Vízrajzi Évkönyv 82., 1977 (Budapest, 1978)
Tartalomjegyzék
Az 1976/77-i tél/december 1-február 28/ országszerte rendkívül csapadékos volt. Az ország nagyobb részén 175-250 mm csapadék hullott, sőt elszórtan néhány helyen 250-300, az északi hegyvidéken 300-400 mm volt az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 412 mm-t, Mátraszentimre-Mátraszentlászló állomáson /Heves m. / mérték, mig a legkevesebb csapadék, 143 mm, Békésszentandráson /Békés m. / esett. Az átlaghoz viszonyítva az ország egész területén igen csapadékos időjárás uralkodott. A csapadéktöbblet az ország területének jelentős részén 60-120, az északi vidékeken 120-160%-ig terjedt, sőt Erdőbényén /Borsod m. / 194 %-ot ért el, mig a legkisebb többlet Mosonszentmiklóson /Győr-Sopron m. /23 % volt. A tavasz /március 1-május 31/ csapadékeloszlása igen változatos volt. Az évszak csapadékösszege általában 100-150 mm-t tett ki, de elszórtan kisebb területeken és néhány folton 150-200 mm hullott. A legtöbb csapadékot, 221 mm-t, Bakonybélen/Vesz - prém m. /, mig a legkevesebbet, 75 mm-t,Jákon /Vas m. / mérték. Az átlaghoz képest az ország legnagyobb részén csapadékhiány mutatkozott. A hiány általában 10-40 %-ot ért el s a legnagyobb,Jákon /Vas m. / 54 %-ot tett ki. A csapadéktöbblet a keleti-északkeleti határszélen és elszórtan, főleg északon kisebb-nagyobb foltokon jelentkezett 10-20 %-os értékekkel s a legnagyobb többlet, 37 %, Miskolcon /Borsod m. / és Sárospatakon /Borsod m. / volt. A nyár/junius 1-augusztus 3l/ csapadékeloszlása igen szeszélyesen alakult. Az or- szágtulnyomó részén 100-200, kisebb területeken 200-250, néhány folton 250-300 mm-t is elért a csapadékösszeg. A legtöbb csapadékot, 369 mm-t, Szin állomáson /Borsod m. / mérték, a legkevesebb, 72 mm, Káván /Pest m. / esett. Az átlaghoz viszonyítva az ország területén -kisebb-nagyobb foltok kivételével- száraz időjárás uralkodott. A csapadékhiány az ország jelentős részén 20-40, néhányfol- ton 40-50 %-ig terjedt, sőt Tárkány-Alsóvasdinnye állomáson /Komárom m. / 60 %-os hiány mutatkozott. Ezzel szemben csapadéktöbblet elszórtan csak kisebb területeken jelentkezett 10-40 %-os értékekkel, a maximum viszont Vállaj-Ágerdőmajor állomáson /Szabolcs-Szatmár m. / 88 %-ot tett ki. Az ősz /szeptember 1 - november 30/ a mérsékelten száraz szeptember és az i- gen száraz október következtében, valamint november átlag körüli csapadéka hatására az ország túlnyomó részén csapadékhiánnyal .zárult.. Az évszak csapadékösszege az ország északnyugati vidékein 50-100, a többi részén 100-150 mm-t tett ki, a Dunántúl déli megyéiben pedig 150-250 mm csapadék esett. A legtöbb csapadék, 262 mm, Homokszent- györgyön /Somogy m. / hullott, mig a legkisebb mennyiséget, 41 mm-t, Sarród -Mexikó- puszta állomáson /Győr-Sopron m. / mérték. Az átlaghoz képest az ország területén - egy-két kisebb-nagyobb folt kivételével - száraz volt az időjárás. A csapadékhiány az ország legnagyobb részén 10-40, a nyugati határvidéken 40-60 %-ig terjedt s a legnagyobb értékét, 71 %-ot, Sopronban érte el. Csapadéktöbblet csak elszórtan néhány folton jelentkezett 10-20 %-os értékekkel és a legnagyobb többlet, 31 %, Szentlászlón /Baranya m. / mutatkozott. Az öntözési félév ill. tenyészidő /április 1-szeptember 30/ csapadékviszonyait a IV. 3. számú térképpáron tüntettük fel. Az időszak - mivel május, junius, julius és szeptember igen száraz volt - az ország túlnyomó részén csapadékhiánnyal zárult. Nagyobbrészt 200-300, a határvidékeken 300-400 mm volt a félév csapadékösszege, de elszórtan kisebb foltokon 200 mm-nél is kevesebb hullott. A legtöbb csapadék, 528 mm, Szin állomáson /Borsod m. /esett, mig a legkevesebbet, 163 mm-t, Tárkány-Alsóvasdinnye állomáson /Komárom m. / mérték. Az átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén igen száraz volt az öntözési félév. A csapadékhiány általában 20-40, elszórtan kisebb foltokon 40-50 % volt. Ezzel szemben északkeleten kisebb területeken, a Maros környékén és elszórtan jelentéktelen foltokon 10-20 %-os csapadéktöbblet mutatkozott. A legnagyobb hiány, 53 %, Rajkán /Győp-Sopron m. / és Tárkány-Alsóvasdinnyén /Komárom m. /, mig a legnagyobb többlet, 48 %, Vállaj-Ágerdőn /Szabolcs-Szatmár m. / jelentkezett. A csapadék havi és évi összegeit összefoglaltuk a IV. 4/a. sz. táblázatokban és ahol rendelkezésre állnak, a 70 éves átlagokat is közöljük. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérő állomásokat a talajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk /vázlat a 73. oldalon./ A csapadékos napok száma a közölt állomások közül mindössze 30 állomáson haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap/124/ Jánkmajtison /Szabolcs-Szatmár m./, a legkevesebb pedig /66/ Budapest / S zőnyi- úti átemelő/, Apc /Heves m. /, Verseg /Pest m. / és Tiszaörs /Szolnok m. / állomásokon fordult elő. A csapadékmegoszlás jellegzetességeinek és a törzsértékektől való eltérésnek a szemléltetése céljából 20 állomás havi csapadékösszegeit ábrázoltuk a IV. 4/b. rajzon. Az ábrák szemléltetik, hogy a legnagyobb csapadéktöbblet a legtöbb állomáson januárban, februárban, márciusban, novemberben volt, mig sok helyen a többi hónapokban - különösen májusban és októberben - jelentékeny csapadékhiány mutatkozott. — 75
