Vízrajzi Évkönyv 84., 1979 (Budapest, 1980)
Tartalomjegyzék
Az 1978/79-i tél /december 1.-február 28. / az átlagosnál csapadékosabb volt. Az ország legnagyobb részén 120-150 mm, a délnyugati határvidéken, a Mecsekben, Somogy megye jelentős részén és a magas hegyekben 200 mm-t meghaladó csapadék hullott. A legtöbb csapadékot, 296 mm-t Nagyatádon /Somogy m. /, a legkevesebbet, 90 mm-t Bábolnán /Komárom m. / mérték. A sokévi átlaghoz viszonyítva - az ország északnyugati részén fekvő kis területek kivételével - a tél meglehetősen csapadékos volt. A csapadéktöbblet általában országszerte 40-60 %-ig terjedt, s legnagyobb értéke Kiskunhalas /Bács-Kiskun m. / állomáson 126%- ot tett ki. A legnagyobb csapadékhiányt 19 %-os értékkel Bábolnán /Komárom m. / észlelték. A többi csapadékhiányos területen a sokévi átlagtól való eltérés csak néhány száza lék volt. A tavasz /március 1.-május 31./ csapadékszegénynek mutatkozott. Az évszak csapadékösszege általában 100-250 mm közötti volt. Л legtöbb csapadék, 279 mm Sopron- Brennbergbányán /Győr-Sopron m. /, a legkevesebb, 55 mm. Ősi/Veszprém m./ községben hullott. Az ország területének túlnyomó részén a sokévi átlagnál kevesebb csapadékot észleltek, liz alól csupán az északnyugati és keleti határvidék, a Zempléni hegység egy része a Bodrog-közzel és az Kszaki Középhegység magas területei képeztek kivételt. Az évszak csapadékhiánya általában 20 és 60 % között volt; a legnagyobb csapadékhiányt -68%-ot- Görgeteg /Somogy m. / községben észlelték. A csapadéktöbbletet mutató területek átlagtól való eltérése többnyire 10-20 %-os volt; a legnagyobb többlet, 46 %, Csarodán /Szabolcs- Szatmár m. / fordult elő. A nyál- / junius 1.-augusztus 31. /folyamán a csapadékeloszlás szeszélyesen alakult. Az ország középső részein 150-200 mm eső esett. A keleti és nyugati határvidék felé haladva nő a csapadékmennyiség. Vas és Zala megye egyes részein 350-400 mm, a Szatmári-sikságon 300-350 mm eső hullott. A legtöbb csapadékot, 453 mm-t Felsőszölnökön /Vas m./, a legkevesebbet, 96 mm-t Budapest-Vizafogó és Gombáspuszta /Komárom m. / állomásokon mértek. Az átlaghoz viszonyítva az ország nyugati részén és keleti csücskében 20-40 %-os csapadéktöbblet, másutt 0-20 % hiány mutatkozott. A legnagyobb pozitiv eltérést + 77 %-ot Kiskunhalason /Bács-Kiskun m. /, negativ irányút pedig 47 %-al a Hamvasi-Szivattyútelep /Békés m. / állomáson észlelték. Az ősz /szeptember 1.-november 30./ csapadékmennyisége a szeptember-októberi száraz időszak következtében a sokévi átlagnál az ország túlnyomó részén kevesebb. Az évszak csapadékösszege - a Nyirség területétől, a Somogyi dombvidék és a Bakony kis foltjaitól eltekintve - 50 és 200 mm között alakult. A legszárazabb terület, 50 . mm alatti csapadékösszeggel a Nyirség volt. A legnagyobb negyedévi csapadékösszeget, 208 mm-t Borzaváron /Veszprém m./, a legkisebbet, 39 mm-t Nyírbátorban /Szabolcs-Szatmár m. / mérték. A sokévi átlagnál a negyedévi csapadékösszeg az ország több mint 90 %-án volt kevesebb. Az átlaghoz képest a legnagyobb csapadéktöbbletet, 16 %-ot Balatonszepezden /Veszprém m./; a legnagyobb csapadékhiányt, 72 %-ot pedig Nyirábrányban /Szabolcs- Szatmár m./ észlelték. Az öntözési félév, illetve tenyészidő /április 1.-szeptember 30./ csapadékviszonyai a IV. 3. számú térképpáron láthatók. Az időszak csapadékösszege általában 200 és 400 mm közötti, csupán a Dunántúl nyugati széle és a magas hegyvidéki területek kaptak 400-500 mm-t, néhány helyen 500 rnm-t meghaladó e- sőt. A Dunántúl legnagyobb részén 300-400 mm, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúl jelentős részén 250-300 mm, a Nagykunságban viszont 200 mm-nél kevesebb csapadék hullott. A legtöbb csapadék, 585 mm Sopron- Brennbergbányán /Győr-Sopron m. / esett, a legkevesebbet 161 mm-t Budapest-Vizafogó állomáson mérték. Az átlaghoz viszonyítva az ország területének túlnyomó részén az öntözési félév száraz volt. Néhány helyen, a Dunántúl nyugati szélén, a Szatmár-Beregi sikságon, a Dunántúl déli részének kis foltjain és a Mátrában hullott az átlagot kevéssel meghaladó csapadék. A legnagyobb csapadéktöbbletet, 31 %-ot Jánk- majtison /Szabolcs-Szatmár m. /, a legnagyobb hiányt pedig, 48 %-ot a Hamvasi Szivattyútelep /Békés m. / állomáson észlelték. A csapadék havi és évi összgei a IV. 4/a. sz. táblázatsorozatban találhatók. Ahol rendelkezésre álltak a 70 éves átlagértékek, ott azok is szerepelnek a táblázatokban. Az észlelő állomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérő állomások a talajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtő szerinti csoportositásban következnek egymás után /a csoportositás vázlata a oldalon található/. A csapadékos napok száma 260 állomáson érte el, vagy haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /125/Borsodnádasdon /Borsod-Abauj-Zemplén m./, a legkevesebb pedig /60/ Kardoskuton /Békés m. / fordult elő. A csapadékmegoszlás jellegzetességeinek és a törzsértékektől való eltérésnek a szemléltetésére készült a IV. 4/b. ábra, mely 20 állomás havi csapadékösszegeit mutatja be. Erről látható, hogy az állomások többségénél január, február, junius, julius és december hónapokban volt a sokévi átlaghoz képest a — 75 —
