Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)

Tartalomjegyzék

A hőmérséklet évi átlaga a hegyvidékek kivételével 7, 0 és 10, 0 °C között változott. Ezért az évi hőmérsékleti átlagok az ország egész területén 0, 4-2, 1 fokkal a sokévi átlag alatt voltak. Az ország déli határvidékét a 9, 5-10, 2, a Dunántúlt a 7, 0-8, 5, Budapest területét a 9, 0-10, 0 °C közötti évi középhőmér- sekletek jellemezték.

A0, az 5 és a 10 C-t meghaladó hőmérsékletű küszöbnapok tartós átlépésének időpontjai 1980- ban a sokévi átlaghoz viszonyítva lényegesen eltolódtak. A tavaszi átlépések két-három héttel később, az őszi határnapok ugyanennyivel korábban következtek be. Az évi legmagasabb hőmérsékletet /35, 5 С-t/ augusztus 5-én Örkényben, a legalacsonyabbat /-23, 8 C-t/ január 29-én Putnokon mérték.

A fagyos napok /amelyeknek legalacsonyabb hőmérséklete - 0 С/ a Dunántúlon 95-135, a Duna- -Tisza közén 85-105, az Alföldön 90-120, az Északi Középhegységben 120-160 esetben fordultak elő. Az ország területén a fagyos napok százalékos előfordulása a sokévi átlagnak 95-130 %-a volt.

A téli napok száma a Dunántúlon 20-40, a Duna-Tisza közén 25-30, az Alföldön 25-35, az Északi Középhegységben 40-80 volt /ezeknek a napoknak a legmagasabb hőmérséklete - 0 C/.A té-i napok száma az ország egész területén a sokévi átlag 70-135 %-a volt.

A zord napok száma a Dunántúlon 5-15, a Duna-Tisza közén 5-10, az Alföldön 10r15, az Északi Középhegységben 20-25 volt /ezeknek a napoknak a legalacsonyabb hőmérséklete = -10 С/. A zord napok

száma a sokévi átlag 50-160 %-a között változott.

Nyári nap /vagyis olyan nap, amelynek legmagasabb hőmérséklete = 25 С/ a Dunántúlon 30-35, a Duna-Tisza közén 50-55, az Alföldön 30-65, az Északi Középhegységben 30-40 volt. Számuk a sokévi átlag 30-80 %-a között változott. A Mátrában egyetlen nyári nap sem volt.

A hőségnapok száma/ezeknek a napoknak a legmagasabb hőmérséklete = 30 C/a Dunántúlon 0-11, a Duna-Tisza közén 7-10, az Alföldön 2-17, az Északi Középhegység vidékén 0-2 volt. Az Alföldi hőségnapok legnagyobb száma a sokévi átlagnak 55 %-a, az Északi Középhegység hőségnapjainak legnagyobb száma pedig a sokévi átlagnak csupán 10 %-a volt.

Olyan nap, amelynek legmagasabb hőmérséklete elérte, vagy meghaladta a 35 C értéket /forró nap/ az év folyamán az országban csak egy volt /augusztus 5-én Örkényben/.

Négy állomáson /Szombathelyen, Budapesten, Szegeden és Debrecenben/ mért lé-ghőm ér s ékletek ötnapi középértékeinek időbeli alakulásáról а IV. 9. , 12 állomás havi középhőmérsékleteinek változásáról a

IV. 10. ábra tájékoztat.

Az ábrák és a rajtuk fel nem tüntetett, egyéb meteorológiai állomásokon mért adatok azt mutatják, hogy a január az átlagosnál hidegebb volt. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon -1, 5 C és -8,0 C, a sokévi átlaghoz viszonyított eltérés -0,2 C és 2, 3 C között változott. Az ország területéna legmagasabb januári hőmérsékletek egységesen 31-én, a legalacsonyabbak 5-én, 13-15 között, 19-én, 29- én és 30-án alakultak ki. A fagyos napok száma 28-31, a téli napok száma 18-22 volt. Zord'nap a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén 4-9, a Tiszántúlon és az ország északi területén 10-17 volt. A havi legmagasabb hőmérsékletet/12,9 С-t/ 31-én Kiskunfélegyházán és Somogyszobon, a havi - és egyúttal az évi - legalacsonyabb hőmérsékletet /-23, 8 °C-t/ 29-én Putnokon mérték.

