Vízrajzi Évkönyv 84., 1979 (Budapest, 1980)
Tartalomjegyzék
В. AZ ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK I. Az év hidrometeorológiai és hidrológiai jellemzése Ebben a fejezetben a csapadék és léghőmérséklet évi és évszakonkénti alakulását ismertetjükaz öntözési félévre vonatkozó adatokkal kibővitve. Általános tájékoztatást közlünk a napfénytartamról és a párolgási viszonyokról. Ezt a jellemzést kiegészitik а IV. fejezetben közölt térképek, ábrák és részletesebb adatokat tartalmazó kimutatások. Jellemezzük továbbá az év felszini és talajvizjárását, jég- és gázlóviszonyait, összehasonlítva a hosszabb idejű átlagokkal és szélsőségekkel. Jégviszonyokra vonatkozólag ösz- szehasonlitó adatokat megbízható régebbi észlelések hiányában csak a Dunáról és a Tiszáról közlünk.A gázlókra vonatkozó jellemzésben a Tisza esetében csak a közelmúlt időszakkal való összehasonlitás volt lehetséges, minthogy régebbi gázlómérések hiányoznak. Közöljük a belvizi elöntések összefoglaló adatait is. II. Felszini vizek 1-2. Az 1. fejezetben a fontosabb mércék napi középvizállásait, a 2. fejezetben a másodrendű mércék jellemző vízállásait tüntetjük fel. Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéinek adatai igy a megfelelő helyen, a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között vannak. Ennek az elrendezésnek hátránya, hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye, hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadó vízjárására gyakorolt hatására. Az egyes vízmércék anyagát tartalmazó táblázatokat számítógéppel készítettük. A jeges vízállásokat külön jelöljük. Jeges vízről beszélünk akkor is, ha a mércénél sikviz volt ugyan, de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó vagy jégtorlasz befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást. / A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullapont magasságát is közöljük, hogy a viz- szintek abszolút magassága gyorsabban kiszámítható legyen. Ugyanitt a vízgyűjtőterület nagyságát is feltüntetjük. A napi középvizállások az április 1. és szeptember 30. közötti nyári félévben a 7 és 19, egyébként a 8 és 16 órai leolvasások számtani középértékét jelentik. A napi középvizállások táblázata alatt külön csoportban vannak a havi jellemző vízállások /a legkisebb, a közepes és a legnagyobb vízállás/. A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mérce esetén közöljük egy többéves időszak, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és évi jellemző vízállásait, továbbá az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vízállás/. A mederváltozások miatt hosszabb időszak vízállásait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be, hogy a jellemző vízállások táblázatából a meglevő vizhozamgörbe alapján nem lehet a jellemző vízhozamokat meghatározni. Összehasonlításra továbbra is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait /szintén számitógépes feldolgozásban/, mert ez az időszak a benne foglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat. Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbször az utóbbi 10 év jellemző adatait is. Mértékadó szélső értékekként nem történelmű jelentőségű, gyakorlati érték nélküli adatokat, hanem lehetőleg olyan vízállásokat közlünk, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. budapesti LNV-ként nem az 1838. évi 1036 cm-es jeges árvizet tüntettük fel,mert a szabályozás óta ilyen vízállás előfordulásának igen kicsiny a valószínűsége; a dunaremetei LKV-ként pedig a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős feltöltődése miatt az 1888 I. 1-én észlelt, eddig valóban legkisebb vízállás /40cm/ a jelenlegi mederviszonyok mellett nem következhet be és ezért megtévesztő lenne. Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullapontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullapontokra vonatkoznak. Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullapontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946. évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást. Az 1934. évi Évkönyvben / 69-72. oldal/ közölt és azóta szükségessé vált javításokat külön kimutatásban összefoglaltuk /az Л/5. pont alatt./ Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vízmérce észlelési adatait. A kihagyott észlelési anyag kézirata az Intézetben, a Központi Vízrajzi Adattárban az érdeklődők rendelkezésére áll. 3-4. A két fejezet anyaga szorosan összefügg egymással, sőt a 4. fejezet az 1. fejezet anyagát is kiegészíti egyes keresztszelvényeivel. A 3. fejezetben a számítógéppel összeállított táblázatokba foglalt napi középvizhozamokat közöljük, a 4. fejezet a fontosabb vizhozamgörbéket és mérési ill, mérce-keresztszelvényeket tartalmazza.
