Vízrajzi Évkönyv 83., 1978 (Budapest, 1979)
Tartalomjegyzék
Az 1977/78-i tél /decemberi-február 28/ túlnyomórészt igen száraz volt. Az ország legnagyobb részén csak 50-100 mm csapadék hullott, de az északi hegyvidéken, va- laminta délnyugati és keleti határszélen is csak 100-130 mm volt az évszak csapadékösz- szege. A legtöbb csapadékot, 143 mm-t, Jánkmajtison /Szab. -Szatmár m. / mérték, a legkevesebb csapadék, 46 mm, Vámosmikolán /Pest m. / esett. Az átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén igen száraz időjárás uralkodott. A csapadékhiány az ország jelentős részén 20-40%-ig terjedt s a legnagyobb értéke Zom- ba-Paradicsompuszta /Tolna m. / állomáson 58%-ot tett ki. A csapadéktöbblet a keleti határszélen jelentkezett néhány %-os értékkel s a legnagyobb-többlet, 18%, Battonyán/Bá- kés m. / volt. A tavasz /március 1-május 31/ az ország legnagyobb részén csapadékos időjárást hozott. Az évszak csapadékösszege általában 150-250 mm volt, de elszórtan néhány folton 250-300 mm hullott. A legtöbb csapadékot, 374 mm-t, Szilvásvárad-Feketesár /Heves m. / állomáson, a legkevesebbet, 112 mm-t, Ősiben /Veszprém m. / mérték. Az átlaghoz képest az ország legnagyobb részén csapadéktöbblet mutatkozott. A többlet általában 20-80 %-ot ért el s a legnagyobb .Gyöngyöspata-Nagyparlag /Heves m. / állomáson, 101 % volt. A csapadékhiány a Dunántúl egyes részein és elszórtan néhány kisebb folton jelentkezett 10-20 %-os értékekkel s a legnagyobb hiány, 32%, Isztiméren /Fejér m. / volt. A nyár /junius 1-augusztus 31./ csapadékeloszlása igen szeszélyesen alakult. A Dunántúl északi-északnyugati vidékén csak 75-150, az ország többi részén általában 150- 250, elszórtan néhány kisebb-nagyobb folton 250-300 mm-t ért el az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 345 mm-t, Ártándon /Hajdu-Bihar m. / mérték, a legkevesebb, 58 mm, Dunakilitiben és Feketeerdőn /Gyór-Sopron m. / esett. Az átlaghoz viszonyítva az ország nagyobb részén csapadékos időjárás uralkodott. A csapadéktöbblet az ország jelentős részén 20-40, néhány folton 60-70 %-ig terjedt, sőt Mindszenten /Csongrád m. / 85 %-os többlet mutatkozott. Ezzel szemben csapadékhiány az ország kisebb részén jelentkezett 20-40, sőt a Dunántúl északnyugati szögletében 40- 60 %-os értékekkel s a legtöbb Dunakilitiben /Győr-Sopron m. / 70 % volt. Az ősz /szeptember 1-november 30/ a mérsékelten száraz szeptember, valamint a rendkívül száraz október és november következtében országszerte jelentős csapadékhiánnyal zárult. Az évszak csapadékösszege az ország középső, Ш. déli vidékén csak 25- 50, a többi részén 50-100 mm volt, elszórtan kisebb foltokon pedig 100-125 mm csapadék esett. A legtöbb csapadék, 135 mm Nagylakon /Csongrád m. / hullott, a legkisebb mennyiséget, 14 mm-t, Felsőszentivánon /Bács-Kiskun m. / mérték. Az átlaghoz képest az ország egész területén igen száraz volt az időjárás. A csapadékhiány általában 40-60, délen 60-80%-ig terjedt s a legnagyobb értékét, 91 %-ot, Fel- sőszentivánon/Bács-Kiskun m. /érte el, mig a legkisebb hiány Nagylakon /Csongrád m. / 4 % volt. Az öntözési félév ill. tenyészidő /április 1-szeptember 30/ csapadékviszonyait a IV. 3. számú térképpáron tüntettük fel. Az időszak - mivel május, junius és július csapadékos volt - az ország nagyobb részén csapadéktöbblettel zárult. Túlnyomórészt 300-500, elszórtan kisebb foltokon 500 mm-nél is több csapadék hullott. A Dunántúl északnyugati vidékén azonban csak 200-300 mm volt a félév csapadékösszege. A legtöbb csapadék, 652 mm, Szilvásvárad-Feketesár /Heves m. / állomáson esett, a legkevesebbet pedig, 201 mm-t Feketeerdőn /Győr-Sopron m. / mérték. Az átlaghoz viszonyítva az ország nagyobb részén csapadékos volt az öntözési félév. A csapadéktöbblet általában 20-40, elszórtan néhány folton 40-60 % volt. Ezzel szemben a Dunántúl egyes vidékein 10-20%- os csapadékhiány mutatkozott. A legnagyobb többlet, 62%, Gyöngyöspata-Nagyparlag /Heves m. / állomáson, a legnagyobb hiány, 47%, Mosonszentmiklóson /Győr-Sopron m. / jelentkezett. A csapadék havi és évi összegeit összefoglaltuk a IV. 4/a sz. táblázatokban,és ahol rendelkezésre állnak, a 70 éves átlagokat is közöljük. Az észlelő állomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérő állomásokat a talajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk /vázlat a 73. oldalon/. A csapadékos napok száma a közölt állomások közül mindössze 65 állomáson haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /126/ Jánkmajtison /Szabolcs-Szatmár m./, a legkevesebb pedig /59/ Nagyigmándon /Komárom m. / fordult elő. A csapadékmegoszlás jellegzetességeinek és a törzsértékektől való eltérésnek a szemléltetése céljából 20 állomás havi csapadékösszegeit ábrázoltuk a IV. 4/b rajzon. Az ábrák szemléltetik, hogy a legnagyobb csapadéktöbblet a legtöbb állomáson májusban, júniusban és júliusban volt, ezzel szemben a többi hónapokban sok helyen - különösen októberben és novemberben - jelentékeny csapadékhiány mutatkozott. A csapadék időbeli eloszlásának szemléltetésére 20 állomás napi csapadékait ábrázoljuk a IV. 5. rajzon. A legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: május, junius és julius. A legszára— 75 —
