Vízrajzi Évkönyv 84., 1979 (Budapest, 1980)
Tartalomjegyzék
séklettől. A leghüvösebb időszakok: július 2. és 6.,julius 9-12., 18., 23-24. , 29., valamint augusztus 26-31. Junius 18-án Királyréten /’Pest m. / 7,4 C°, julius 29-én Romhányban /Nógrád m. / 6, 5 Cl , augusztus 31-én Homokszentgyörgyön /Somogy m. / 4, 1 C° volt a havi legalacsonyabb hőmérséklet. A havi legmagasabb hőmérsékleteket junius 2-án Örkényben /Pest m. /, 34, 6 C , julius 26-án Szentesen /Csongrád m. /, 33, 0 C°, augusztus 3-án Kisteleken /Csongrád m. /36, 4 C° értékekkel mérték. Nyári nap az átlagosnál kevesebb, 3-57 esetben volt, júniusban fordult elő legtöbbször. A hőségnapok száma 0 és 23 között változott, több mint kétharmaduk júniusra esett. Forró nap /amikor a legmagasabb hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 35 C°-ot /és fülledt nap /amikor a legalacsonyabb hőmérséklet legalább 20 C°/ egyaránt csak augusztusban, legfeljebb két alkalommal a déli országrészben, elsősorban sikvidéki területeken fordult elő. Az ősz /szeptember 1.-november 30./ első hónapjának feléig, majd szeptember 19. és 22. között nyárias meleg uralkodott. A szeptemberi középhőmérséklet a Dunántúlon és az Alföld délnyugati részén kevéssel átlag alatti, az ország keleti felében átlag feletti volt. Az átlagnál 0, 4 - 2, 6 C°-al hűvösebb októberben különösen az első tíz nap hozott hideg i- dőt. November az évszakhoz képest enyhe volt, a sokévi átlagnál 0-0, 8 C -al magasabb havi középhőmérséklettel. Szeptember 17-én Homokszentgyörgyön /Somogy m. / -2,0 C°, október 26-án Alcsutdobozon/Fejér m./ -11, 3 C .november 26-án Királyréten /Pest m. /-6,6 C° minimumot mértek. Ezzel szemben szeptember 21 -én Vásárosnaményban /Sza- bolcs-Szatmár m. / 30, 5 C°, október 17-én Cegléden /Pest m. / 27, 6 C°, november 9-én Körmenden/Vas m. / 19, 2 C° volt a havi legmagasabb hőmérséklet. Szeptemberben 0-16, októberben 0-5 nyári nap fordult elő, ami átlag fölötti. Fagyos nap szeptemberben legfeljebb 1, októberben 3-14, novemberben 3-21 alkalommal volt. Téli napot szeptemberben maximum egyszer, októberben nyolcszor észleltek. Az igen enyhe december /középhőmérsékletek: 1, 0 és 5, 0 C° között/középhőmérsékletének eltérése a sokévi átlagtól +2, 0 és +3, 7 fok között alakult. A legmagasabb hőmérsékleti értéket, 17,5 C°-ot, december 4-én Zircen /Veszprém m./, a legalacsonyabbat,-12, 3 C°-ot, 14-én Kékestetőn /Heves m. / észlelték. A decemberi fagyos napok száma általában 7-18, a téli napoké 0-11, a zord napoké pedig legfeljebb 2 volt. Az öntözési félév, ill, tenyészidő /április 1. - szeptember 30. / középhőmérsékletéről és annak a sokévi átlagtól való eltéréséről nyújt áttekintést a IV. 11/b. jelű térkép. Mivel a sikvidéki állomások középhőmérséklete 15, 5 és 18, 0 C° közötti volt a tény észidő ben, e félév az ország nagy részében a sokévi átlagnál alacsonyabb hőmérsékletűnek mutatkozott. A hőmérséklet időbeli alakulásának szemléltetését célozza a IV. 9. jelű ábrasorozat, amely néhány állomás ötnapos középhőmérsékletét ábrázolja a 70 éves átlagokkal és s élső értékekkel együtt. Kitűnik julius hőhiánya és február-március hőtöbbleté. Tizenkét állomás havi középhőmérsékleti adatait szemlélteti э IV. 10. jelű grafikonsorozat. A hőtöbbletek, illetve hőhiányok az átlagokkal összehasonlítva szemléletesei! érzékelhetők. Leolvashatók a havi hőösszegek, az éviek és többéviek pedig számszerűen vannak megadva. c/ Napfényta tam Az év napsütéses óráinak száma 1700-2100 volt. A Dunántúl nagy része és a Duna-Tisza köze a sokévi átlagnál 25-130 órával több; a Hajdúság, a Nyírség és az Északi Középhegység területe pedig 60-300 órával kevesebb napsütést kapott. A napfénytartam havi összegeit az évi összegekkel együtt a IV. 12. sz. ábrasorozat mutatja. Látható, hogy májusban mir enhol n rfénytöbblet, hiány pedig juniusb- i, vagy júliusban, esetenként augusztusban mutatkozott. Az évi napfénytartam területi alakulását a IV. 13/a. jelű, a tenyészidőszakét a IV. 13/b. jelű térkép szemlélteti. A félév napsütéses óráinak száma 1300 és 1500 között volt, a legtöbb napsütést az ország középső részéről jelentették. A legnagyobb hiányok /50-190 óra/ az ország északi, északkeleti felén, az átlaghoz képesti többletek /30-80 óra/ pedig délen, délnyugaton fordultak elő. d/ Párolgás A szabad vízfelszín párolgásé -61 a IV. 14. sz. ábrán találhatók mért és számított adatok. A közölt adatok 3, 0 m'z felületű és 50 cm mélységű, talajba süllyesztett kádakból történő vizpárolgásra vonatkoznak. Az ábra 12 állomás havi párolgásösszegeit a többéves átlagokkal való összehasonlításban tünteti fel. Az állomások 24 óra alatt mért legnagyobb párolgás-mennyiségeit külön táblázat tartalmazza. 78 —