A február hónap időjárása az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon -1, 5 C és 3, 0 C, az átlagtól való eltérés +0, 8 C és +2, 6 C között változott. A havi legmagasabb hőmérsékletek 21. és 29. között, a legalacsonyabbak 1. és 9. között fordultak elő. A fagyos napok száma 14-23 közötti volt, a keleti megyékben 3-5 téli nap is előfordult. A havi legmagasabb hőmérsékletet /14,5 С-t/ Szigetvárról, a legalacsonyabbat /-11,0 С-t/ Putnokról jelentették.

Márciusban a havi középhőmérséklet a sokévi átlag körüli volt. A sikvidéki állomásokon 2, 5 C és 6, 0 °C között változott a hőmérséklet, a sokévi átlagtól való eltérés -1, 4 °C és +0, 7 °C között alakult. A sokévi átlagtól való eltérés a Dunántúlon, valamint Csongrád és Békés megyében pozitiv, az ország többi részén negativ volt. A fagyos napok száma átlagosan 10-20, a Balaton térségében csupán 5-6 volt. A havi legmagasabb hőmérsékletet /24,0 С-t/ Siklóson, a legalacsonyabbat /-13,4 С-t/ Záhonyban mérték.

Április az átlagosnál hidegebb volt. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 5, 0 C, a sokévi átlagtól való eltérés -1, 6 C és -3, 1 C között változott. A hónap folyamán 19-24 olyan nap volt, a- melyen a napi középhőmérséklet nem érte el a 10 C értéket. A fagyos napok száma 2-7 volt. A havi legmagasabb hőmérsékletet/24, 0 C-t/16-án Tiszakécskén, a legalacsonyabbat /-4,2 С-t/ Királyréten mérték.

Májusban folytatódott az átlagosnál hűvösebb időjárás. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 11, 0 C és 15, 0 C, a sokévi átlagtól való eltérés -2, 1 C és -3, 1 C között változott. A szokásostól eltérően 1980-ban az Alföld volt a leghüvösebb. A levegő napi középhőmérséklete általában három hetes késéssel lépte át tartósan a 10 C-t. A havi legmagasabb hőmérsékletet /27,9 С-t/ 29-én Kisteleken, a havi legalacsonyabb hőmérsékletet /-3, 1 С-t/ 15-én Borsodnádasdon mérték.

Az időjárás júniusban is az átlagosnál hűvösebb volt. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 16,0 C és 19,5 C, a sokévi átlaghoz viszonyított eltérés -0,4 C és -2,0 C között változott. A Dunántúlon 0, 5-1, 0 fokkal, az Alföldön 1, 0-2, 0 fokkal íróit hűvösebb a sokévi átlagnál. A nyári napok száma 5-14, a hőségnapoké 1-3 volt. A havi legmagasabb hőmérsékletet /34,0 С-t/ 15-én Szendrőládon, a havi legalacsonyabbat /2, 6 С-t/ 2-án Letenyén mérték.

Az igen hűvös időjárás júliusban folytatódott. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 17, 0 °C és 21, 0 °C, a sokévi átlagtól való eltérés -1, 3 °C és -3, 2 °C között változott. A Dunántúlon és az Északi Középhegység területén 1, 5-2, 0 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet a sokévi átlagnál, az Alföld időjárása pedig 2, 0-3, 0 fokkal volt hűvösebb. A nyári napok száma átlagosan 12-22 közötti, a hőségnapoké

— 91