Vízrajzi Évkönyv 78., 1973 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
Az 1972/73-i tél /december 1-február 28/ az egész ország területén száraz volt. A Dunántúl nagyrészén 75-100, délnyugati vidékén 100-150, máshol jelentős területeken 50-75 mm csapadék hullott, de a Duna-Tisza köze és a Nagyalföld nagyobb részén az 50 mm-t sem érte el az évszak csapadék-összege. A legtöbb csapadékot, 150 mm-t, Böhö- nyén/Somogy m. / mérték, mig a legkevesebb csapadék, 24 mm, Gyulán az Icceéri gátőrháznál /Békés m. / esett. Az átlaghoz viszonyitva országszerte csapadéhiány mutatkozott. Nagy területen 20-40, sőt 40-70 %-ot is elért a csapadékhiány, s Biharnagybajómban /Hajdú-Bihar m. / 76 %-kal kevesebb esett az átlagnál. A tavasz /március l-május 31/ hasonlóan a télhez, az ország túlnyomó részén száraz volt. Az évszak csapadékösszege nagyobbrészt 50-100 mm-t tett ki, de egyes vidékeken 100-150, a Dunántúl délnyugati vidékein pedig 150-200 mm hullott. A legtöbb csapadékot, 226 mm-t, Zalaszántón /Veszprém m. /, mig a legkevesebbet, 34 mm-t, Gi- bárton /Borsod-Abauj-Zemplén m. / mérték. Az átlaghoz képest a hiány az ország nagyobb részén 20-60 %-ot, de elszórtan néhány helyen 60 %-nál is többet tett ki, s legnagyobb értékét, 73 %-ot, Abaujszántón és Gibárton /Borsod-Abauj-Zemplén m. / érte el. Csapadéktöbblet csak az ország délnyugati részein jelentkezett 10-20 %-os értékkel és a legnagyobb többlet, 35 %, Zalaszántón /Veszprém m. / mutatkozott. A nyár /junius 1-augusztus 31/ a csapadékos junius, a kissé száraz julius és az igen száraz augusztus következtében átlag körüli csapadékunak tekinthető. Az ország nagy részén 150-300 mm csapadék hullott, sőt a Nyirség egyes vidékein, valamint a Mátrában és a Zempléni hegyekben a 300, illetve a Bükkben a 400 mm-t is meghaladta az évszak csapadékösszege. Elszórtan egyes helyeken azonban 150 mm alatti csapadékösszegek is előfordultak. A legtöbb csapadékot, 448 mm-t, Miskolc - Lillafüreden/Borsod-Aba - uj-Zemplén m. /, a legkevesebbet, 102 mm-t, Kecskemét-Miklóstelepen / Bács-Kis - kun m. / mérték. Az átlaghoz viszonyitva az ország nagyobb részén csapadékos volt a nyár. A csapadéktöbblet általában 20-40 %-ig terjedt, de több helyen kisebb-nagyobb foltokon 60-80 %- ot is elérte. A legnagyobb többlet, 109%, Miskolc - Lillafüreden /Borsod-Abauj-Zemplén m. / mutatkozott. Az ország délnyugati felében jelentkezett csapadékhiány 10-20, he- lyenkint 20-40 %-os értékekkel. A legnagyobb hiány, 50 %, Bátaapátiban /Tolna m. / volt. Az ősz /szeptember 1 - november 30/ a kissé száraz szeptember és az igen száraz október és november következtében az ország túlnyomó részén csapadékhiánnyal zárult. Az ország jelentős részén 50-150 mm csapadék hullott az évszak folyamán, de a Dunántúl nyugati megyéiben 150-250 mm-t ért el a csapadékösszeg. A legtöbb csapadék,261 mm, Lentiben /Zala m. / hullott, mig a legkisebb mennyiséget, 23 mm-t,Bakonszegen /Hajdu- Bihar m. / mérték. Az átlaghoz képest az ország területének tulnyomórészén szárazság uralkodott, kivéve a Dunántúl északnyugati vidékét, ahol 10-20 %-ot is meghaladó többlet jelentkezett. A csapadékhiány az ország jelentős részén 20-40, a keleti felében 40-80 %-ig terjedt, sőt Bakonszegen /Hajdu-Bihar m. / 83 %-os hiány mutatkozott. Ezzel szemben a csapadéktöbblet Kőszegen /Vas m. / 29 %-ot tett ki. Az öntözési félév Ш. a tenyészidő /április 1-szeptember 30/ csapadékviszonyait a IV. 3. számú térképpáron tüntettük fel. Az időszak - mivel 4 hónapja /május, julius, augusztus, szeptember/ száraz \ olt - az ország nagyobb részén csapadékhiánnyal zárult. A Duna-Tisza közén, a Dunántúl kisebb részén és a Tiszántúlon nagyobb területeken 250-350 mm volt a félév csapadékösszege. A legkevesebb csapadékot, 206 mm-t, Kecskemét-Miklóstelepen /Bács-Kiskun m. / mérték. Ezzel szemben elszórtan több kisebb-nagyobb folton 350-500 mm, sőt a délnyugati megyékben helyenkint ennél is több csapadék hullott. A legtöbb csapadék, 654 mm, Felsőszölnökön /Vas m. / esett. Az átlaghoz viszonyitva az ország nagyobb részén száraz volt az öntözési félév. A csapadékhiány nagyobbrészt 10-30 %-ot tett ki, de elszórtan foltokban 30-40 %-os hiány is mutatkozott. Ezzel szemben kisebb-nagyobb területeken csak 10-20 % volt a csapadéktöbblet. A legnagyobb hiány, 52 % Bátaapátiban /Tolnám./, a többlet-maximum, 50%, Miskolc-Lillafüreden/Borsod-Abauj-Zemplén m. / jelentkezett. A csapadék havi és évi összegeit összefoglaltuk a IV. 4/a. sz. táblázatokban és ahol rendelke - zésre állnak, a 60 éves átlagokat is közöljük. Az észlelő állomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérő állomásokat a talajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott viz gyűjtőrendszer szerint cso- portositottuk. /Vázlat a 75. oldalon/ A csapadékos napok száma a közölt állomások közül mindössze 2 állomáson multa felül a 100-at. A legtöbb esős nap /113/ Mátraszentimre-Galyatetőn /Heves m. /, a legkevesebb pedig /47/ Baskón /Borsod- Abauj-Zemplén m. / és Versegen /Pest m. / fordult elő. A csapadékmegoszlás jellegzetességeinek és a törzsértékektől való eltérésének a szemléltetése céljából 20 állomás havi csapadékösszegeit ábrázoltuk a IV. 4/b. rajzon. Az ábrák szemléltetik, hogy a — 77 —
