Vízrajzi Évkönyv 84., 1979 (Budapest, 1980)
Tartalomjegyzék
Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következők: A. AZ ADATGYÜJTŐHÁLÓZAT 1. Az adatgyüjtöhálózat állomásai betűrendben, vizmérceállomások, talajvizszinószlelö kutak és meteorológiai állomások csoportosításban vannak felsorolva. Az Intézet kezelésében levő /országos és tanulmányi /vízmércék mindegyikének adatait közöljük, az egyéb szervek /vízügyi igazgatóságok/ állomásai közül csak azoknak az adatait tüntettük fel, amelyeken rendszeresen észlelnek és amelyek általában természetes vízfolyáson vannak. így nem szerepelnek az árvízi, továbbá az öntöző- és a belvízcsatornákon levő mércék adatai. Az intézeti mércék törzsszámaként a gépi számításban használt kódszám szerepel, a többi mérce esetén a vízügyi igazgatóság által használt római és arab számot tüntettük fel. A vizállásészlelés tényét külön nem tüntettük fel, mert ez feltétele az állomás közlésének, de a vízhozam-, vizhőmérséklet- és hordalékmérési helyeket a megfelelő rovatban +-tel megjelöltük. A talajvizszinészlelő kutakat betűrendben és törzsszámúk szerint is összeállítottuk. A kutak nevüket attól a helységtől kapták, amelynek a közigazgatási területén vannak. A kutak túlnyomó részét az Intézet üzemelteti. A vízügyi igazgatóságok kezelésében levő kutakat a vizmérceállomásokhoz hasonlóan láttuk el törzsszámmal. A meteorológiai állomások legnagyobb részét az Országos Meteorológiai Szolgálat kezeli. A vízügyi vonatkozású meteorológiai állomások egyrésze kísérleti és tájjellemző területeken létesült, másik része mint csapadékmérő állomás a vízügyi őrházak mellett működik. Az Évkönyv részletes adatokat a csapadékról, ill. a hótakaróról közöl s ezért csak ezeknek a közlési oldalszámát tüntettük fel. A léghőmérsékletre /kiima-állomás/, a napfénytartamra és a párolgásra csak a megjegyzés rovatban utalunk. Csapadékot minden felsorolt állomáson mérnek. 2. Az országos vizmércehálózat vázlata a Duna- és a Tiszavölgy vízmércéit vízrajzi rendben, vázlatosan tünteti fel. A jelölések jelentését az ábra mutatja. 3. Az országos vizmércehálózat állomásai vízfolyások szerinti kimutatás tulajdonképpen az előző pontban közölt vázlatnak vízrajzi rend szerinti leírása. A kimutatásban a naponként táviratozó vizmérceállomások nevét aláhúztuk, a rajzoló és a távjelző mércéket megjelöltük. 4. Az országos vizmércehálózat mércéinek törzskönyvi adatait a mércék betűrendje szerinti ösz- szeállitásban közöljük. A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés, ill. az 1969-70. évi felvételek alapján készült Vízrajzi Atlasz Duna 1-3. kötete, a tiszai vízmércékét pedig az 1957-67. évi felvételekből összeállított Vizrajzi Atlasz Tisza 1-4. kötete szerint tüntettük fel, a többi folyó vízmércéjének helyét a már elkészült Vízrajzi Atlasz-kötetek, ill. néhányét térképi lemérés alapján közöljük. Vízgyűjtőterületként az Intézet Hidrológiai Atlaszainak eddig megjelent köteteiben szereplő, u- jonnan meghatározott értékeket közöljük. Néhány vízmérce esetében, ahol a vízgyűjtőterület megnyugtató módon nem határolható el, hiányjelet /-/ tettünk. A mércék "0" pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik. Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért minden magassági adat mellett megjelöltük a szintezési alapfelületet. Egyes vízmércék esetén a nullapontnak nemcsak az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó, az utóbbi időben meghatározott magasságát, hanem a korábbi szintezési alapsikra vonatkoztatott magasságát is közöljük, hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlitást, illetve az országos magasságra való áttérést megkönnyitsük. 5. A vizállásadatokra vonatkozó javítások a régebbi "VizáLlások"-ban és a "Vizrajzi Évkönyv"- ekben közölt adatokra utalnak s igy lehetővé válik az ott feltüntetett vízállás adatoknak a jelenlegi vízmércére való vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934. évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált javításokat foglaltuk össze. 6. A talajvizszinészlelő, a forrásvizhozam és a csapadékméró állomások csoportosításának vázlata az állomások vízgyűjtők szerinti rendszerezését és a területrészek számozását mutatja. A Duna érintett vizgyüjtőrészét két - az Ipoly torkolata fölötti és alatti - főszakaszra osztottuk, a Tisza vízgyűjtőjének a Bodrog torkolata fölötti és alatti részét különböztetjük meg. Mind a két-két főszakasz nagyobb mellékfolyók beömlése szerint további részekre tagolódik. A vázlat a Hl. 1, 4. és a IV. 4, 6. alfejezetekre vonatkozik.
