Vízrajzi Évkönyv 78., 1973 (Budapest, 1975)

Tartalomjegyzék

Állomás Évi középhőmérséklet Állomás Évi középhőmérséklet 1901/60 évek át­lagában 1973 évben 1901/60 évek át­lagában 1973 évben C° eltérés azL átlagtól C C° eltérés azL átlagtól C Mosonmagyaróvár 9, 7 9, 7 +0, 0 Kalocsa 10, 7 10. 1-0, 6 Szombathely 9,2 9, 3 +0, 1 Szeged 10, 6 10, 3-0, 3 Győr 10, 0 9, 9-0, 1 Salgótarján 9, 2 9, 3 +0,1 Siófok 10, 4 10, 4 +0, 0 Kompolt 10, 0 9, 8-0,2 Keszthely 10, 5 10, 0-0, 5 Tárcái 10, 0 9, 9-0, 1 Kaposvár 10, 3 10, 1-0, 2 Kisvárda 9, 1 9, 5 +0, 4 Pécs 10, 0 10, 2 +0, 2 Nyiregyháza 9, 6 9, 5-0, 1 Martonvásár 10,1 9, 8-0, 3 Debrecen 10, 4 9, 7-0, 7 Budapest 10, 8 11, 3 +0, 5 Szarvas 10, 6 10, 0-0, 6 Kecskemét 10, 3 10, 3 +0, 0 Békéscsaba 10, 9 10, 0-0,9 mérték. A legalacsonyabb hőmérsékletek -12, 0 - -22, 0 C° között az ország nagy részén december 2-4-én, a Dunántúlon néhány helyen január 27-én következtek be. A legnagyobb hideg, -22,8 C , december 3-án Balassagyarmaton /Nógrád m. / és Fügödön /Borsód-Abauj-Zemplén m. / fordult elő. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ évi száma átlag felettinek mondható, mivel 90-150 fordult elő, de a hegyvidéken a 160-at is meghaladta. Téli nap/amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0 C -ot/ 15-21 fordult elő, ami az átlag alatt maradt. A zord napok /amikor a minimum-hőmérséklet -10, 0 C° alatt vaiY évi száma 3-13 volt, ami az ország egész terü­letén átlag alatti értéknek felel meg. A nyári napok /amikor a hőmérséklet maximuma eléri, vagy felülmúl­ja a 25, 0 C -ot/ évi száma a Dunántúlon 60-70, máshol 70-100 volt, ami átlag feletti értéknek tekinthető. Hőségnap /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 30, 0 C -ot/ 5-23 fordult elő, ami lényegesen ke­vesebb a sokévi átlagnál. Az év folyamán forró napot /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 35, 0 C - ot/ az ország területén sehol sem észleltek. A hőmérséklet évszakonkinti területi alakulásáról térképet nem közlünk, de az alábbiakban néhány adat közléséval tájékoztató jellemzést adunk. A tél /december 1-február 28/ első hónapjában, decemberben átlag körüli, januárban és februárban átlag feletti /0, 7-2, 0 ill. 1, 5-2, 9 fokkal/középhőmérsékletek alakultak ki. A legmelegebb időszakok december elej én, január végén és február elején voltak s december 4-én Pécsett 15, 5 C -ot, január 31-én Mezőhegyesen /Békés m./ 10, 0 C°- ot és február 8-án Baján /Bács-Kiskun m. / 13, 7 C -ot mértek. Ezzel szemben december 29-én Borsodnádasdon /Borsod-Abauj-Zemplén m.J -16, 6 C°, január 27-én Szentgott- hárdon /Vas m. / és Lentiben /Zala m. / -16, 7 C és február 26-án Fügödön /Borsod- Abauj-Zemplén m. / -15, 0 C volt a minimum. A fagyos napok száma 50-70 volt, ami decemberben átlagos, januárban és február­ban átlag alatti értékek eredménye. Hasonló havi eloszlású volt a 10-20 téli nap is, zord nap viszont csak decemberben volt nagyobb számban/1-5/, mig januárban csak helyen- kint /1-5/, februárban pedig sehol sem fordult elő. A talajfagy december közepétől kezdődött, s januárban tovább erősödött és általában az ország délnyugati felében 20-30, máshol 30-50 cm-ig terjedt. Február folyamán a ta­lajfagy fokozatosan felengedett és a hó végére csak néhány helyen alakult ki 5-20 cm-es talajfagy. A tavasz /március 1-május 31/ enyhe időjárással kezdődött s március a délkeleti és délnyugati vidékek kivételével 0, 1-0, 7 fok hőtöbbletet mutatott. Ezzel szemben április 0, 5-2, 0 fokos hőhiánnyal, május viszont Debrecen környékének kivételével 0,2-1,4 fokos hőtöbblettel zárult. A leghidegebb időszakok március eleje, április második fele és má­jus eleje volt, amikoris Fügödön /Borsod-Abauj-Zemplén m. / március 1-én -11, 6 C° Gyöngyös-Kékestetőn /Heves m. / április 22-én -3,0 C és Fügödön május 18-án -1,0 C° minimumot mértek. A legmagasabb havi hőmérséklet viszont március 25-én Sárospa­takon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / 22,4, április 10-én Mátészalkán / Szabolcs-Szat- már m. / 28, 0 és május 6-án Harkakötönyben /Bács-Kiskun m. / 33, 7 C -ot tett ki. Az átlag körüli 10-30 fagyos nap túlnyomó része márciusban fordult elő, mig téli na­pot már egyáltalában nem észleltek. Áprilisban az 1-5 fagyos nap mellett az ország déli és keleti vidékein már 1-1 nyári nap is előfordult. Az átlag feletti 7-16 nyári napot má­jusban észlelték, sőt helyenkint előfordult egy-egy hőségnap is, de Miskolcon és Szent- gotthárdon 1-2 fagyos napot is észleltek. A talajfagy március első felében csak helyenkint fordult elő s 1-10 cm-es mélységig terjedt. — 79 —

Next

/
Thumbnails
Contents