Vízrajzi Évkönyv 81., 1976 (Budapest, 1977)
Tartalomjegyzék
Szakasz Év, időszak 20 18 16 14 12 10 dm-es és kisebb mélység időtartama napokban Pozsony-Gönyü 1976 59 32 2 _ _1947 149 119 98 87 17 10 1943 92 62 131946/75 77, 7 54, 4 28, 9 9, 1 3, 1 o, 6 1939/43 66, 6 36, 2 15, 6 1, 6Gönyü-Budapest 1976 107 62 30 31947 82 73 64 42 37 10 1943 145 107 62 32 23 8 1946/75 48, 5 29, 2 14, 4 4, 4 1, 3 0, 3 1939/43 68, 5 38, 0 20, 4 12, 2 7, 6 1, 6 Budapest alatt 1976 27 71947 65 56 251943 41 32 16 71946/75 38, 5 22, 8 10, 7 3, 0 0, 81939/43 14, 4 13, 8 5, 2 1, 4A Tiszán julius elejétől kisebb megszakítással szeptember közepéig a tiszalöki és kiskörei duzzasztómüvek hatása következtében csak a Kisköre alatti szakaszon volt szükség a gázlómélységek mérésére. A tiszai gázlóadatokat a régebbi adatok hiánya miatt csak 1949/75 évek átlagaival hasonlítjuk össze. S z а к a s z Év, időszak 20 18 16 14 12 10 8 6 4 dm-es és kisebb mélység időtartama napokban Kisköre-Szolnok 1976 59 52 44 29 20 7 1 1949/75 78, 9 63, 4 50, 1 34, 7 23, 4 10, 9 4,4 1, 1 0, 3 Szolnok alatt 1976 38 26 9 3 _ _ _ _ _ 1949/75 64,1 54, 2 40, 8 26, 0 15, 7 7, 5 2, 3 0, 7 0, 2 A fenti táblázatból látszik, hogy a gázlók a hajózást az év folyamán a kisköre-szolnoki szakaszon korlátozták nagyobb mértékben. A kisköre-szolnoki szakaszon 14 helyen jelentkezett gázló. A legrosszabb gázlóban, Taskony-i hid felett /402, 2-404, 0 fkm/ és Tiszabö alatt /368, 3-368, 5 fkm/ 8 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 59 napon át volt 20 dm-nél kisebb mélység. A Szolnok alatti szakasz 17 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb mélység, 14 dm, Királyszirtnél /324, 8-325, 4 fkm/ volt. 20 dm-nél kisebb gázlómélységet ezen a szakszón 38 napon át mértek. Az egyes hajózási szakaszok gázlómélységeinek tárgyévi gyakoriságát és tartósságát, valamint az összehasonlításra szqlgáló időszak átlagos tartósságát grafikusan is ábrázoljuk a gázlómélységek részletes rajzain. d. / Talajvizviszonyok Az 1976. év talajvizviszonyai általában ez évben is kedvezőek voltak. Az évi közepes talajvizszint az előző 5 évhez, valamint az 1954/63 évtizedhez képest az ország nagyobb részén kismértékben az átlag felett helyezkedett el. A múlt évi csapadékszegény ősz után, az igen száraz tél folyamán a talajvizszint csak kismértékben emelkedett és a tavaszi maximumokat március-május hónapokban észlelték, amelyek alatta maradtak az e- lőző év tavaszi maximumainak. Ez a szint az igen száraz nyár hatására gyorsan süllyedt s igy a nyári hónapokban az átlagosnál alacsonyabb vízállás alakult ki az ország túlnyomó részén, és augusztus-szeptemberre már kialakultak az évi minimumok. Az őszi csapadékos időszakban megindult a talajvizszint emelkedése és az év végéig a vizszint az ország legnagyobb részén elérte, sőt több helyen meghaladta az átlagot. Az ország különböző részein választott néhány jellegzetes kút észlelési adatait közöljük a következő táblázatban az 1971/75, 1954/63, 1946/75 és az 1936/45 évek megfelelő adataival összehasonlítva. Az évi közepes vizszint - az előző 5 évhez viszonyítva - a Kis-Alföldön átlag körüli volt, a Dunántúlon és a Tiszántúlon 0, 1-0, 5 m-rel felülmúlta az átlagot, a Duna-Tísza közén 0, 1-0, 6 m-rel alatta maradt annak. Az 1954/63 évtizedet véve összehasonlításul pedig a Kis-Alföldön az átlag körül, a Dunántúlon és a Tiszántúlon 0, 2-0, 8 m-rel az átlag felett, a Duna-Tisza közén pedig 0, 1-1, 0 m-rel átlag alatt helyezkedett el a közepes talajvizszint. A legkisebb talajvizállások a Kis-Alföldön és a Duna-Tisza közén 0, 2-1, 5, a Tiszántúlon 0, 5-2,0 m-rel magasabbak voltak az eddig észlelt legkisebb értékeknél, de néhány helyen elérték, sőt meg is haladták az eddigi minimumokat. A legnagyobb vízállások általában 0, 5-2, 0 m-re megközelítették, sőt egy-két helyen - főleg a Tiszántúlon - júniusban vagy szeptemberben elérték, vagy meghaladták az eddigi legmagasabb vizszint. A talajvizszint évi ingadozása általában a Kis-Alföldön 0, 1-1, 2, a Duna-Tisza közén 0, 2-0, 9 és a Tiszántúlon 0, 3-1, 1 m között volt. 85 —
