Vízrajzi Évkönyv 78., 1973 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
legnagyobb csapadéktöbblet a legtöbb állomáson júniusban és áprilisban volt, mig sok helyen a többi hónapokban - különösen májusban - jelentékeny hiány mutatkozott. A csapadék időbeli eloszlásának szemléltetésére 20 állomás napi csapadékadatait ábrázoljuk a IV. 5. sz. rajzon. A legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: junius és április. A legszárazabb hónapban, májusban 1-8 napon hullott csapadék, sőt több helyen az egész hónap folyamán nem fordult elő mérhető csapadék. Igen csapadék-szegény volt még március, augusztus, október és november is. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok főleg júniusban fordultak elő. A 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességét foglaltuk össze a IV. 6/a. sz. táblázatban. A leghevesebb felhőszakadást julius 15-én Jászladányban /Szolnok m. / észlelték, ahol 3 perc alatt 13 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 722 1/s.ha volt, mig a legnagyobb csapadékot, 72, 9 mm-t julius 22-én Tarcalon /Borsod-Abauj-Zempléi m. / mérték, ami 140 percen át 87 1/s. ha hevességet jelent. A 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel a IV. 6/b. táblázatban. Az év folyamán április-szeptember hónapokban 161 Ш. októberben és decemberben 1-1 alkalommal mértek 50 mm-t meghaladó napi csapadékot. Legtöbb helyen júniusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. A legnagyobb napi csapadékot, 119, 2 mm-t junius 30-án Nagyvisnyó-Hármaskuton /Heves m. / mérték. Az 1972/73-i tél hóviszonyainak jellemzésére a IV. 7/a. sz. táblázatokban összefoglaltuk a napi hóvastagságokat 80 állomásra vonatkozóan. Októberben és novemberben csak elszórtan voltak kisebb havazások. 5-10 cm-es összefüggő hóréteg néhány napig csak a Mátrában és a Dunántúlon helyenként keletkezett november második felében. Az évszázad legszárazabb decemberében még a hegyeinkben sem volt havazás. A január eleji szórványos havazás után, a hónap közepétől csak a Dunántúlon és a Mátrában s kisebb mértékben a Duna-Tisza közén összefüggő hóréteg alakult ki, melynek vastagsága általában 5-15, a hegyeken 15-30 cm-t tett ki. Ez a hóréteg az enyhe idő hatására február elején fokozatosan csökkent és 10-ére a Mátra kivételével már csak hófoltok maradtak. Újabb havazás február 25-e táján volt, de csak néhány cm- es hóréteg alakult ki s egy-két napig tartott. A Mátrában viszont a hó vastagsága növekedett és februárvégére 25-35 cm-t ért el. Március közepén országszerte újabb havazások voltak, de csak 1-5 cm-es hóréteg keletkezett, amely néhány nap múlva elolvadt. A Mátrában a hóréteg vastagsága lényegesen nem változott, csak március 20-a után kezdett csökkenni, majd a hó végére csak hófoltok maradtak. Április közepe táján a Dunántúlon egy-két helyen és a Mátrában keletkezett 5-15, ül. 20-40 cm-es hótakaró, de az is rövidesen elolvadt és a hónap utolsó harmadában már csak hófoltokat észleltek. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 40 cm-t, Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m. / április 16- án mérték. Legkorábban október 22-én Galyatetőn, legkésőbb április 22-én Farkasgyepün /Veszprém m. / mértek havat. A hóviszonyok időbeli alakulásának, Ш. tartamának áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságokat rajzban is feltüntettük 50 áHomásra vonatkozóan a IV. 7/b. sz. ábrákon. Ezekből leolvasható, hogy a tél folyamán összefüggő hótakaró január közepétől alakult ki február elejéig, főleg a Dunántúlon, Duna-Ti- sza közén és a hegyeken. Majd néhány cm-es hóréteg február végén, Ш. március közepe táján is kialakult, de az csak rövid ideig tartott. Áprüis közepén a Dunántúl nyugati vidékein, a Bakonyban és a Mátrában keletkezett néhány napig tartó újabb hótakaró. A hótakaró vastagsága a sikságokon általában 5-15, a hegyeken 15-30 cm-ig terjedt. A hótakaró víz egyénért ékéről is közlünk adatokat a IV. 8. sz. táblázatban. Az értékek vonalmenti 20 mérés /mintegy 100 m hosszon 10 helyen-2-2 mérés/átlagát jelentik. Mérések november-április hónapokban voltak. A legtöbb mérést a sik területeken januárban, a hegyvidékeken februárban végezték, amikor általában 5-15, ill. 15-28 havas nap fordult elő, s az 5-15 cm-es hótakarónak 0, 15-0, 30 volt a térfo - gatsulya. Ezzel szemben márciusban - a hegyeket nem számitva - csak 1-3 napon mértek 1-7 cm-es havat 0, 10-0, 25 térfogatsúllyal. A tél folyamán a legnagyobb érték Gyöngyös-Kékestetőn fordult elő, ahol február 26-án 36,1 cm-es átlagos hóvastagság mellett 96, 8 mm volt a vizegyenérték. b. / Hőmérséklet. Az 1973. év középhőmérséklete az ország nagy részén - a hegyvidék kivételével - 8, 7-11, 0 C° közötti értékekkel átlag alatti volt. A negativ eltérés nagyrészt 0, 1-0, 5 fokot ért el és csak kisebb területeken terjedt 0, 6-0, 7 fokig. Kisebb-nagyobb területekre kiterjedően a pozitiv eltérés is hasonló nagyságú értékeket vett fel. Néhán állomásra vonatkozóan az évi középhőmérsékletet és az átlagtól való eltérést a túloldali táblázatban foglaltuk össze, mig területi alakulását a IV. 11/a. jelű térkép szemlélteti. A hónapok közül április, junius, julius, október és december kisebb mértékű, mig november jelentékeny hőhiányt mutatott. Igen meleg volt február, de január, május és szeptember is hőtöbblettel zárult, mig március és augusztus hónapokban átlag körüli középhőmérsékletek alakultak ki. Az évi legmagasabb hőmérsékletek általában 31, 0-34, 0 C°-ot értekelés julius, augusztus Ш . szeptember hónapokban állottak be. A legnagyobb meleget, 34, 7 C -ot, julius 18-án Orosházán/Békés m./ 78 —
