Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)
Tartalomjegyzék
0-3 közötti volt és csak Békéscsaba környékén fordult elő 4-7 hőségnap. A havi legmagasabb hőmérsékletet /34, 4 °C-t/ 16-án Makón, a legalacsonyabbat /5, 8 °C-t/ 14-én Kékestetőn mérték. Augusztusban az ország nagy részén az átlagosnál hűvösebb volt. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 16, 5 C és 21, 0 C között változott. A Dunántúlon általában egy fokkal, az Alföldön 1, 0- -2, 0 fokkal volt alacsonyabb a sokévi átlagnál. A nyári napok száma 14-22, a hőségnapok száma 1-7 volt. A havi legnagyobb értéket /35, 5 С-t/ 5-én Örkényben, a havi legkisebb értéket /1, 5 С-t/ 25-én Nagykanizsán mérték. Szeptemberben szintén hűvösebb volt az időjárás az átlagosnál. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 12, 5 C és 16, 5 C közötti volt. A hőmérsékleteknek a sokévi átlagtól való eltérése az ország északnyugati részén volt a legkisebb, Debrecen térségében pedig a legnagyobb. A havi legmagasabb hőmérsékletet /28, 6 °C-t/22-én Kisteleken, a legalacsonyabb hőmérsékletet /0, 8 °C-t/ 29-én Zircen mérték. Október hónapban az ország legnagyobb részén az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 8, 0 C és 12, 5 C között változott. A sokévi átlagos hőmérsékletnél csak a Dunántúl déli és délnyugati részén mértek kevesebbet, másutt mindenütt melegebb^volt. A havi legmagasabb hőmérsékletet /26,5 С-t/ 18-án Makón és Szentesen, a legalacsonyabbat /-4,5 С-t/ 31-én Nagykanizsán mérték. Az átlagosnál hidegebb volt a november hónap. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 1,0 C és 5, 0 C között változott. A legalacsonyabb havi középhőmérsékleteket a nyugati megyékben, a legmagasabbakat Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében mérték. A havi legmagasabb hőmérsékletet /18,4 С-t/ 17-én Somogyszobon, a legalacsonyabbat /-11,6 С-t/ 14-én Romhányban mérték. A december hónap is hidegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 1,5 C és -3, 0 C között változott. A sokévi átlaghoz viszonyított negativ eltérések a hónap első tiz napjában voltak, amikor a napi átlagos hőmérsékletek általában 3, 0-8, 0 fokkal voltak a sokévi átlag alatt. A havi legmagasabb hőmérsékletet /13,6 С-t/ 25-én Kisbéren, a legalacsonyabbat /-20,1 С-t/ 5-én Alcsut- dobozon mérték. Az említettekből látható, hogy az 1980. év tele az átlagosnál részben hidegebb, részben pedig - a február - az átlagosnál melegebb volt, de a februári enyhébb időjárás sem jelentett többet, mint az átlagos hőmérsékletekhez viszonyított egy-két fokos eltérést. A tavasz / a március 1. és május 31. közötti időszak/ az átlagosnál hűvösebb volt. A márciusi hőmérsékletek általában az átlag körüliek voltak ugyan, de áprilisban és májusban általában 1-3 fokkal a- lacsonyabbak voltak a sokévi átlagnál. A nyár /a julius 1. és augusztus 31. közötti időszak/ úgyszintén hűvösebb volt az átlagosnál. A hőmérsékletek a Dunántúlon általában 0, 2-2, 0 fokkal, az Alföldön 1-3 fokkal voltak alacsonyabbak a sokévi átlagnál. A hőségnapok száma viszonylag kicsiny volt; általában nem haladta meg az 1-7-et. A hűvös időjárás az ősz / a szeptember 1. és november 30. közötti időszak/ folyamán általában folytatódott, bár az október hónap az átlagosnál legnagyobbrészt melegebb volt, de a havi középhőmérsékleteknek az átlagostól való eltérése nem haladta meg a +1, 1 fokot. A szeptember hónap középhőmérsékletének anomáliája viszont elérte a -2, 3, a novemberé pedig a -3, 0 fokot. A tenyészidőszak /az április 1. és szeptember 30. közötti időszak/ középhőmérsékleteinek a sokévi átlagtól való eltérését szemlélteti a IV.ll.b. jelű ábra. Ennek az időszaknak a középhőmérséklete a hegyek kivételével 14, 0-17, 0 fok közötti volt, 0, 9-2, 8 fokkal volt alacsonyabb, mint a sokévi átlag. A sokévi átlagtól való eltérés a Kisalföldön -1,4 °C - -2, 1 °C, a Dunántúlon -0, 9 °C - 1,9 °C, a Duna-Tis^a közén -1, 6 °C - -2, 0 °C, az Alföldön -1, 1 °C - -2, 6 °C, az Északi Középhegységben -0, 9 °C - -2, 8 C határok között változott. c/ Napfénytartam Az ország területén a napsütéses órák évi száma 1500 és 1800 közötti volt; 100-500 órával kevesebb, mint a sokévi átlag. Viszonylag több napfényt kapott a Dunántúl, kelet felé haladva a napfényhiány növekedik, a Nyírségben és a Felsőtisza vidékén 400-500 órával sütött kevesebbet a nap, mint a sokéves átlag /16 állomás havi napfénytartamainak időbeli alakulását a IV. 12. jelű ábra mutatja/. A tenyészidőszak alatt 1100-1300 volt a napsütéses órák száma. A legtöbb napfényt a Kisalföld egy része, a Duna-Tisza köze, valamint a Körösök vidéke kapta. A tenyészidőszakban az ország egész területén 100-300 óra napfényhiány volt. Az év, továbbá a tenyészidőszak napfénytartamainak a sokévi átlagtól való eltérését a IV. 13. jelű ábra mutatja. d/ Párolgás A szabad vízfelszín párolgásáról mérési eredmények és számítások alapján a IV. 14. sz. ábra tájékoztat. Amint az ábra is szemlélteti, a fagymentes időszak párolgási értékei általában nem érték el a sokévi átlagot. Ennek nyilvánvalóan főképpen az átlagosnál általában hűvösebb időjárás volt az oka. Különösen számottevő volt az átlagoktól való eltérés többek között Kunhegyes, Pestlőrinc, Kömpöc, Biharugra állomások esetében. Az 1980. évi 24 órai párolgás szélső értékeit a IV. 14. sz. ábra alatti táblázat tartalmazza. — 92 —