Vízrajzi Évkönyv 78., 1973 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
A nyár /junius 1-augusztus 31/ kissé hűvös volt, mivel júniusban néhány tized, júliusban 0, 3-1, 8 fokos hőhiány mutatkozott, mig augusztus átlag körüli hőmérséklettel zárult. A leghüvösebb időszakok junius közepe táján, julius és augusztus végén alakultak ki. Junius 16- án Pilisszentkereszt-Dobogókőn /Pest m. / 3, 0, julius 28-án Dobogókőn 5, 5 és augusztus 27-én Borsodnádasdon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / 3, 2 C minimum-hőmérsékletet mértek, mig a maximumok junius 29-én Mezőhegyesen /Békés m. / 32, 0, julius 17-én Orosházán /Békés m. / 34,7 és augusztus 7-én Tiszaroffon /Szolnok m. / 33,2 C -os értékekkel jelentkeztek. A 45-70 nyári és az 5-15 hőségnapnak túlnyomó része julius és augusztus hónapokra e- sik és igy a nyári napok júniusban átlag alatti, júliusban átlagos és augusztusban átlag fe - letti értékeket jelentettek. Ezzel szemben a hőségnapok száma mindhárom hónapban átlag • alatti volt. Forró nap egyik nyári hónapban sem jelentkezett. Az ősz /szeptember 1-november 30/ első hónapjában néhány hely kivételével átlag feletti, mig októberben és novemberben átlag alatti volt a középhőmérséklet. A hőtöbblet szeptemberben 0, 1-1, 0 fok volt, a hőhiány pedig októberben 1, 0-2, 0, novemberben a Dunántúlon 1, 5-2, 5, máshol 2, 5-3, 5 fokot tett ki. A leghidegebb időszakok szeptember közepén, október utolsó dekádjában és november elején és végén voltak. Szeptember 14-én Bor- sodnádasdon /Borsod-Abauj-Zemplén m./ -0, 5, október 9-én Borsodnádasdon -8, 4 és no - vember 19-én Nagykanizsán / Zala m. / -14, 4 C minimumokat mértek. Ezzel szemben szeptember 5-én Homokszentgyörgyön /Somogy m./, 8-án Dunaújvárosban /Fejér m. / és Martonvásáron /Fejér m. / 33,0, október 2-án Turkevén /Szolnok m. / 26, 6 és november 6-án Szegeden /Csongrád m. / 21, 0 C volt a havi maximum-hőmérséklet. Szeptemberben 9-17 nyári,nap és 2-7 hőségnap fordult elő, ami az átlagnak majdnem a kétszeresét jelenti. Októberben is észleltek még helyenkint 1-1 nyári napot, de fagyos nap már 5-9, novemberben 19-25 fordult elő, ami több volt az átlagnál. Novemberben már észleltek 1-3 téli napot az átlagosnak megfelelően, sőt az ország délnyugati részein és Miskolc környékén ugyanannyi zord nap is előfordult. A hűvös ősz után decemberben is hideg időjárás uralkodott és a középhőmérséklet az ország északnyugati vidékének kivételével 0, 1-2, 0 fokkal az átlag alatt maradt. A legmagasabb hőmérséklet 14, 8 C° volt, amelyet 22-én Lentiben /Zala m. / észleltek, mig a havi minimum, -22, 8 C°, 3-án Balassagyarmaton /Nógrád m. / és Fügödön /Borsod-Abauj- Zemplén m. / alakult ki. A 19-25 fagyos és a 6-10 téli nap kissé több volt az átlagnál. Ahó- nap folyamán 2-10 zord nap is előfordult. Az öntözési félév ill, tenyészidő /április 1-szeptember 30/hőmérsékletének és átlagtól való eltérésének területi alakulását a IV. 11/b. jelű térképen közöljük. Az áprilisi és júliusi hűvösebb időjárás következtében az ország nagyobb részén a középhőmérséklet néhány tizedfokkal az átlag alatt maradt és csak kisebb területeken jelentkezett mérsékelt hőtöbblet. A hőmérséklet részletesebb időbeli alakulásának szemléltetése céljából a IV. 9, jelű ábrákon néhány állomás ötnapos középhőmérsékletét közöljük a 60 éves átlagokkal és szélső értékekkel. Az ábrákból kitűnik november jelentékeny, április, julius, október és december mérsékelt hőhiánya, továbbá február számottevő január, május és szeptember kismértékű hőtöbblete. A havi középhőmérsékleti adatokat könnyebb áttekinthetőségük céljából 12 állomásra vonatkozóan ábrázoljuk a IV. 10. jelű rajzon. A havi hőtöbbletek, Щ. hőhiányok az átlagokkal való összehasonlítással szemléletesen érzékelhetők. Külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évi és többévieket pedig felírva közöljük. c. / Napfénytartam. Az év napsütéses óráinak száma /1800-2150/ a Dunántúl északi felének, valamint a keleti határszél egy részének kivételével, az átlag alatt maradt. Az évi hiány az ország nagy részén 50-150 órát tett ki, mig a többlet 50-100 óra völtT A napfénytartam havi összegeit a IV. 12. sz. ábrák mutatják be, ahol az évi és többévi összegeket is megadtuk. Napfénytöbblet csak májusban, októberben, novemberben és decemberben jelentkezett, mig áprilisban, junius-júliusban több helyen 30-50 óra hiány is előfordult. Az évi napfénytartam területi alakulását a IV. 13/a térképen szemléltetjük, amelyen feltüntettük az átlagtól való eltéréseket is. Ugyanezeket közöljük a IV. 13/b ábrán is, csak az öntözési félévre,ill, tenyész- időre vonatkozóan. A félév napsütéses óráinak száma /1200-1400/ is - Sopron környékének kivételével- alatta maradt az átlagnak az egész ország területén és általában ugyanolyan eloszlást mutat, mint az évi napfénytartam. A legnagyobb hiányok, 100-200 óra, az Alföldön és az ország északkeleti részein fordultak elő. d. / Párolgás. 2 A szabad vízfelszín párolgásáról a IV. 14/a-b ábrákon közlünk mérési és számítási adatokat. A 3 m felületű és 50 cm mélységű, talajba süllyesztett kádakban a szabad vízfelszín párolgásának méréseit a kecskeméti kísérleti telepen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1951-ben kezdte meg és 1958 óta a párolgásmérő kádak országos hálózatát fokozatosan építi. — 80 —
