Vízrajzi Évkönyv 80., 1975 (Budapest, 1976)

Tartalomjegyzék

Az 1974/75-i tél /december 1-február 28/ az ország egész területén rendkívül száraz volt. A Dunántúl legnagyobb részén és az északkeleti határszélen 50-100,az ország többi részén 30 - 50 mm volt az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot,

136 mm-t,Bakonybélen /Veszprém m. / mérték, mig a legkevesebb csapadék, 25 mm, Sajószentpéteren /Borsod-Abauj-Zemplén m. / esett.

Az átlaghoz viszonyítva az egész országban csapadékhiány mutatkozott. Nagy területen 40 - 60, sőt helyenként 60 - 70 %-ot is elért a negativ eltérés, s Felsőszölnökön /Vas m. / 76 %-kal kevesebb esett az átlagnál.

A tavasz /március 1-május 31/ csapadékeloszlása igen változatos volt. Az évszak csapadékösszege általában 150-200 mm-t tett ki, de a Dunántúl déli részén és az É- szaki hegyvidéken 200 - 300, a Dunántúl nyugati megyéiben és az Alföld nagy részén 100-150 mm hullott. A legtöbb csapadékot, 316 mm-t, Sellyén /Baranya m. /, mig a legkevesebbet, 83 mm-t, Szombathelyen /Vas m. / mérték.

Az átlaghoz képest az ország nagyobb részén csapadéktöbblet mutatkozott. A többlet általában 10-40, elszórtan kisebb foltokon 40-80 %-ot is elért s a maximum Szend- rőládon /Borsod-Abauj-Zemplén m./ 84 %-ot tett ki. Csapadékhiány csak elszórtan kisebb területeken jelentkezett 10-20 %-os értékekkel s a legnagyobb hiány, 45 %,Szombathelyen /Vas m. / volt.

A nyár /junius 1-augusztus 31/ országszerte igen csapadékos volt. Az ország túlnyomó részén 200-400 mm csapadék hullott,de elszórtan néhány kisebb folton 400- 500 mip-t is elért a csapadékösszeg. A legtöbb csapadékot, 588 mm-t, Sopron-Hidegviz- völgy /Győr-Sopron m. / állomáson mérték, a legkevesebb, 133 mm, Kömlőn / Heves m. / esett.

Az átlaghoz viszonyítva az ország egész területén - néhány kisebb folt kivételével - csapadékos időjárás uralkodott. A csapadéktöbblet az ország jelentős részén 20-100, kisebb foltokon 100-140 %-ig terjedt, sőt Földeákon /Csongrádm./ 188 %-os többlet mutatkozott. Ezzel szemben csapadékhiány csak egy-két állomáson jelentkezett s Kemence-Királyházán /Pest m. / 21 %-ot tett ki.

Az ősz /szeptember 1-november 30/ a kissé száraz szeptember és október, valamint az igen száraz november következtében az ország egész területén - egy-két kis folt kivételével - csapadékhiánnyal zárult. Az évszak csapadékösszege a Dunántúlon és az északi vidékeken 100-200, máshol 50-100 mm-t tett ki. A legtöbb csapadék,213 mm,

Zalaváron /Veszprém m./ hullott, mig a legkisebb mennyiséget, 36 mm-t,Tiszakécs- kén /Bács-Kiskun m. / és Csabacsüdön /Békés m. / mérték.

Az átlaghoz képest az ország területén - néhány folt kivételével - igen száraz időjárás volt. A csapadékhiány az ország nagy részén 10-40 %-,ot, a délkeleti vidékeken 40-60 %-ot is kitett s legnagyobb értékét, 76 %-ot, Tiszakécskén /Bács-Kiskun m./ érte el. Csapadéktöbblet csak elszórtan kisebb foltokon jelentkezett 10-20 %-os értékkel és a legnagyobb többlet, 31 %, Tatán /Komárom m. / mutatkozott.

Az öntözési félév ül. tenyészidő /április 1-szeptember 30/ csapadékviszonyait a IV. 3. számú térképpáron tüntettük fel. Az időszak - mivel csak április és szeptember volt száraz - az ország legnagyobb részén csapadéktöbblettel zárult. A Dunántúl legnagyobb részén 400-600 mm, az Alföldön nagy területeken 400-500 mm volt a félév csapadékösszege. Ezzel szemben Örkény /Pest m. / - Kunszentmiklós /Bács- Kiskun m./ vidékén, Berettyóújfalu /Hajdu-Bihar m. / környékén, a Mátra táján és a Gödöllő-i /Pest m. / dombvidéken 350 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. A legtöbb csapadék, 744 mm, Szendrőládon /Bor- sod-Abauj-Zemplén m. / esett, mig a legkevesebbet, 258 mm-t, Pocsajon/Hajdu-Bihar m. / mérték.

Az átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén csapadékos volt az öntözési félév. A csapadéktöbblet jelentős területeken 20-40, elszórtan kisebb-nagyobb folton 40-80 % volt. Ezzel szemben a Dunántúl nyugati részén, Derecske és Körösszakái /Hajdu-Bihar m. / vidékén, az Alföldön kisebb foltokon és a Fel- ső-Tisza környékén 10-20 %-os csapadékhiány mutatkozott. A legnagyobb többlet, 114 %, Földeákon/Csong- rád m. /, mig a legnagyobb hiány, 29 %, Kercaszomorban /Vas m. / jelentkezett.

A csapadék havi és évi összegeit összefoglaltuk a IV. 4/a. sz. táblázatokban és ahol rendelkezésre állnak, a 60 éves átlagokat is közöljük. Az észlelő állomások egyöntetű rendezése céljából a psapadékmérő állomásokat a talajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportositot - tűk /vázlat a 73. oldalon. /

A csapadékos napok száma a közölt állomások közül mindössze 4 áüomáson érte el,ill. haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /103/ Tiszabecsen /S zabolcs-Szatmár m. /, a legkevesebb pedig/54/Verseg- en /Pest m. / fordult elő.

A csapadékmegoszlás jellegzetességeinek és a törzsértékektől való eltérésének a szemléltetése céljából 20 állomás havi csapadékösszegeit ábrázoltuk a IV. 4/b. rajzon. Az ábrák szemléltetik, hogy a legnagyobb csapadéktöbblet a legtöbb állomáson júniusban, júliusban és augusztusban volt, mig sok helyen a többi hónapokban - különösen januárban, februárban és novemberben - jelentékeny csapadékhiány mutatkozott.

— 75 —