Vízrajzi Évkönyv 82., 1977 (Budapest, 1978)
Tartalomjegyzék
A csapadék időbeli eloszlásának szemléltetésére 20 állomás napi csapadékadatait ábrázoljuk a IV. 5. rajzon. A legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében:február, január és november. A legszárazabb hónapban októberben 3-6 napon hullott csapadék. Igen csapadékszegény volt még május is. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok főleg júniusban, júliusban és augusztusban fordultak elő. A 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességét foglaltuk össze a IV. 6/a. sz. táblázatban. A leghevesebb felhő- szakadást junius 14-én Sopronban /Győr-Sopron m. / észlelték, ahol 2 perc alatt 11, 4 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 950 l/s.ha volt, mig a legnagyobb csapadékot, 67, 0 mm-t junius 26-án Nagykörűn /Szolnok m. / mérték, ami 90 percen át 123 1/s. ha hevességet jelent. A 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel a IV. 6/b. táblázatban. Az év folyamán juni- us-augusztus hónapokban 90, ill. novemberben 11 alkalommal mértek 50 mm-t meghaladó napi csapadékot. Legtöbb helyen júliusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. A legnagyobb napi csapadékot, 86, 4 mm-t, augusztus 10-én Felsőtárkányban /Heves m. / mérték, mig julius 8-án Nyiradony-Aradványpuszta állomáson 83, 0 mm esett. Az 1976/7V-i tél hóviszonyainak jellemzésére a IV. 7/a. sz. táblázatokban összefoglaltuk a napi hóvastagságokat 80 állomásra vonatkozóan. November utolsó hetében hullott többfelé hó és a síkságokon 1-15, a hegyeken és északkeleten 15-25 cm-es hótakaró alakult ki, de a hónap végére elolvadt. December elején néhány helyen /1-15 cm/, majd a hónap közepe táján többfelé havazott, de a hótakaró vastagsága csak 1-10 cm-ttett ki és december 20-ára csaknem mindenütt elolvadt. Az év utolsó napjaiban országszerte 5-30 cm- es összefüggő hótakaró alakult ki, sőt a hegyeken január közepe táján 30-40 cm-ig növekedett. Ez csak január utolsó harmadában kezdett olvadni és a hónap végére csaknem mindenütt eltűnt. Február elején ismét országszerte esett hó, de az 5-25 cm-es hótakaró 10-e, a hegyeken 20-a táján elolvadt. Március elején szórványosan, főleg keleten kialakult 1-5 cm-es hótakaró néhány nap múlva eltűnt. Március utolsó napjaiban sokfelé, főleg a nyugati országrészben havazott, de az 5-20 cm-es hótakaró április elején mindenütt elolvadt. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 63 cm-t, Kékestetőn /Gyöngyös, Heves m. / január 18-23-án észlelték. Legkorábban november 20-án Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m./, legkésőbb április 16-án Galyatetőn és Nyirlugoson /Szabolcs-Szatmár m. / mértek havat. A hóviszonyok időbeli alakulásának ill. tartamának áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságokat rajzban is feltüntettük 50 állomásra vonatkozóan a IV. 7/b. sz. ábrákon. Ezekből leolvasható, hogy a tél folyamán összefüggő hótakaró december végétől alakult ki január végéig. Február első harmadában országszerte keletkezett néhány cm-es hótakaró, de az egy hét után eltűnt. Március végén a Dunántúlon és az é- szaki hegyvidéken alakult ki még néhánynapig tartó hóréteg. A hótakaró vastagsága általában 5-20, a hegyeken 20-30 cm-ig terjedt. A hótakaró vizegyenértékéről közlünk adatokat a IV. 8. sz. táblázatban. Az értékek vonalmenti 20 mérés /mintegy 100 m hosszon 10 helyen 2-2 mérés/ átlagát jelentik. Mérések november-április hónapokban voltak. A legtöbb mérést a sik területeken és a hegyeken is januárban végezték, amikor általában 7-25, ill. 3 25-31 havasnap fordult elő s az 5-60 cm-es hótakarónak 0, 10-0, 30 g/cm volt a térfogatsúlya. Ezzel szemben többi hónapokban - a hegyeket nem számítva - csak 1-8 napon mértek 3-20 cm-es havat 0, 10-0, 30 g/cm térfogatsúllyal. A tél folyamán a legnagyobb érték Gyöngyös-Kékestető állomáson fordult elő, ahol január 24-én 62,0 cm-es hóvastagság mellett 179, 8 mm volt a vizegyenérték. b. Hőmérséklet-------------Az 1977. év középhőmérséklete a-z-crrszág területének nagyobb részén 9-, 0-12, 0 C^közötti értékekkel mérsékelten átlag feletti volt. Negativ eltérés csak a Közép-Tisza vidékén és a keleti határszélen nagyobb területeken, valamint elszórtan néhány kisebb-nagyobb folton mutatkozott és 0, 1-0, 5 fokig terjedt, a pozitív eltérés pedig az ország nagyobb részén 0, 1-0, 8 fokot ért el. Néhány állomásra vonatkozóan az évi középhőmérsékletet és az átlagtól való eltérést a túloldali táblázatban foglaltuk össze, mig területi alakulását a IV. ll/a. jelű térkép szemlélteti. A hónapok közül április, julius és augusztus kisebb mértékű, mig szeptember és december jelentékeny hőhiányt mutatott. Igen meleg volt február és március, de január, október és november is hőtöbblettel zárult, mig májusban és júniusban átlag körüli hőmérsékletek alakultak ki. Az évi legmagasabb hőmérsékletek általában 31, 0-34, 0 C°-ot értek el és junius 11-én és 14-énvagy julius 13-án és 31-én állottak be. A legnagyobb meleget, 35,2 C°-ot, junius 11-én Kunszentmiklóson/Bács- Kiskun m. / mérték. A legalacsonyabb hőmérsékletek -11, 0- -20, 0 C° között január 1, 5, 9, 17 és 19-én vagy február 3, 4és 14-én ill. december 6-án következtek be. A legnagyobb hideg, -21, 2 C°, január 1-én Karca - gon /Szolnok m. / fordult elő. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C°alá szállt/ évi száma átlag a- latti értékeket mutatott, mivel 65-110, a hegyvidékeken 130-140 fordult elő. Téli nap /amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0 C°-ot/ 10-35, a hegyeken 30-60 volt, ami alatta maradt az átlagnak. — 76 —
