Vízrajzi Évkönyv 84., 1979 (Budapest, 1980)
Tartalomjegyzék
legnagyobb havi csapadéktöbblet, ezzel szemben májusban, szeptemberben és októberben minden állomáson - helyenként nagymértékű - csapadékhiány mutatkozott. A csapadék időbeli eloszlásának szemléltetésére szolgál a IV. 5. rajz, 20 állomás napi csapadékösszegeinek ábrázolásával. A legcsapadékosabb hónapok: január és junius. A legszárazabb hónapokban, májusban és szeptemberben helyenként csak 2-5 esős nap volt. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok elsősorban júniusban, júliusban és augusztusban fordultak elő. A 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességéről a IV. 6/a. sZ. táblázat nyújt tájékoztatást. A leghevesebb felhőszakadást március 30-án Balassagyarmaton /Nógrád m. / észlelték, mikoris 2 perc alatt 4, 4 mm csapadék esett, s igy a zápor hevessége 367 l/s. ha volt. Á legnagyobb napi csapadékot, 99, 0 mm-t, augusztus 9-én Pécsett /Mecsekalja-Cserkut-Baranya m. / mérték, ami 170 percen át hullott, igy átlagos hevessége 97 l/s. ha volt. A 24 óra alatt mért és 50 mm-t meghaladó csapadékokat a IV.6/b. táblázat sorolja fel. Az év folyamán junius, julius és augusztus hónapokban 34, illetve márciusban és májusban 1-1, áprilisban és szeptemberben pedig 2-2 alkalommal mértek 50 mm-t meghaladó napi csapadékokat. A legtöbb helyen júniusban és augusztusban fordultak elő ilyen esőzések. A három legnagyobb napi csapadék értéke és észlelési helye a következő: 99, 0 mm - Pécs /Mecsekalja-Cserkut-Baranya m. /; 75, 0 mm - Táplánszentkereszt /Vas m. / és 69, 3 mm - Bükkszentlászló /Borsod-Abauj-Zemplén m./. Az 1978/79 évi tél hóviszonyainak jellemzésére készült a IV. 7/a. táblázat melyben 80 állomás na- pi hóvastagság adatai szerepelnek. November utolsó napjaiban gyakorlatilag az egész országban már hullott hó és elsősorban a Dunántúlon 2-25 cm-es hótakaró alakult ki, ami számos helyen december elején is megvolt, de a magas hegyeket és Nyugat Dunántúl egyes részeit kivéve december közepére mindenütt elolvadt. December második felében újból havazott, hótakaró azonban nem követte mindenhol a havazást, többnyire a Dunántúlon és a magas hegyekben volt hóboritás 1-17 cm-es vastagsággal. December végére az egész országban ismét elolvadt a hó. A január eleji havazás hatására néhány állomás kivételével csak vékony, 1-8 cm vastagságú hótakaró keletkezett, számos területen összefüggő hóboritás nem is volt. A legjelentősebb hóboritás az egész országban január második és harmadik dekádjában alakult ki, vastagsága 8 és 40 cm közötti, ám az ország egyes helyein /Keszthely, Siófok, Kecskemét, Szentes, stb. / csak néhány cm. A februári havazásokból csak vékony hótakaró keletkezett, figyelemre méltó, hogy az Alföldön a- lig volt hóboritás. A hó március első napjaiban mindenütt elolvadt. Az újabb havazások nyomán már csak a Mátrában maradt meg, de március közepére ez is eltűnt, majd utoljára a hónap végén és április első két napján észleltek havat újból, ugyancsak a Mátrában. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 40 cm-t, Borzaváron /Veszprém m. / január 16-18-án észlelték. Legkorábban november 15-én Szolnokon /Szolnok m./, legkésőbben április 5-én Galyatetőn /Mátra- szentimre. Heves m. / észleltek havat. A hóviszonyok időbeli alakulásának és tartamának áttekintését könnyitik meg a IV. 7/b. számú ábrák, melyek 50 állomás adatait grafikusan mutatják. Ezekből leolvasható, hogy a nyugati országrésztől eltekintve - ahol november végén - decemberben is hóboritás volt - összefüggő hótakaró országszerte januárban alakult ki. Januártól eltekintve számottevő hóboritásról az Alföldön alig lehet beszélni. Országszerte 25-35 hótakarós nap volt, a hegyekben 95-100, ami 5-15 nappal kevesebb az átlagosnál. A hótakaró vizegyenértékéről közölt adatok a IV. 8. sz. táblázatban találhatók. Az értékek vonalmenti 20 mérés /mintegy 100 m hosszon 10 helyen 2-2 mérés/ átlagát jelentik. Mérések november-március hónapokban voltak. A legtöbb mérést januárban végeznék, amikor általában 7-28 havas nap fordult elő, s a 6-21 cm átlagvastagságu hótakarónak 0, 11-0, 30 g/crn volt a térfogatsúlya. A többi hónapokban a hegyeket leszámítva 1-7 alkalommal mértek 2-10 cm-es átlagvastagságu havat 0, 10-0, 64 g/cm^ térfogatsúllyal. Átél folyamán a legnagyobb érték Gyöngyös - Kékestető állomáson /Heves m. / forult elő, ahol január 26- án és 27-én 29 cm volt a hóvastagság és 87 mm a vizegyenérték. b/ Hőmérséklet Az 1979. év középhőmérséklete 8, 0 és 11, 5 C° közötti értékekkel az ország nagy részén a sokévi átlagnál 0, 1-0,9 fokkal volt magasabb. Átlag alatti értékek Debrecen és Békéscsaba környékén, a Dunántúl nyugati és északkeleti részein, valamint az Északi Középhegységben fordultak elő. Néhány állomás évi középhőmérséklet értékei, a sokévi átlagtól való eltérésükkel együtt a túloldali táblázatban találhatók. Az évi középhőmérséklet területi alakulásáról nyújt áttekintést a IV. 1,1/a. jelű térkép. A hónapok .közül január, április, julius, augusztus és október az átlagnál hidegebb, szeptember átlag körüli, a többi hónap pedig az átlagnál melegebb volt. Az évi legmagasabb hőmérsékletek 30-35 C°-os értékkel általában augusztus első napjaiban, május 20-án, illetve junius első hetében fordultak elő. A legnagyobb meleget, 36, 4 C°-ot augusztus 3-án Kisteleken /Csongrád m. / és Nagykátán /Pest m. / észlelték. A legalacsonyabb hőmérsékletek -15, 0 és -19, 0 C° között januárban fordultak elő. — 76 —
