Vízrajzi Évkönyv 83., 1978 (Budapest, 1979)

Tartalomjegyzék

zabb hónapban novemberben 1-4 napon hullott csapadék. Igen csapadékszegény volt még október is.

A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok fóleg júniusban és júliusban fordultak el<5. A 4 óránál rö- videbb idejű záporok hevességét foglaltuk össze a IV. 6/a. sz. táblázatban. A leghevesebb felhőszakadást január 3-án Hódmezővásárhelyén /Csongrád m. / észlelték, ahol 1 perc alatt 3, 9 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 650 1/s.ha volt, mig a legnagyobb csapadékot, 87, 5 mm-t, julius 2-án Baktalórántházán /Szabolcs-Szatmár m. / mérték, ami 161 percen át hullott, s igy 90 1/s.ha hevességet jelent.

A 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat; soroljuk fel a IV. 6/b. táblázatban. Az év folyamán május-julius hónapokban 48, ill. augusztusban 4 és szeptemberben 2 alkalommal mértek 50 mm-t meghaladó napi csapadékokat. Legtöbb helyen júniusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. A legnagyobb napi csapadékot, 87, 5 mm-t, julius 2-án Baktalórántházán /Szabolcs-Szatmár m. / mérték, és junius 10-én Zamárdi- Szántód állomáson 82, 3 mm esett.

Az 1977/78-i tél hóviszonyainak jellemzésére a IV. 7/a. sz. táblázatokban összefoglaltuk a napi hóvastagságokat 80 állomásra vonatkozóan. November utolsó napjaiban az ország túlnyomó részén már hullott hó, majd december elején ismét országszerte havazott és a sikságon 1-20, a hegyeken 20-30 cm-es hótakaró alakult ki, amely azonban december végére, a hegyeket kivéve, fokozatosan elolvadt. Január elején és közepén ismét országszerte többfelé volt kisebb havazás, de a hótakaró vastagsága csak néhány cm-t tett ki, majd a hónap végére, a Mátra vidékét kivéve, csaknem mindenütt eltűnt a hó. Február elején néhány helyen, 10-e, majd 20-a táján országszerte havazott, de a kialakult 5-25, a hegyeken 25-60 cm-es hótakaró a hó végére - a hegyeket kivéve - mindenütt eltűnt. Március elején a hó már a magasabb hegyeken is elolvadt s csak a hónap 20-a táján esett a hegyvidékeken néhány cm-t kitevő hó, de március végén az is eltűnt. Április 15-e táján egy-két helyen ismét havazott, de az 5-15 cm-es hótakaró néhány nap múlva elolvadt.

A hótakaró legnagyobb vastagságát, 78 cm-t, Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m. / február 18- 22-én észlelték. Legkorábban november 14-én Lentiben /Zala m. /, legkésőbb április 18-án Galyatetőn mértek havat, de még május 12-én is észleltek hófoltokat.

A hóviszonyok időbeli alakulásának ill. tartamának áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságokat rajzban is feltüntettük 50 állomásra vonatkozóan a IV. 7/b. sz. ábrákon. Ezekből leolvasható, hogy a tél folyamán összefüggő hótakaró november végétől alakult ki december végéig. Február elején, majd utolsó de- kádjában országszerte keletkezett néhány cm-es hótakaró, de az a síkságokon a hónap végén a hegyeken március elején mindenütt eltűnt. Március második felében és április közepe táján csak egy-két helyen alakult ki még néhány napig tartó hóréteg. A hótakaró vastagsága a síkságokon általában 5-25, a hegyeken 25- 35 cm-ig terjedt.

A hótakaró vizegyenértékéről közlünk adatokat a IV. 8. sz. táblázatban. Az értékek vonalmenti 20 mérés /mintegy 100 m hosszon 10 helyen 2-2 mérés/ átlagát jelentik. Mérések november-március hónapokban voltak. A legtöbb mérést a sik területeken és a hegyeken is februárban végezték, amikor általában 5-15, ill. 15-28 havas nap fordult elő s az 5-70 cm-es hótakarónak 0, 10-0, 30 g/cm volt a térfogatsúlya. Ezzel szemben a többi hónapokban - a hegyeket nem számitva - 1-13 napon mértek 4-30 cm-es havat 0, 10-0, 30 g/cm térfogatsúllyal. A tél folyamán a legnagyobb érték Gyöngyös-Kékestető állomáson fordult elő, ahol február 20-án 72 cm-es volt a hóvastagság és 245 mm volt a vizegyenérték.

b. Hőmérséklet

Az 1978. év középhőmérséklete az ország egész területén 7, 0-11, 0 C°közötti értékekkel átlag alatti volt. A negativ eltérés a keleti és északkeleti határszélen, valamint Szentgotthárd környékén 1,0-1, 5, máshol 0, 2-0, 9 fokot ért el. Néhány állomásra vonatkozóan az évi középhőmérsékletet és az átlagtól való eltérést a túloldali táblázatban foglaltuk össze és területi alakulását a IV. 11/a. jelű térkép szemlélteti.

A hónapok közül április-szeptember kisebb mértékű és november jelentékeny hőhiányt mutatott. Meleg volt január és március, de februárban, októberben és decemberben átlag körüli hőmérsékletek alakultak ki. 0

Az évi legmagasabb hőmérsékletek általában 29, 0-33, 0 C -ot értek el és augusztus 4-én, 7-8-án vagy szeptember 11-én állottak be. A legnagyobb meleget, 33, 6 C -ot, augusztus 8-án Bácsalmáson /Bács- Kiskun m. / mérték. A legalacsonyabb hőmérsékletek -J2, 0- -22, 0 C között február 21-22-én vagy december 5-én következtek be. A legnagyobb hideg, -24, 2 C , február 21-én Nagykanizsán /Zala m. / fordult elő.

A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ évi száma átlag feletti értékeket mutatott, mivel 80-130, a hegyvidékeken 130-140 fordult elő. Téli nap /amikor a hőmérséklet maximuma nem haladta meg a 0 C°-ot/ 20-40, a hegyeken 50-70 volt, ami alatta maradt az átlagnak. Zord napot /amikor a minimum-hőmérséklet -10, 0 C° alatt van/ az ország nyugati részén 2-8, máshol 5-10, a hegyeken 10-15 esetben észleltek, ami átlag alatti értéknek felel meg. A nyári napok /amikor a hőmérséklet maximuma eléri vagy felülmúlja a 25, 0 C°-ot/ évi száma az ország északnyugati felében 35-45, máshol 45-60 volt, ami jóval átlag alatti értéknek tekinthető. Hőségnap /amikor a maximum eléri vagy meghaladja a 30, 0 C°-ot/ 1-7 fordult elő, ami lényegesen kevesebb a sokévi átlagnál. Az év folyamán forró nap /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 35, 0 C°-ot/ az ország területén sehol sem volt.

— 76 —