Vízrajzi Évkönyv 80., 1975 (Budapest, 1976)
Tartalomjegyzék
A csapadék időbeli eloszlásának szemléltetésére 20 állomás napi csapadékadatait ábrázoljuk a IV. 5. rajzon. A legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: junius, julius és augusztus. A legszárazabb hónapban, februárban 2-7 napon hullott csapadék. Igen csapadékszegény volt még január és november is. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok főleg júniusban, júliusban és augusztusban fordultak elő. A. 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességét foglaltuk össze a IV. 6/a. sz. táblázatban. A leghevesebb felhő- szakadást julius 5-én Iregszemcsén /Tolna m. / észlelték, ahol 10 perc alatt 52, 8 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 880 1/s.ha volt, mig a legnagyobb csapadékot, 81, 0 mm-t, augusztus 18-án Somogyhat- vanban /Baranya m. / mérték, ami 75 percen át 180 1/s.ha hevességet jelent. A 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel a IV. 6/b. táblázatban. Az év folyamán ápri - lis-szeptember hónapokban 289, Ш. októberben és decemberben 2-2 alkalommal mértek 50 mm-t meghaladó napi csapadékot.Legtöbb helyen júliusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. A legnagyobb napi csapadékot, 123, 8 mm-t, julius 5-én Kecskemét-Nagynyir állomáson /Bács-Kiskun m. / mérték, mig julius 11-én Med- gyesbodzáson /Békés m. / 123, 4 mm esett. Az 1974/75-i tél hóviszonyainak jellemzésére a IV. 7/a. sz. táblázatokban összefoglaltuk a napi hó- vastagságokat 80 állomásra vonatkozóan. Október közepe táján csak a Mátrában volt kisebb havazás /1-3 cm/ majd ott ismét a hó végén hullott hó, amely mintegy 20 cm-es vastagságot tett ki, de november 10-ig fokozatosan elolvadt. November végén a Mátrában és Bükkben 3-20 cm-es hótakaró alakult ki, de az is csak néhány napig tartott. December 10-e táján országszerte összefüggő hótakaró alakult ki 1-10, a hegyeken 10-30 cm- es vastagsággal, amely az alacsonyabb fekvésű helyeken december 25-ig, a hegyeken az év végéig elolvadt Az év elején, majd január végén a Dunántúl kivételével ismét kisebb havazás volt országszerte,de a néhány cm-es hótakaró néhány nap múlva elolvadt. Február első felében - a Dunántúl kivételével - országszerte és a hegyeken 1-10 cm-es összefüggő hótakaró alakult ki,de a hónap közepére mindenütt eltűnt. Újabb havazás február 20-a táján indult meg országszerte, de a hótakaró vastagsága csak 1-5 cm-t tett ki, majd a hónap végére az is elolvadt. Március utolsó dekádjában az ország jelentős részén néhány cm-es hótakarót észleltek , de az is csak rövid ideig tartott. Április 10-e táján néhány napig a hegyeken még 1-10 cm-es hótakaró alakult ki. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 30 cm-t, Galyatetőn / Mátraszentimre, Heves m. / december 18-21-én észlelték. Legkorábban október 17-én, legkésőbb, április 13-án Galyatetőn mértek havat, de ugyanitt április 26-án is volt még hóesés. A hóviszonyok időbeli alakulásának, ill. tartamának áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságokat rajzban is feltüntettük 50 állomásra vonatkozóan a IV. 7/b. sz. ábrákon. Ezekből leolvasható, hogy a tél folyamán összefüggő hótakaró december elejétől alakult ki az év végéig. Január elején az ország keleti felében majd a hónap végén a Dunántúlon is keletkezett néhány cm-es hótakaró, de mindkét alkalommal néhány nap múlva elolvadt. Február első felében a keleti országrészben, majd a hónap utolsó dekádjában országszerte néhány napig tartó hótakaró alakult ki. Március utolsó dekádjában az ország nagy részén keletkezett még néhány napig tartó hóréteg. A hótakaró vastagsága a sikságokon általában 1-10, a hegyeken 10-20 cm-ig terjedt. A hótakaró vizegyenértékéről közlünk adatokat a IV. 8. sz. táblázatban. Az értékek vonalmenti 20 mérés /mintegy 100 m hosszon 10 helyen 2-2 mérés/ átlagát jelentik. Mérések október-április hónapokban voltak. A legtöbb mérést a sik területeken és a hegyeken is decemberben végezték, amikor általában 2-20, ill. 20-30 havas nap fordult elő s a 2-20 cm-es hótakarónak 0, 10-0, 30 volt a térfogatsúlya. Ezzel szemben januárban, februárban és márciusban - a hegyeket nem számitva - csak 1-6 napon mértek 2-7 cm-es havat 0, 10-0, 25 térfogatsúllyal. A tél folyamán a legnagyobb érték Gyöngyös-Kékestetőn fordult elő, ahol december 27-én 11, 3 cm-es átlagos hóvastagság mellett 56, 7 mm volt a vizegyenérték. b. / ’Hőmérséklet"--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az 1975 év középhőmérséklete az ország területének túlnyomó részén - a hegyvidék kivételével - 9, 5-12, 0 C közötti értékekkel átlagfeletti volt. A pozitiv eltérés 0, 1-1, 3, mig a negativ egy-két kisebb folton 0, 1-0, 2 fokot ért el. Néhány állomásra vonatkozóan az évi középhőmérsékletet és az átlagtól való eltérést a túloldali táblázatban foglaltuk össze, mig területi alakulását a IV. 11/a.jelü térkép szemlélteti. A hónapok közül április, junius, julius, augusztus, október és december kisebb mértékű, mig novem - bér jelentékeny hőhiányt mutatott. Igen meleg volt január és március, de február, május és szeptember is hőtöbblettel zárult. Az évi legmagasabb hőmérsékletek általában 30, 0-32, 0 C°-ot értek el és junius 15, 23 és 24-én, vagy julius 15 és 18-ánill. augusztus 12-én állottak be. A legnagyobb melenget, 34,1 C°-ot, junius 23-án Szentendrén /Pest m. / mérték. A legalacsonyabb hőmérsékletek -8 - -14 C° között november 25-27-én, valamint december 20-21-én következtek be. A legnagyobb hideg, -22, 8 C°, november 26-án Vámosmikolán /Pest m./ fordult elő. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ évi száma átlag körüli értékeket mutatott, mivel 75-110, a hegyvidékeken 130-140 fordult elő. Téli nap /amikor ahőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0 C -ot/ 5-20, a hegyeken 40-60 fordult elő, ami jóval az átlag alatt maradt. 76 —
