Vízrajzi Évkönyv 84., 1979 (Budapest, 1980)
Tartalomjegyzék
Állomás Évi középhőmérséklet Állomás Évi középhőmérséklet 1901-70 évek átlagában 1979 évben 1901-70 évek átlagában 1979 évben C° eltérés az átlagtól C° C° eltérés az átlagtól C° Mosonmagyaróvár 9, 6 9, 9 +0, 3 Kalocsa 10, 7 10, 6-0, 1 Szombathely/Rep. tér/ 9,2 9, 2 0, 0 Szeged/Rep. tér/ 10, 6 10, 9 +0, 3 Győr/Rep. tér/ 10, 2 10,1-0, 1 Salgótarján 9, 1 10, 0 +0, 9 Siófok 10, 4 10, 8 +0, 4 Kompolt 10, 0 10, 1 +0, 1 Keszthely 10, 5 10, 3-0, 2 Tokaj 10, 0 10, 0 0, 0 Kaposvár 10, 3 10, 6 +0, 3 Kisvárda 9, 2 9, 7 +0, 5 Pécs/Rep. tér/ 10, 0 10, 9 +0, 9 Nyiregyháza/Rep. tér/ 9, 6 9, 9 +0, 3 Martonvásár/Obsz. / 10, 0 10, 2 +0, 2 Debrecen/Rep. tér/ 10, 3 10, 2-0, 1 Budapest/Met. Int. / 10, 8 11, 7 +0, 9 Szarvas/Bikazug/ 10, 5 10, 7 +0, 2 Kecskemét/Kisérl. Int./ 10, 3 10, 4 +0, 1 Békéscsaba/Rep. tér/ 10, 8 10, 6-0, 2 A legalacsonyabb hőmérsékletet, -21,5 C’°-ot, január 17-én Békéscsabán /Békés m. / mérték. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 (,' alatti/ évi száma 65-105 volt, a hegyvidékeken 130-140. Győr és Zalaegerszeg kivételével a fagyos napok száma kevesebb mint az átlag. Téli nap/amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja mega 0 C°-ot/ 13-23, a hegyekben 50-60 fordult elő, országszerte kevesebb az átlagosnál. Zord nap /amikor a hőmérséklet minimum -10, 0 C° vagy ez alatti/ 8- 15 volt. Az év folyamán az ország területén 50-90 nyári napot /amikor a legmagasabb hőmérséklet legalább 25, 0 C°/ észleltek. Hőség nap /amikor a napi maximum eléri, vagy meghaladja a 30, 0 C°-ot/ 5-25 alkalommal fordult elő. Forró nap /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 35,0 C°-ot/ az Alföld déli részén 1-2 napon volt. A hőmérséklet évszakonkénti területi alakulásáról térkép helyett a következő szöveges jellemzés szolgál tájékoztatásul. A tél /december 1. -február 28. / első hónapjában átlag körüli /-1, 9 - +1, 8 fokos átlaghoz képesti eltéréssel /középhőmérséklet, januárban/ -1, 9 - +0, 1 fokos eltéréssel/ átlag alatti, februárban átlag feletti /+0, 7 - +3, 0 fokos átlagtól való eltéréssel/ középhőmérséklet volt a jellemző. A legmelegebb időszakok december utolsó napjaiban, január végén és február első öt napján, valamint 13. és 16. között voltak. December 30-án Szekszárdon /Tolna m. / 14, 6 C -ot, január 28-án Somogyszobon /Somogy m. / 16, 0 C°-ot, február 15- én Szegeden /Csongrád m. / 12, 6 C°-ot mértek. Ezzel szemben december 7-én Szentgott- hárdon /Vas m. / -16, 9 C°, január 17-én Békéscsabán /Békés m. / -21, 5 C°, február 11- én Putnokon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / -14, 9 C° volt a legalacsonyabb hőmérséklet. A fagyos napok száma 51-85, a nyugati országrész kivételével ez átlag alatti értéket jelent. Hasonlóan alakult a 17-66 téli nap és az 5-23 zord nap eloszlása is. Talajfagyot decemberben Sopron és Szentgotthárd környékén 10 cm mélységig, a Bükk- ben és Zempléni hegységben 20 cm mélységig észleltek. Januárban az egész országban 20 cm-es talajfagy volt. Februárban már csak Mosonmagyaróvár és Zirc környékén, valamint az Északi Középhegységben érte el a talajfagy határa a 20 cm-es mélységet. A tavasz /március 1. -május 31. / első hónapja enyhe volt, s 1, 6 - 3, 4 fok hőtöbblet mu- tatkozott. Április viszont 1, 0 - 1, 5 fokkal alacsonyabb középhőmérsékletü volt az átlagosnál. Május első tiz napjában óceáni hideg léghullámok hatására az évszakhoz képest igen hidegre fordult az idő, 18-a után pedig fokozatos felmelegedés következett. A leghidegebb időszakok március 8. és 12. között és a hónap utolsó két napján, április első dekádjában, április 18. és 23. között, illetve május első napjaiban voltak. Március 2-án Gyöngyösön /Heves m. / -7, 8 C°-ot, április 19-én Kékestetőn és Galyatetőn /Heves m. / -5, 4 C°-ot és május 4-én Zalaegerszegen/Zala m. / -2,2 C°-ot mértek. A legmagasabb havi hőmérséklet viszont március 15-én Kisteleken /Csongrád m. / 22, 7 C°, április 15-én Kunszentmiklóson /Bács-Kiskun m. / 25, 1 C° és május 20-án Örkényben /Pest m. / 34, 0 C° volt. Budapesten március 15-én 20, 4 C°-os maximumot mértek, amire a megfigyelések kezdete óta /1871/. még nem volt példa. Fagyos nap a tavaszi három hónapban 5-28 alkalommal fordult elő, ebből márciusra 5-11 esett. Májusban legfeljebb 3 fagyos napot észleltek. A tavaszi hónapokban téli nap nem volt. Nyári nap a magas hegyek kivételével /Kékestetőn nem észleltek/ májusban általában 12-16 alkalommal, hőség nap pedig 0-6 esetben fordult elő. Márciusban a hirtelen felmelegedés következtében megszűntek a talajfagyok. A nyár /junius 1.-augusztus 31./ során az átlagosnál hűvösebb időjárás uralkodott. Junius középhőmérséklete ugyan 1, 3 - 2, 5 fokkal magasabb volt az átlagnál, júliusé viszont 1, 9 - 3, 8 fokkal, augusztusé pedig 0, 8 - 2, 3 fokkal maradt el a sokévi havi középhőmér— 77 —
