfolyóinak 1981. évi legmagasabb vizállásai általában nem közelítették meg az eddig előfordult legmagasabb vízállásokat — a Sajó bánrévei szelvényében például 190 cm és 450 cm, a Hernád hidasnémeti szelvényében 122 cm és 410 cm volt az 1981. évi és az eddig előfordult legmagasabb vizállás — és úgyszintén elmaradt a Berettyó berettyóújfalui és a Maros makói szelvényének tárgyévi legmagasabb vízállása is az eddig előfordult legmagasabb vízállástól. A Körösök magyarországi felső szakaszának egyes szelvényeiben az év folyamán mért legmagasabb vízállások viszont jól megközelítették az eddig előfordult legmagasabb vízállásokat. Például a Fehér-Körös gyulai szelvényében 738 cm és 786 cm, a Fekete-Körös sarkadi szelvényében 908 cm és 920 cm, a Sebes-Körös körösszakáli szelvényében pedig 446 cm és 492 cm volt az 1981. évi, illetőleg az eddig előfordult legmagasabb vizállás. Az említett három szelvényben a tárgyévi legmagasabb vízállások meghaladták az 1931-1940. évtizedben mért legmagasabb vízállásokat is. A Tisza mellékvizfolyásainak 1981. évi legalacsonyabb vizállásai nem érték el az eddig előfordult legkisebb vízállásokat és csupán két szelvény esetében, a Sebes-Körös körösszakáli és a Berettyó berettyóújfalui szelvényében voltak kisebbek, mint az 1931-1940. évtizedben előfordult legkisebb vízállások. A Tisza mellékvizeinek 1981. évi vízhozamai a vízállások alakuláshoz hasonlóan alakultak. A Szamos csengeri_szelvényén az 1981. évben átfolyt legnagyobb vízhozam /3270 m /s/ jól megközelítette az 1970- -1979. évtizedben előfordult legnagyobb vízhozamot /a 3360 m /s-ot/ és úgyszintén nem nagymértékben maradt el a körösszakáli szelvényben az év folyamán érvényesült legnagyobl^ vízhozam /639 m /s/ sem az 1970-1979. évtizedben a szelvényen átfolyt legnagyobb vízhozamtól /a 690 m /s-tól/. A Fekete-Körös sarkadi szelvényének évi legnagyobb vízhozama /459 m /s/ is megközelítette a szelvényen az összehasonlítási alapul vett évtizedben átfolyt legnagyobb vízhozam értékét /az 580 m /s-ot/. Az említett szelvényeken a tárgyévben átfolyt legkisebb vízhozamok is számottevő mértékben meghaladták az összehasonlítási alapul vett évtizedben a szelvényeken átfolyt legkisebb vízhozamokat. Példáu^ a Szamos csengeri szelvényének 1981. évi, illetőleg 1970-1979. évi legkisebb^vizhozama 3^ m /s és 18 m /s, a Fekete-Körös sarkadi szelvényének esetében ez a két vízhozam 2,8 m /s és 1,8 m /s, a Sebes-Körös körösszakáli szelvényében pedig 2, 0 m /s és 0,2 m /s volt.Az 1971-80. évi szélső értékek az 1970-79. évieknél általában kisebbek voltak. A Tisza baloldali vízgyűjtőterületéről érkező mellékvizfolyások esetében nemcsak a vízállások, hanem a lefolyó vizmennyiségek is meghaladták a tárgyévben az összehasonlítási alapulgVet| 1970-1979. évtized megfelelő értékeit. Például a Szamo| csepgeri szelvényén az 1981. évben 6843. 10 m , ögszehason- litási é^iz^dben átlagosan évi 4756.10 m , a Fekete-Körös ^sarjcadi szelvényén 1^04^10 m , illetőleg 1322.10 m , a Sebes-Körös, körösszakáli szelvénvén 1053. 10 m , illetőleg 685.10 m , a Maros makói szelvényén pedig 7442. 10 m , illetőleg 6558. 10 m folytát. A Tisza vízgyűjtőterületének a jobbparthoz csatlakozó része viszont az 1981. év folyamán lényegesen szárazabb, a róla lefolyó vízmennyiség az összehasonlítási alapul vett 1970-1979. évtized megfelelő értékeihez viszonyítva lényegesen kisebb volt, mint a balparthoz csatlakozó vízgyűjtőterület esetében. Példáiul a Sajó bánrévei szelvényén az 1981. |jvb^n 452.10 m , aZgl9 7g)-19 79. évek átlagában évi 765 .10 m , a Hernád hidasnémeti szelvényén 759.10 m , illetőleg 966. 10 m viz folyt át. Úgyszintén kisebbek voltak a példaként vett szelvényekben az év folyamán érvényesült legnagyobb vízhozamok is az összehasonlítási a- lapul vett évtizedben előfordult legnagyobb vízhozamoknál. Például a bánrévei szelvény 1981. évi legnagyobb vízhozama 98,3 m /s, az összehasonlítási alapul vett évtizedben előfordult legnagyobb vízhozam pedig 653 m/s volt, a hidasnémeti szelvény esetében p^dig a tárgyévi, valamint az összehasonlítási alapul vett évtizedben előfordult legnagyobb vízhozam 135 m /s és 653 m /s volt. A Balaton 1981. évi legkisebb vízállását, 54 cm-t a siófoki vízmércén októberben, legnagyobb vízállását, 113 cm-t márciusban mérték. 1981. évi közepes vízállása a siófoki mércén 84 cm, az évi vizjáté- ka 59 cm volt. Minthogy a vízállást a siófoki zsilippel szabályozzák, az egyes évek vízállásainak összehasonlításából közvetlen hidrológiai következtetést levonni nem lehet. A tó vize a leghidegebb, 0,1 C hőmérsékletű januárban, a legmelegebb, 26,5 C hőmérsékletű augusztusban volt. b/ JÉGVISZONYOK A vízfolyások, a Balaton és a Velencei-tó jégviszonyairól a B.2. fejezet g. jelű ábrája tájékoztat. A Dunán az 1980-1981. év telén kevés jég volt, annak ellenére, hogy a jég már viszonylag korán, december közepén megjelent, de néhány napos zajlás után el is tűnt a folyó magyarországi szakaszáról. A tél további folyamán a Gönyü feletti szakaszon számottevő mennyiségű jeget nem észleltek, a lejjebbi szakaszon január közepén mintegy tiz napon át és január végén kettő-négy napig zajlott a jég. Összefüggő jégtakaró a folyó magyarországi szakaszán a télen nem alakult ki. — 95 —
