Vízrajzi Évkönyv 81., 1976 (Budapest, 1977)
Tartalomjegyzék
Mérceállomás, időszak 1 j é g Összes jeges Állójeges legkorábbi átla goslegkorábbi átla gosátlagos legkésőbbi átla gos legké sőbbj n арок megjelenése beállása felengedése eltűnése max. átl. max. átl. Tiszabecs 1975/76 XI. 25III. 10 821930/31-1969/70 XI. 9 XII. 21 XII. 6 I. 4 II. 12 III. 19 II. 25 III. 25 105 49 70 34 1890/91-1969/70Vásárosnamény 1975/76 XI. 26XI. 28III. 15III. 19 94651930/31-1969/70 XI. 10 XII. 17 XI. 28 I. 1 II. 18 III. 27 III. 2 III. 29 115 51 96 38 1890/91-1969/70 XI. 2 XII. 14 XI. 17 XII. 29 II. 13 III. 27 II. 28 III. 31 115 55 96 36 Tokaj 1975/76 XI. 26XI. 27II. 15III. 22 63311930/31-1969/70 XI. 25 XII. 22 XI. 26 I. 1 II. 23 III. 29 III. 1 III. 31 114 55 107 42 1890/91-1969/70 XI. 11 XII. 17 XI. 26 XII. 28 II. 23 III. 30 III. 1 IV. 1 118 55 107 49 Szolnok 1975/76 XII. 20II. 9II. 18III. 14 4891930/31-1969/70 XI. 23 XII. 23 XII. 9 I. 1 II. 17 III. 24 III. 2 III. 31 110 51 90 39 1890/91-1969/70 XI. 15 XII. 11 XI.16 XII. 29 II. 20 III. 24 II. 26 III. 31 119 56 107 48 Csongrád 1975/76 XII. 21II. 1II. 21III. 14 52201930/31-1969/70 XI. 25 XII. 25 XII. 11 I. 6 II. 16 III. 20 II. 27 III. 28 112 50 89 33 1890/91-1969/70 XI. 16 XII. 20 XII. 7 I. 5 II. 15 III. 20 II. 24 III. 28 113 50 89 38 Szeged 1975/76 XII. 21II. 2II. 15II. 18 3651930/31-1969/70 XI. 26 XII. 23 XII. 11 I. 6 II. 16 III. 28 II. 23 IV. 2 112 50 97 34 1890/91-1969/70 XI. 15 XII. 19 XI. 24 XII. 31 II. 12 III. 28 II. 22 IV. 2 112 50 97 38 A mellékfolyók jégviszonyai általában a Duna ill. a Tisza jégjárásának megfelelően alakultak. A jég november utolsó napjaibantöbb mellékfolyón - főleg a keleti országrészben- megjelent és néhány helyen összefüggő jégtakaró is kialakult, amely kisebb megszakitással december végéig még tartott, de helyenként a jégzajlás megszűnt. Január második felében ismét kezdődött ill. erősödött a jégképződés és több helyen újabb állójég képződött, amely február végéig Ш. északkeleten március közepéig megmaradt, majd néhány napos zajlás után a jég eltűnt. Az év végén a mellékfolyókon megjelent a jég, sőt több helyen jégtakaró is kialakult. A Balatonon november végén volt néhány napos jégképződés, majd december közepén ismét megjelent a jég és néhány nap múlva összefüggő jégtakaró keletkezett. Az állójég kisebb megszakításokkal március elejéig tartott, amikor kezdett felszakadozni és március közepére a tó jégmentes lett. Az év végén jégképződés indult meg és néhány nap múlva összefüggő jégtakaró alakult ki. c. / Gázlóviszonyok A gázlóviszonyok a Dunán és a Tiszán kedvezőtlenebbek voltak az előző évinél. Az egyes folyószakaszok legkedvezőtlenebb gázlómélységeiről áttekintést nyújtanak a II. 9. alatt közölt ábrák. A Dunán kisebb-nagyobb megszakításokkal február közepétől május elejéig és junius végétől december végéig mértek gázlókat. A gázlómélység tartósságát az igen kedvezőtlen 1943 és 1947 éveken kívül az 1946/75 és az 1939/ 43 évi nedvesebb időszak gázlómélységeinek átlagos tartósságaival is összehasonlítjuk a túloldali táblázatban. A táblázatból kitűnik, hogy a hajózási viszonyok az év folyamán főleg a Gönyü-Budapest-i szakaszon voltak kedvezőtlenek. A pozsony-gönyüi szakasz 13 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet - 16 dm-t - Kisbodaknál /1826, 8-1827, 1 fkm/ és Bagomérnél /1809, 0-1809, 3 fkm/ mérték. A vízmélység 59 napon át 20 dm-nél, mig 24 dm-nél 170 napig volt kisebb. A gönyü-budapesti szakaszon 6 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban, Dömösnél /1698, 0- 1698, 5 fkm/ 14 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 107 napon át 20 dm-nél és 200 napig 24 dm-nél volt kisebb a mélység. A Budapest alatti szakaszon 4 helyen jelentkezett gázló. A legkisebb mélységet - 18 dm-t - Buda- pest-Budafoknál /1637, 4-1638, 5 fkm/ és Hartánál /1547, 6-1548, 3 fkm/ mérték. 20 dm-nél kisebb mélység 27 és 24 dm-nél kisebb pedig 105 napon fordult elő. — 84 —
