Vízrajzi Évkönyv 80., 1975 (Budapest, 1976)

Tartalomjegyzék

J egyzetek

a. / Az első vízmércéinket a Dunán 1817-ben, a Tiszán 1832-ben állították fel. 1851-től már 15 helyen észlelték a vízállás alakulását, tehát országos hálózatról volt szó. Az öl-rendszerben készült feljegyzések átszámítása méter-rendszerre azonban igen nagy munkának látszott és az előrejelzési, segédletek kidolgozásához 12 év napi adatait elegendőnek is tartották. Annál is inkább, mert a nagyobb árvizek tetőző magassága a Dunán 1775-ig , a Tiszán 1816, ill. 1830-ig visszamenően ismeretes volt/Л Duna 1732. é- vi árvizének magasságát Budán is, Pesten is megjelölték, de csak leírásunk van a Molnár utcai árviztábláról /3/, 142. lap/.

b. / A Vízállások 1912. évi kötete 553 nagyméretű /27x36, 5 cm/ lapra terjedt, amelyekből 131 lapot foglaltak el a 261 mérceállomás adatai és 361 lapot az 1444 csapadékmérő állomás naponkinti észlelési anyaga. Mindehhez 20 többszörösen behajtott rajzmelléklet járult a vízállás görbékkel és a csapadékeloszlás grafikonjaival. Mivel az anyagot vizvidékenként foglalták össze, volt közöttük 36, 5x280 cm-es lap is! A napi csapadékok táblázatának elhagyása folytán az 1913. évi kötet terjedelme 203 lapra csökkent, de a rajzmellékletekben nem történt változás. Az 1914. évi Vízállásokban a rajzi anyag kb. felére kicsinyítve, 68 egyforma, tükörméretü lapot foglalt el.

c. / A műszeres meteorológiai megfigyelések Budán, az Egyetemi Csillag- vizsgálóban 1780-ban kezdődtek. A csapadék mennyiségéről azonban csak 1782 februárjától vannak adataink/ /3/, 301. lap/. Az 1851-ben alapított bécsi meteorológiai intézet az önkényuralom idejében Magyarországon is létesített állomásokat. Számuk 1853-ban 14, a 60-as években 40 volt. A "Meteorológiai és földdelejességimagyar királyi központi Intézet"-et 1870- ben állították fel. 47 állomás közül 14 esett a mai országterületre / /4/, 6-7 lap/. Ezeken kívül Tokaj és Szeged közt a folyammérnöki szervek kezelésében volt 6 csapadékmérő állomás. /U. o. 266. lap/. A csapadékmérő és táviratozó állomások hálózata az árvízvédelem érdekében, az 1879. évi szegedi katasztrófa tanulságaként, a Vízrajzi Osztály tervei szerint és költségére épült ki. 1890-ben 337 helyen mértek csapadékot, 1900-ban 750, és 1910-ben 1440 állomáson. A vízügyi szolgálat viselte nemcsak az állomások létesítésének, hanem az észlelési adatok feldolgozásának költségeit is, és kiadványaiban gondoskodott az eredmények közreadásáról / 5/. Kivették részüket a hidrológusok a csapadékviszonyokra vonatkozó tanulmányok készítéséből is. Kiemelkednek közülük Bogdánfy Ödön munkái. Ugyanő szerkesztett Anderkó Aurél közreműködésével sulymérésen alapuló és ezért télen is üzemképes csapadékirót /6/.

d. / A Vízrajzi Osztályaz első vízhozam-méréseket 1887-ben végezte a Tisza szentesi szelvényében. A mérések eredményét rajzban is feltüntetik az osztály évkönyvei IV. kötetének rajzmellékletei. De nem ezek az első hazai vízhozam-mérések! A dunai mappáció során 1836-38-ban Pozsony és Pétervárad /Újvidék/ közt 18 dunai szelvényben, 15 mellékágban és 6 mel- 15 -